Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

7 '*-/ WMWÜWÜ 2008. ÁPRILIS 1., KEDD GAZDASÁG M MM * ü M i« IM*ÜÜP> MM» S> 1 3ifí5?r> 1 MlMM-í IMMM w I iS®*II!Iiltli* J Nekem másról szólnak a rendeletek kételkedés Olvasónk sze­rint rovatunkban nem a jogszabályoknak megfele­lően adunk tanácsot. Leve­lében leírja, hogy az ő ér­telmezése szerint mit je­lentenek a paragrafusok. A szakember válaszol. Olvasónk írja: a jogszabály szerint a fogyasztó már első alkalommal is kérheti a ter­mék cseréjét. Ezt a kereske­dő csak azzal utasíthatja vissza, hogy a csere túlzott többletköltséggel járna. Válaszunk: a jogszabály tényleg nem mondja ki, hogy csak javítani lehet a terméket. A vásárló valóban rögtön kérhet cserét, de amennyiben ezt a másik fél nem veszi tudomásul, illet­ve szerinte a csere túlzott többletköltséggel járna, ak­kor a vásárló jogorvoslatért csak a bírósághoz, illetve a békéltető testülethez fordul­hat. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyaror­szági Regionális Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének osztályvezetője erősítette meg. A csere vagy a vételár visz- szaadása akkor kötelező, ha a termék javíthatatlan, és er­ről a csereutalványt a szer­viz kiállította. Az úr szerint bírósághoz, bé­kéltető testülethez menni fe­lesleges, ha a kereskedő a jogszabályoknak megfele­lően járt el. Azt, hogy a vá­sárló, ha akar, békéltető tes­tülethez vagy bírósághoz for­dulhat, nem azért tanácsolja a szakember, hogy a jogsza­bályok ellen haladjunk. Ha­nem mert egy jogvita rende­zéséhez szükség lehet egy független testületre. Olvasónk szerint a levásár- lás lehetősége nem is léte­zik. Márpedig a gyakorlat­ban lehetséges ez a megol­dás. A kereskedő felajánl­hatja a vásárlónak, aki elfo­gadhatja mint rendezési módot. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Ez nem a jövő kórháza, a felújítás és a fejlesztések után így néz ki egy 21. századi kórterem a budapesti honvédkórházban. Kivételek mindig vannak. Egészségügy a kirakatban jelző Nyilvános adatok a kórházakról - Könnyebben dönt a beteg Az Egészségbiztosítási Felügyelet, ahogy ígérte, közzétette a kórházakat jellemző adatokat. Farkas Károly Ötven ágy egy orvosra - ezt a re­kordot a Mátrai Gyógyintézet tartja. A háromszáz krónikus ággyal és 105 aktív ággyal ren­delkező kórház a járóbeteg-ellá­tással együtt is csak tizenegy or­vost foglalkoztat. Nem úgy a pé­csi egyetem az egészségügyi in­tézményeiben, ezekben 1243 ak­tív ágyra jut nem kevesebb, mint 937 orvos - ilyen és ehhez ha­sonló megállapításokra juthat, aki veszi a fáradságot, és átbön­gészi azt az adattömeget, ame­lyet tegnap az Egészségbiztosítá­si Felügyelet (EBF) hozott nyilvá­nosságra és tett elérhetővé a www.ebf.hu weboldalon. Az adatokról maguk a kórhá­zak nyilatkoztak. Bár nem volt kötelező a válaszadás, az intéz­mények nyolcvan százaléka mé­gis kitöltötte a kérdőívet. „Azok­nak, akik nem válaszoltak, nem kell büntetésre számítaniuk. Cé­lunk az egészségügy átlátható­ságának megteremtése és hogy a nyilvánosság segítségével fej­lesztésekre ösztönözzünk” - mondta Kovácsy Zsombor, a fel­ügyelet főigazgatója. Kiss Norbert, a felügyelet fő­osztályvezetője elmondta, az in­tézmények negyedében kizáró­lag munkaidőben van szakren­delés, és a kórházak fele nincs akadálymentesítve, így a moz­gássérültek nem vagy csak alig tudják igénybe venni a szolgálta­tásokat. Sok kórházban nincs vá­lasztható