Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-25 / 97. szám
6 GAZDASÁG 2008. ÁPRILIS 25., PÉNTEK Négyen pályáztak a digitális műsorszórásra két-két CÉG adta be ajánlatát a földfelszíni digitális televíziós, illetve rádiós műsorszóró hálózat üzemeltetésére - közölte tegnap a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Döntés augusztusban várható. A Hírsávota támogatja. A BUXindex 2008. április 24-én 22 600 22 500 22 400 22 300 22200 22 100 22 000 21900__________________ pont,/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / °ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 200«. 01.24. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 23525 +2,79 7179 Richter 32 945 +1,36 3 087 OTP 6770 +0,29 6192 MTelekom 845 +0,23 1074 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Phylaxia 24-4,00 5 Pannergy 430-1,37 7 TVK 5 075-0,49 9 FHB 1350-0,29 31 A BUX index az elmúlt napokban 22 600 22 400 22 200 22 000 21800 21 600 21 400 21200 _________________ po nt/ 04.16 04.17 04.18 04.21 04.22 04.23 / FORRÁS: BÉT 21888 21906 Nyitóérték: 22 236 15.30, aNewYork+9- tözsde nyitása MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. április 24-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 252,23 160,20 156,37 +1,29 Ft +3,07 Ft +0,25 Ft Későn ébredő magyarok nyugdíj Sokan nem tudják, mennyi lesz az időskori járandóság Százezer forintra lenne szüksége a megélhetéshez egy magyar nyugdíjasnak. Ehhez képest az átlagos juttatás csak havi hetvenháromezer forint. A magyarok nagy része csak későn eszmél rá, hogy fel kell készülni az időskorra. Pedig az átlagnyugdíj 28 ezerrel kevesebb, mint amennyi a megélhetéshez szükséges. Tóth Marcella Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a korhatár elérése előtt - derül ki az Axa megbízásából a GFK csoport által készített nemzetközi felmérésből. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált huszonhat ország között, szemben a régió és Európa ötvenszázalékos átlagával. Míg Nyugat-Európában sokan már a húszas éveik derekán, az első munkába állásuk idején, házasságkötésükkor vagy gyermekük születésekor megkezdik az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az ötvenéves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézség, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá a felkészülés fontosságára. Ráadásul a nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki. A negyvenöt évnél fiatalabbaknak ugyanis csak a tizenöt százaléka van tisztában a várható összeggel. Bár a hazai nyugdíjasok egy- harmadánál a korrekciók miatt a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi százezer forintos ösz- szeghez képest mintegy 28 ezer forint hiányzik a kasszájukból. Európa több országában is fordított a helyzet: a nyugdíjakból még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány. A hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg öt, illetve tizenhat százalékát teszi ki. Míg az aktívak többsége úgy tervezi, hogy nyugdíjaséveit utazásra, a családjára és szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazai nyugdíjasok élete ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki. A magyar nyugdíjasoknak 28 ezer forint hiányzik (FORINTRA ÁTSZÁMOLVA, 2007. JÚLIUS 1-JEI ÁRFOLYAMMAL) Ország Nyugdíj Szükséglet Különbözet Egyesült Államok 691309 430458 260851 Svájc 600835 437 793 163042 Olaszország 364471 344601 19870 Németország 327238 221747 105 491 Lengyelország 119 547 143186-23 639 Csehország 94884 85 893 8991 MAGYARORSZÁG 73072 101534-28462 Szlovákia 68 518 72 059-3 541 FORRÁS: AXA A jegybank megszabadulna a kétszáz forintos zöld bankóktól Fémpénz válthatja fel