Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-06 / 14. szám
2008. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP 4 A HÉT TÉMÁJA kisebbségben Minden jel arra mutat: a rendszerváltás óta először kisebbségi kormány működik a közeljövőben Magyarországon. De ez a külföldön bevett forma megállja a helyét nálunk is? BIZONYTALAN KILÁTÁSOK 2010-IG Egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy távozik az SZDSZ a Gyurcsány- kormányból. A miniszterelnök egyelőre a helyén marad, • de kétséges, hogy a kormánya mennyire tud hatékony munkát végezni kisebbségben. jól senkinek: az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe, az MSZP pedig jócskán veszítve erejéből, ellenzékbe szorulna. Ráadásul ha a Fidesz átvenné a hatalmat, akkor egy „Orbán-csomagot” kellene bevezetniük, amivel a jelenleg kétharmados támogatottságot magának tudó ellenzéki párt is rengeteg szavazót veszítene. A kisebbségi kormányzás esetén a legokosabb Fidesz-taktika az, ha egy-egy szükségszerű, de rövid távon kellemetlen gazdasági döntésben „elfelejtenek” ellenszavazni, ezáltal a piszkos munkát elvégzi a jelenlegi kabinet, és jobb helyzetben vehetik át a hatalmat - véli Kiszelly. ■ Kilábalás vágj káosz: lehetséges megoldások .1. Az SZDSZ távozása után kisebbségi kormányzás 2. Az SZDSZ visszatérése 3. Miniszterelnök-csere után az SZDSZ visszatérése 4. Előre hozott választások Török Gábor is úgy látja: az MSZP mostanra elfogadta a kisebbségi kormányzás lehetőségét, főleg, hogy ebben az időszakban elfogadhatnak majd olyan jogszabályokat is, amelyek korábban az SZDSZ ellenállása miatt nem születhettek meg. A Vision Consulting igazgatója úgy gondolja: az MSZP-nek elegendő képviselője van ahhoz, hogy eseti megállapodásokkal, 5-6 képviselő „megtalálásával” a nagyon fontos kérdésekben biztosítani tudja a parlamenti többséget. Chikán Attila ezzel szemben úgy látja, kisebbségben képtelen lenne jelentős változtatásokat megvalósítani a Gyurcsány- kabinet. A közgazdász, aki még lát reményt a kisebbségi kormányzás elkerülésére, hangsúlyozta lapunknak: a reformok folytatásához elengedhetetlen a stabil kormánytöbbség. Mint mondta: a gazdaság szempontjából egyértelműen rossz lenne az országnak a változtatások megrekedése. „Ebben az esetben a külföldi és belföldi befektetők elbizonytalanodására, a forint gyengülésére, a tőzsdei kilátások romlására kell felkészülni, és ez egyetlen politikai erőnek sem érdeke.” A szabad demokraták által felvetett másik lehetőséget, a miniszterelnök cseréjét Török Gábor vetette el. A politikai elemző szerint a szabad demokratáknak most nincsenek meg az eszközeik, amelyekkel el tudnák érni, hogy az MSZP akár csak megfontolja a váltást. Nem lehet megfeledkezni ugyanis arról: a liberálisoknak erről éppen azokkal a szocialistákkal kellene tárgyalniuk, akiknek Gyurcsány Ferenc az elnöke. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy Gyurcsány Ferenc mindenképpen megőrzi miniszterelnöki posztját a ciklus végéig - hangsúlyozta a Török. A párt ugyan most összezár mögötte, tehát kap egy esélyt arra, hogy a feltehetően egypárti kormánynyal megpróbáljon javítani a helyzetén. De ha ez nem sikerül, akkor feltehetően ismét napirendre kerül a kérdés, hogy le- het-e Gyurcsány Ferenccel folytatni a kormányzást 2010-ig. Kisszótár a kisebbségi kormányzásra készülő politikusoknak A kisebbségi Gyurcsány- kabinetet leginkább az tarthatja életben, hogy sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek nem áll érdekében előre hozott választást tartani - vélik a lapunk által megszólaltatott szakértők. Éber Sándor - Takács Zoltán „Ha a hűüen férj egyszer elköltözik, akkor később nem valószínű, hogy visszafogadják." így jellemezte Gyurcsány Ferenc és a szabad demokraták kapcsolatát lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint tehát a kormányválság megoldásának legvalószínűbb forgatókönyve a kisebbségben kormányzó Gyur- csány-kabinet, legalábbis a következő egy évben. Hangsúlyozta ugyanakkor: a miniszterelnöknek már a szocialistáknál