menü, a betegek azt eszik, amit kapnak. Több intézményben még kü- lönpénzért sem kaphat a beteg egyágyas szobát. A fővárosi Ká­rolyi Sándor kórház egyik intéz­AZ EBF FELMÉRÉSE KITÉRT a műhibák miatt indított perek számára is. Ebben a tekintet­ben a Pécsi Tudományegyetem szülészete a csúcstartó: 2001 és 2007 között az intézmény ellen indított 170 peres eljárás hatvan százalékát ez ellen az osztály ellen indították. Őt kö­veti a kórház sebészete és trau­matológiája, az esetek 25, ií ményében, az Árpád Kórházban például hét ágy jut egy szobára, igaz, itt két menüből válogathat a beteg, és a kórtermek egytize- de légkondicionált. Ezzel szem­ben a Budapesti Módszertani In­tézet Orvosi Krízis Szolgálatán kilenc ágy jut egy szobára, nincs választható menü, és a klimati- zált helyiségekről is csak álmod­hatnak a betegek. Fürdőszobá­val mégis jobban el vannak lát­va, mint például a pomázi Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaság, ahol csak minden huszonöt ágyra jut egy fürdőhelyiség. „A felmérés során sok kelle­mes meglepetés is ért minket: a letve 10 százalékával. Az intéz­mény ellen eddig összesen 17 esetben adott helyt a kere­setnek a bíróság. A fővárosi Szent Imre Kórház a szoros második: ez ellen az intézmény ellen 155 esetben indult eljárás, ezek közül ed­dig 37 alkalommal marasztal­ták el a kórházat, míg 19 alka­lommal elutasította a keresetet kórházak háromnegyedében van panaszláda, nyolc százalékuk­ban a szükséges két étkezési me­nü helyett jóval többől válogat­hatnak a betegek. Ám komoly el­térések vannak megyénként-ré- giónként a szolgáltatások tekin­tetében. Az egyik legkirívóbb különbség az egyágyas szobák árában mutatkozik. Ha ezt külön szolgáltatásként kéri a beteg, a soproni szanatóriumban ez 1200 forint, míg a Semmelweis egyetemen ezért 25 ezer forintot is elkérhetnek. Másutt extrák­kal várják a betegeket: több kór­házban van kozmetika, fodrá­szat, könyvtár, post a és mind több helyen banki szolgáltatás. a bíróság. A kórház ezzel ma­gasan tartja az elvesztett perek számát. harmadik, nagyságrenddel le­maradva a Semmelweis egye­tem klinikai központja: 2001 óta 91 alkalommal indult eljá­rás a kórház ellen, ám az ed­digi 12 ítéletből csak négy al­kalommal marasztalták el az intézményt. Az orvosi műhibaperek számáról is lehet tájékozódni az interneten Mától magasabb a cigaretta jövedéki adója emelkedik a cigaretta jöve­déki adója mától, a korábbi 13 965 forint helyett 14 460 forint lesz a jövedéki adó minimuma 1000 szálan­ként, vagyis egy doboz ese­tében ez mintegy tízforintos költséget jelent. Patai And­rás, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke szerint az adóemelést a forgalmazók várhatóan a jövőben áthárítják a fo­gyasztókra. Szalay-Berzeviczy Attila újra tőzsdeelnök lett ismét Szalay-Berzeviczy At­tilát választották a Budapes­ti Értéktőzsde (BÉT) elnöké­vé a tegnapi közgyűlést kö­vető igazgatósági ülésen. Szalay-Berzeviczy Attila - aki az UniCredit Bank Hun­gary ügyvezető igazgatója- 2004 óta tölti be a tőzsdeel­nöki tisztséget. A BÉT tavaly 2,58 milliárd forintos nyere­séget ért el, tíz százalékkal többet, mint 2006-ban. Szalay-Berzeviczy már mosolyog Év végére kikerülhet a gazdaság a gödörből Év végére a magyar gazda­ság kikerül a tavalyi növeke­dési „gödörből”, áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. Erste Bankkal készíttettet elemzé­sében. Idén az infláció 6-6,5 