Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-20 / 16. szám

2008. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Az Amélie óta nem járok moziba77 filmcsillag Hazánkba látogatott Audrey Tautou francia színésznő Moziba járni már nincs ideje, sorra kapja a film­szerepeket a francia film­csillag, Audrey Tautou. A színésznő a 12. Francia Filmnapok díszvendége­ként járt Budapesten. Németh Márk- Több filmjében, így a legutób­bi Egyedül nem megyben vagy az Amélie csodálatos életében álmodozó, hóbortos karaktert játszik. Ilyen az életben is?- Én inkább földhözragadt va­gyok és önfejű, néha kicsit szele- burdi. Persze én is szoktam ál­modozni, de azt hiszem, már le­vetkőztem az ezekre a szerepek­re jellemző naivitást.- Karrierjében áttörést jelen­tett az említett Amélie csodála­tos élete című film. Hogyan tudta feldolgozni a hirtelen jött sikert?- Brutális fordu­latot vett az életem a film bemutatása után, gyakorlatilag a kvázi ismeretlenség­ből egyik pillanatról a másikra jelentős nemzetközi hírnév­re tettem szert. Nem is nagyon volt időm feldolgozni a gyors váltást, és bevallom, az ele­jén ez nehézségeket is okozott. Az első hónapokban néha nem is ajándéknak éreztem az ismertsé­get, inkább nyűgnek. Furcsa volt tapasztalnom, hogy hirtelen más­ként néznek rám az emberek az utcán. Egy kis átmeneti időre volt szükségem, hogy megszok­jam a nyüzsgést. Aztán persze hozzászoktam a szakmámmal járó felhajtáshoz, akkor „meg­gyászoltam” korábbi nyugodt életemet.- Nem fél attól, hogy be­skatulyázzák Amélie szerepé­be, és csak ahhoz hasonló fel­kéréseket kap majd?- Nem, ettől sosem tartottam, ugyanis magam döntöm el, mi­lyen felkéréseket vállalok el. Az eddigi filmjeimet is azért for­gattam le, mert megragadott a fel­ajánlott szerep. Ez ugyanúgy igaz a Stephen Frears által rendezett Gyönyörű mocsokságokra, mint Ron Howard A Da Vinci-kód című szuperprodukciójára.- Hány ajánlattal keresik meg évente, és mi alapján választ a szerepek közül?- Őszintén szólva fogalmam sincs, pontosan hány ajánlatot kapok, nem is különösebben fog­lalkoztat. Akkor fogadok el egy megkeresést, ha tényleg vágyom rá, .hogy az adott rendezővel dol­gozzam. Meg persze akkor, ha va­lamiért megfog a forgatókönyv. Ha úgy érzem, hogy érdekes, ta­nulságos a történet, ha valami olyat mesél el, amiből tanulhat az ember. Ez olyan, mintha egy re­gényt olvasnék: vagy magával ra­gad vagy sem. Az előbbi esetben játszom el a felkínált szerepet.- Hogyan lett önből színésznő? Gyerekkori álom teljesült be ezzel, vagy csak később vett Uyen irányt az élete?- Bár kiskoromban is vonzott a színház csillogó világa, a látvá­nyos díszletek és a színes jelme­zek, mégsem dédelgettem külö­nösebb álmokat ar­ról, hogy filmszí­nész legyek. A szín­játszásnak a kreatív, játékos része iránt éreztem vonzalmat, ezért érettségi után beiratkoztam egy színitanodába. Az ot­tani tanárom győzött meg, hogy az egyetem alatt is foly­tassam a színjátszást. Inkább hob­biként tekintettem akkoriban a színészetre. Első filmszerepemet pontosan tíz évvel ezelőtt kaptam meg egy válogatáson, a Vénusz szépségszalon című alkotásban.- Egy évtizedes tapasztalattal a háta mögött nülyennek ítéli meg a filmezés vüágát? Mit kedvel benne, és mi az, amit kevésbé?- Nagyon szeretem, hogy a fil­mek által lehetőségem van egy­fajta álmot, jó hangulatot közvetí­teni. Az olyan filmek, mint az Amélie vagy az Egyedül nem megy szerintem kimondottan ápolják az emberek lelkét, meg­mutatják, hogy igenis van szép oldala az életnek, hogy a világ, amiben élünk, lehet humánus is. Egy kollégám vicces, de találó megjegyzése szerint a hasonló fil­mek költségvetését ezért a társa­dalombiztosításnak kellene áll­nia. A filmszakmának persze van kevésbé vonzó oldala is. Nem ked­velem a rutinszerűséget, és a Nehézséget okozott a hir­telen jött siker. Aztán hozzá­szoktam a fel­hajtáshoz, meg- gyászoltam ko­rábbi életemet. szakmabeliek közt néha előfor­duló képmutatást, őszintétlensé- get, hatalmi harcokat. A filmipar­nak ezzel a részével azonban egy­általán nem foglalkozom.