sem többségi támogatottsága, hanem a menesztését blokkoló, erős kisebbsége van. Kiszelly Zoltán ugyanakkor nem kérdőjelezi meg a kormány életképességét: így is működhet a kisebbségi kormányzás, ahogy az megtörtént a lengyeleknél és a szlovákoknál is'. „Ami biztos, ebben az esetben legalább túlköltekezés nem lesz, hiszen az osztogatáshoz nem lesz meg a megfelelő többség. így legalább a következő választások után csak kisebb kiigazításra lesz majd szükség” - mondta el. A politológus úgy gondolja, hogy az előre hozott választások nem jönnének KISEBBSÉGI KORMÁNYZÁS akkor áll fenn, ha a hivatalban lévő kabinet pártjának vagy pártjainak parlamenti képviselői a törvényhozás tagjainak kevesebb, mint felét teszik ki. (Az MSZP-kormánynak elvileg hat képviselőre lenne szüksége a többség eléréséhez, Horn Gyula és Toller László a tartós betegsége miatt azonban nem vesz részt a szavazásokon, így az ötven százalék plusz egy főhöz nyolc voksot kellene kívülről szereznie a kabinetnek.) a stabilitásához és működ& képességéhez mindenképpen szükséges, hogy külső frakciók folyamatos bizalmát és szavazatait búja. Ilyen volt a Fidesz és a MIEP kapcsolata az Or- bán-kormány idején - olvasható a Demos kisebbségi kormányzásról szóló elemzésében. ad hoc koalíció is lehetséges, ez minden fontos döntés előtt egyeztetést kíván a lehetséges szövetségesekkel. béna kacsa kifejezéssel azokat a vezetőket illetik, akik - különösen mandátumuk vége felé - nem számítanak teljes értékűnek, támogatás híján a mozgásterük is korlátozott. Előfordulhat az is, hogy - minden mindegy alapon - olyan népszerűtlen döntéseket hoznak, amelyektől korábban, a támogatás elvesztésétől való félelmükben ódzkodtak volna. Kérdéses: kisebbségben ki áll melléjük. RENDELETI KORMÁNYZÁST ÍS Választhat áthidaló megoldásként a kabinet - ez volt a jellemző az Orbán-kormány utolsó évére. Erre széles körben kínálkozik lehetőség: a jogszabályok túlnyomó többségét ezek a rendelkezések teszik ki. Torgyán József kétszer is kilépett a kormánykoalícióból, de nem mindenki követte a pártvezért: így hárult el a veszély a többség elvesztése elől a horn gyula vezette kormány idején, 1994-98 között az SZDSZ többször is fenyeget& zött a koalícióból való kilépéssel, de kiválásuk esetén az MSZP-nek egyedül is meglett volna a parlamenti többsége. így Magyarországon a rendszerváltás után kétszer került közel egy koalíció a kisebbségi kormányzáshoz. Mindkét esetben a Torgyán József vezette kisgazdapárt állt az események mögött. Az első ciklusban - 1990-94 között - az MDF-fel, a harmadikban - az 1998 utáni időszakban a Fidesszel fennálló konfliktusa miatt. AZ ANTALL-KORMÁNY ALATT, 1992 februájában az FKGP elnöke, Torgyán József kiléptette pártját a koalícióból. A frakció háromnegyede azonban kitartott a kabinet mellett. Az így létrejött koalíció képviselőinek száma végül 1993- 1994-ben 200 fölé került, így a kormányzást nem fenyegette a MIÉP-frakció MDF-ből történő, 1993-as kiválása sem. AZ ORBÁN-KORMÁNYT 1998-ÜS megalakulásakor 148 Fidesz-, 48 FKGP- és 17 MDF-képviselő támogatta. 2001-re azonban a miniszterelnök és az agrártárcát vezető Torgyán között - részben a kisgazdapárton belüli kiszorítások miatt - feszültté vált a viszony. Szeptemberre már széthullt a frakció, sőt a saját frakciójából kizárt Torgyán azt sem tudta elérni, hogy Orbán leváltsa miniszteri posztjáról Boros Imrét és Túri-Kovács Bélát. A kormányfő a mellette kitartó képviselőknek biztos befutó helyeket ajánlott a Fidesz soraiban a 2002-es választásokon. Torgyán József és Orbán Viktor konfliktusa is koalíciós szakadást hozott Az Orbán-kormány így nem került kisebbségbe, de kormányzóképességének fenntartásában fontos szerepet játszott a MIÉP hallgatólagos támogatása és biztos szavazatai. ENNÉL IS FONTOSABB Volt azonban, hogy Orbán Viktor, kormányzását bebiztosítandó, a ciklus hátralévő részére 2000 végén egy kétéves költségvetést fogadtatott el, miközben csökkentette a parlamenti ülések gyakoriságát, így leginkább rendeletekkel irányította az országot.