százalékra lassul, a reálbé­rek 0,5-1 százalékkal, a reálnyugdíj 1 százalékkal nő. A gazdaság egésze 2008- ban 2,5-3 százalékkal bővül, a belső és külső egyensúly pedig jelentősen javul. Kevesebb diák jelentkezett felsőoktatás Állami képzésben 56 ezren tanulnak tovább Tavalyi döntés, de idén távoznak a közszolgák A Liga újabb feltételeket szab a kormánynak Az elmúlt évtizedben még nem jelentkeztek ilyen kevesen a fel­sőoktatásba, idén mindössze 93 ezer diák adta be a jelentkezését felsőfokú intézmény­be. Hiller István mi­niszter sajtótájékoz­tatóján elmondta, a jelentkezéseknél 2004 óta figyelhető meg csökke­nés. Ennek üteme mérséklődött tavaly óta. Míg 2006 és 2007 kö­zött 21 ezerrel, addig 2007 és 2008 között mintegy 12 ezerrel csökkent a felsőoktatásba pályá­zók száma - tette hozzá. Man- herz Károly szakállamtitkár el­mondta: a 93 ezer diák közül 5200-an jelentkeztek mester- képzésre. Államilag finanszíro­2004 óta rendre csökken a hall­gatók létszáma. zott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat majd. Ágh Péter fideszes képviselő állítja: a kormány eltitkolta a je­lentkezők számát, mivel korábban az adatokat már a je­lentkezési határidő után néhány nappal közreadták. A honatya szerint a titkolózásra a népszavazás adott okot, az adatok elhallgatásával akarta ugyanis a kormány meg­téveszteni a szavazókat. Hiller közölte, olyan szabályt alkotnak, hogy február 15-i je­lentkezési határidőnél a jelent­kezők számát március 25. és áp­rilis 5. között teszi közzé ezentúl az oktatási tárca. ■ B. V. Hiller: mérséklődik a csökkenés Újabb háromezer közszolga el­bocsátásával számol a kormány. A szakmai szakszervezet főtit­kára megdöbbent: mint mondta, a költségvetési szférában 2006. június és 2007. december között kilencvenezerrel csökkent az ál­láshelyek száma. Megkeresésünkre a Kormány- szóvivői Irodán közölték: 2006- 2007-ben a közszférában való­ban megtörtént a létszám éssze­rűsítése. Az említett háromezer fős csökkentés a tavalyi dönté­sek idei évre áthúzódó hatása. Ez még az euróbevezetéshez szük­séges gazdasági kiigazítást elő­író konvergenciaprogram része. Ma hozzávetőlegesen 730 ezren látnak el közfeladatot. ■ „Az amúgy is rossz helyzetben' lévő egészségügybe szeretnénk beforgatni azt az ötmilliárd fo­rintot, amennyibe az újabb nép­szavazás kerülne” - fogalmazott Gaskó István, a Liga Szak- szervezetek elnöke a tegnap délutáni tb- mentő népszavazás­ról tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte: abban az esetben állnak el a népszavazástól, ha a kormány hatályon kívül helyezi az egészségbiztosítási pénztá­rakról szóló törvényt. Továbbá megállapodást köt az érdekkép­viseletekkel arról, hogy öt évig nem támogat, nem kezdemé­nyez olyan elképzelést, amely engedné az üzleti biztosítók megjelenését az egészségügy­ben. A kormánynak április 9-én 12 óráig kell aláírnia a Liga által benyújtott megálla­podást. Ha ez nem történik meg, no­vemberben szavaz­hatunk az egészség­ügy privatizációjá­ról. Az Albert házaspárnak az üz­leti alapú biztosítós modellt elve­tő népszavazási kérdéséhez har­minc civil szervezet csatlakozott: eddig félmillió aláírás gyűlt ösz- sze. A mostani változások (vizit­díj eltörlése, a miniszter menesz­tése) miatt akár el is lehet tekin­teni a népszavazás kiírásától, ér­velt Gaskó István. ■ V. H. ■ Gaskóék április 9-éig adtak ha­ladékot a kor­mánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents