Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-11 / 19. szám
FOTÓ: KISS T. JÓZSEF 4 A HÉT TEMAJA 2008. MÁJUS 11., VASÁRNAP nevelés Európa egy országában sem maradhat otthon a gyermek hároméves koráig a szülő, csak nálunk. Ez a nagyvonalúság valószínűleg itt sem tart már sokáig, pedig bölcsőde alig van. LÉGVÁRAK BÖLCSŐDÉK HELYETT A tatabányai Dózsakerti bölcsődében úgy tapasztalják, a szülők főleg az első gyereküket íratják be félve. Az előítéletek a második-harmadik csemeténél már eltűnnek. Kérdés azonban, hogy a szülők vállalnak-e több gyereket. Zsákutcának tartja a gyest Dobrev Klára. A kormányfő felesége támogatná, ha a nők bölcsődébe íratnák gyerekeiket, az előítéleteknél is nagyobb gond azonban, hogy nincs hová. Dián Tamás Vihart kavart az elmúlt hetekben Gyurcsány Ferenc felesége a gyes fizetése helyett a bölcsődei nevelés fejlesztésével kapcsolatos kijelentéseivel. Dobrev Klára szerint a gyes és a gyed zsákutca, hiszen sem a gyereknek, sem az anyának nem jó a három évig tartó bezártság. A nők ennyi idő után jóval nehezebben találnak munkát maguknak, miközben a gyerekek ingerszegény környezetben nőnek fel - vélekedik Dobrev, aki szerint a közhiedelemmel ellentétben Európában éppen azokban az országokban születik több gyerek, ahol az anyák dolgozhatnak kisgyerek mellett is. Kérdés azonban, hogy erre mennyire készült fel a bölcsődei hálózat. Ma Magyarországon 561 ilyen intézmény működik 128 százalékos kihasználtsággal. Amíg harminc éve még minden hetedik-nyolcadik kisgyereknek jutott hely a bölcsődékben, ma csupán minden tizenkettedik kaphat ilyen ellátást. A bölcsődék a hetvenes évek eleje óta folyamatosan sorvadnak. Ez nem csak a bölcsődei férőhelyek alacsony számában nyilvánul meg: a gondozónők szakmai képzése, hivatásuk presztízse is messze elmarad a kívánatos szinttől. Ahhoz, hogy ma valaki egy bölcsődében gyerekekkel foglalkozhasson, elegendő elvégezni egy egészségügyi szakközépiskolát, valamint egy olyan csecsemő- és kisgyermekgondozói szakosító képzést, amelynek oklevele az érettséginél több, a diplománál viszont kevesebb. Karrierista szülőknek? A szülők többsége sem a gyermek fejlődésének zálogát látja a bölcsődékben. A közkeletű vélekedés inkább az, hogy csak a lusta, illetve a karrierista szülő adja bölcsődébe csemetéjét. Ransch- burg lenő gyermekpszichológus azonban vitatja ennek az állításnak az igazságát. Szerinte nem a gyermekkel töltött idő mennyisége, hanem inkább a minősége számít „A gyereknek valóban jó, ha otthon maradhat, de csak akkor, ha ezt a helyzetet a szülő is kellemesnek érzi - jelentette ki. - Abban az esetben, ha az anya csak szenved a négy fal között, ez az együttlét egyáltalán nem használ a szülő-gyermek kapcsolatnak. Ezért én azt mondom, hogy ha valaki vissza akar menni dolgozni, tegye meg nyugodtan. Egy napközben nem látott, de reggel, délután és este kiegyensúlyozott anyuka sokkal jobb a gyereknek, mint az, aki állandóan vele van, viszont tele van elfojtott indulatokkal.” A gyermekpszichológus szerint téves az a hazai nézet, hogy a bölcsődék csak afféle gyermek- megőrzők. A másfél éves kor elérését követően semmilyen akadálya nincs annak, hogy a kicsik közösségbe kerüljenek. Ott ugyanis olyan viselkedési szabályokat tanulhatnak az önálló étkezéstől a tisztálkodásig, amelyeknek később nagy hasznát vehetik. „Persze mindehhez az is kell, hogy a gondozónők kellően képzettek és gyermekcentrikusak legyenek - mondta Ranschburg. - A mai bölcsődékben változó a szakmai felkészültség. Ismerek igen kiváló intézményeket, de bizony jártam olyan helyeken is, ahol a személyzet szó szerint csak a gyerekek fizikai felügyeletét látta el.” Baj van a képzéssel A jó gondozónő tudja, hogy másfél-két éves gyerekek még nem tudnak önszervező módon, csapatban játszani, inkább csak egy- egy j átékszer körül verődnek ösz- sze. Barátságok, tartós érzelmek nem szövődnek köztük, inkább a felnőttekhez kötődnek, és bizony sokkal agresszívabbak, mint az óvodások. Éppen ezért a velük való bánásmód is személyesebb és nagyobb pedagógiai szakértelmet kíván, mint azt ma sokan hinnék. „A bölcsődei gondozónők feladata összetettebb, mint óvodáskorú gyerekekkel dolgozó kollégáiké - erősítette meg Ranschburg Jenő. - Tekintve, hogy a közeljövőben várhatóan még a mostaninál is nagyobb felelősség hárul rájuk, én szorgalmazom, hogy vizsgálják felül a képzésüket, a végzettséget pedig valamilyen pedagógiai diplomához kötném. Ez nem csupán a szakmai felkészültség színvonalát emelné, hanem a gondozónők megbecsültségén is javítana. Kevesebb lenne a bölcsődékkel kapcsolatos társadalmi előítélet, vagyis az embeBölcsődei férőhelyek Magyarországon Év Összes bölcsőde Férőhelyek száma ídéskorúm jutó férőhely 1980 1305 64 502 13,6 1996 570 27825 8,5 2006 543 23739 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS Ha a gyerek nem akar bölcsibe menni, nem szabad erőltetni - vélik a szülők, akik szívesen dolgoznának KÉGL ÁGNES, 27 ÉVES: „Én már visszamennék dolgozni, ezért járatnám bölcsibe az egyéves Áront, de nem látok esélyt arra, hogy valahova bekerüljünk. Helyek ugyanis nincsenek, ahhoz, hogy legyen, már terhesen be kell iratkozni. Jelenleg is dolgozom otthon, de mivel egyre többet mozog a gyerek, lassan nem fogok tudni Ha más megoldás nem lesz, marad a bébiszitter. ” SZATMÁRY NÓRA, 38 ÉVES: „Én is szeretném, ha bölcsibe járnának a gyerekek, de az önkormányzatiban nincs hely, a magánovi meg nagyon drága. Egyébként ez gyerekfüggő is, ha nem akar menni, nem szabad erőltetni. Szerintem a hároméves gyes nagyon hosszú, Európában egyedülálló, és nem is pótolja az anya kieső keresetét, főleg ezért akarnak sokan visszamenni dolgozni. ” CSÍK VIOLA, 34 ÉVES: „Féléves a lányom, de egyéves komtól én is szeretném bölcsibe jámtni, mert vissza kell mennem dolgozni. Elsősorban anyagi okok miatt, ha nem lenne rá szükség, inkább mamdnék a picivel Május 15-től lehet jelentkezni abba az oviba, ahova menni szeretnénk, de már 75 gyerek van a 60 helyen. Ha nem veszik fel nem tudom, mit csinálunk, a magánovi nekünk drága. ” rek nem a gyermekmegőrzőt, hanem a fejlesztő pedagógai intézményt látnák bennük.” Vigasztalni kell Azt, hogy sokakban élénk bűntudat él a bölcsődébe adott gyerekekkel kapcsolatban, Farkas Zsuzsanna, a budapesti, Terézvárosi Egyesített Bölcsődék 4. számú intézményének vezetője is megerősíti. Mint mondta, sokszor nekik kell vigasztalniuk a lelkiismeret- furdalástól gyötört szülőket. „A többség a munkába való visszatéréssel indokolja ezt a lépést - mondta. - Ilyenkor igyekszünk elmagyarázni, hogy a kicsiknek jót tesz a közösség. Akik hozzánk bekerülnek, látványos fejlődésen esnek át a szobatisztaság, az étkezések és úgy általában az önállósodás területén. A bölcsődés gyerekek türelmesebbekké válnak, és az óvodai beszoktatás is zökkenőmentesebb számukra.” A bölcsődék az utóbbi években jelentősen nyitottabbak lettek - nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Tatabányán, a Dózsakerti bölcsődében például időszakos gyermekfelügyeletet is vállalnak, ami azt jelenti, hogy a gyereket csak akkor viszik be, ha a szülők másként nem tudják megoldani a felügyeletüket „Természetesen ebben az esetben is először van beszoktató időszak, majd a gyerek később mindig ugyanabba a csoportba kerül, mint amelyet már ismer és megszokott - mondta Izing Józsefné csoportvezető szakgondozónő. - A kicsik többsége másfél-két éves korban kerül hozzánk. A bölcsődével kapcsolatos előítéletek főként az első gyermekükkel jelentkező szülők esetében jellemzők. A második, harmadik csemete esetében már sokkal kevesebb a bűntudat.” i t 4