a közeljövőben a papír kétszáz forintost - legalábbis erről kezdeményezett társadalmi vitát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Döntés még nem született az ügyben, jelenleg a jegybank az érintett szervezetek és a lakosság bevonásával tájékozódik a kérdésről. „Folyamatosan vizsgáljuk, hogy a jelenlegi érme- és bankjegysor megfelel-e a lakosság és a gazdaság igényeinek” - tájékoztatta lapunkat az MNB sajtóosztálya. ■ A forgalomban lévő kétszáz forintosok felét évente le kell selejtezni. Az egy- és kétforintosok bevonása mellett régóta fontolgatják, hogy a kétszáz forintos címletet bankjegy vagy érme formájában lenne-e jobb használni. Az utóbbi mellett az szól, hogy a bankjegyek alapanyaguk miatt átlagosan sokkal rövidebb ideig használhatók, mint az érmek. A legsűrűbben használt kétszázasok élettartama a legrövidebb. A forgalomban lévő ötvenmilbó kétszázas felét leselejtezik évente, és ez az arány fokozatosan nő. A papír kétszázas fémpénzre cserélése az euró bevezetésére való felkészülést is segíthetné. A majdani átállás után érméink vásárlóértéke ugyanis a jelenleginél sokkal nagyobb lesz, hiszen a mostani legnagyobb címletű uniós érme, a kéteurós körülbelül ötszáz forintot ér. Ehhez a helyzethez közelítene, ha a legnagyobb magyar érme nem száz, hanem kétszáz forintot érne. Nem lenne újdonság a kétszáz forintos érme: 1992-től 1998-ig volt már ilyen forgalomban. Nagy méretével sok helyet foglalt a pénztárcákban. Mivel ezüstből készült, a lakosság is sokszor emlékpénzként tekintett rá, és Inkább gyűjtötte, mint használta, így az MNB 1998-ban kivonta a forgalomból. ■ N. M. Növekvő hozam, növekvő nyereség A búza átgondolt növényvédelme sok pénzt hozhat a konyhára A gombabetegségek az őszi búza termésének 18-20%-át is elvihetik. A védekezés tehát nagyon indokolt ellenük. De mivel, mikor és hányszor védekezzünk? A hazai vetésterület legnagyobb részén egyszer védekezünk. Egy kisebb hányad csak, ahol kétszeri védekezés történik. És sajnos jelentős az a terület, ahol egyáltalán nem védekezünk. Ez azt jelenti, hogy itt eleve lemondunk a termés több mint 18%-áról. Egyszeri védekezés esetén kellőképpen hosszú hatástartamú készítmény használatával már a kalászolás kezdetén javasolt elvégezni a kezelést, mert ekkor jutunk a legnagyobb terméshez. Ha csak néhány napot késlekedünk, és megvárjuk a virágzás kezdetét, már közel 2 mázsát elveszítünk (ez a jelenlegi búzaárral számolva a teljes kezelési költség). Minél többet késlekedünk, annál jelentősebb a veszteség. Ám nemcsak a megkésett, hanem a túl korai, például a zászlós levél megjelenésekor végzett védekezés sem gazdaságos. Ilyenkor ugyanis a hatás nem tart ki a tenyészidő- szak végéig. Ám bármennyire is igyekszünk, egyszeri védekezéssel nem érhetjük el azt az eredményt, amit a jól időzített kétszeri védekezés nyújt. Ennek lényege, hogy a növényt folyamatosan védjük a gombabetegségektől. Legjobb megoldás, ha az első védekezést a zászlós levél megjelenésekor végezzük el. Ezt követi a második a teljes kikalá- szoláskor, ill. virágzás kezdetén. Intenzíven művelt búza esetén a második védekezésnek további hozadéka is lehet, ha olyan gombaölő szert használunk, amelynek élettani - termésnövelő hatása is van. A teljes kikalászoláskor, ill. virágzás kezdetén elvégzett kezelés - megfelelő nitrogénellátottság esetén - a búza termésmennyiségét jelentősen megnöveli, minőségét javítja. így tovább növelhető a hektáronkénti jövedelem és a nyereség. Az emelt szintű nitrogéntrágyázás miatt nem szabad megfeledkezni a szárszilárdításról sem. Lombtrágyázással tovább javítható a termés minősége és megelőzhető a mikroelemhiány kialakulása.