- Vannak-e példaképei a szak­mában?- Olyan színésznő nincs, akire kimondottan hasonlítani szeret­nék, viszont olyanok vannak, aki­ket imádok, és akikre felnézek. Ilyen például Meryl Streep. De nagyon tisztelem Tom Hankset is, akivel A Da Vinci-kód forgatá­sán volt szerencsém együtt dol­gozni. Figyelemreméltó, humá­nus, intelligens embernek ismer­tem meg őt.- Szokott-e mostanában mozi­ba járni?- Szörnyű kimondani, de saj­nos leszoktam a moziba járás ról, mert egyszerűen nincs rá időm. Pedig mindig is imád­tam a mozizást, de az Amélie bemutatója óta meg­változott életembe már ez sem fér bele.- Akkor milyen filmek vol­tak önre nagy hatással, amikor még tudott erre időt szakítani?- Kedvenc filmjeim közé tar­tozik a Cyrano de Bergerac, Gé­rard Depardieu főszereplésé­vel, vagy Luc Besson A nagy * kékségje. Az amerikai alkotá­sok közül pedig a Aranyoská­mat kedvelem, Dustin Hof­mann kiváló alakítása miatt. Mielőtt elfogadok egy szerepet, mindig a néző fejével gondolko­dom: vajon tetszene-e nekem a film, ha megnézném a moziban Névjegy SZÜLETETT: 1976. augusztus 9-én Beaumont-ban EGYETEMI ÉVEI ALATT Párizs legismertebb színitanodájá­nak, a Cours Florent-nak a hallgatója volt. Első filmsze­repét tíz éve kapta a Vénusz szépségszalon című filmben 2001-BEN jött az áttörés a karrierjében, Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete című filmje világhírűvé tette 2006-ban Tom Hanks olda­lán tűnt fel a Da Vinci- kódban FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Legújabb filmjében is hóbortos, álmodozó lányt játszik Nagy Viktor a győri színház igazgatója nagy Viktor színházrende­zőt választotta a győri Nemzeti Színház igazgató­jává a győri közgyűlés csü­törtök este. Az igazgatói tisztségre öten pályáztak, ám Koltay Gábor színházi és filmrendező visszalé­* pett, így négyen maradtak versenyben: Nagy Viktoron kívül Forgács Péter, a teát­rum megbízott igazgatója, a menesztett direktor Korcsmáros György és Ger­gely László rendező. Nagy Viktor nevéhez fűződik egyebek között Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának ős­bemutatója. Zempléni Kornél kapta a Weiner Leó-díjat zempléni Kornél zongora- művész, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem pro­fesszor emeritusa kapta idén a Weiner Leó-díjat; az elismerést Batta And­rás, az intézmény rektora adta át. Zempléni Kornél nemcsak koncertező mű­vészként, hanem 1964-től pedagógusként, egy idő­ben tanszékvezetőként is dolgozott a Zeneakadémi­án, így csaknem négy év­tizedet töltött az intéz­ményben. Betyárokat toboroznak Opusztaszeren BETYÁRPRÓBA, lovas- viadal, Rózsa Sándor korabeli főzőcske, pásztor- szállás-építés: május első hétvégéjén Betyártoborzó címmel szerveznek két­napos hagyományőrző ren­dezvényt az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban. Rózsa Sándorról az esemény idején egy szé­les összefogás alapján lét­rejövő kiállítás is nyílik. Meghalt Benedek Árpád színművész életének 84. évében, hosz- szan tartó, súlyos betegség után elhunyt Benedek Árpád lászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész. Temetését április 25-én szűk családi körben tartják Budapesten. Kétszáz festmény Aba-Novák Vilmostól, a barbár zsenitől aba-novák Újabb szenzációs kiállítás Debrecenben, amelynek négymilliárd forintba került a biztosítása A Leonardo-kiállítás után újra nagyot dobnak a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban. Negyvenhat év után ugyanis Debrecenben ren­deznek először kiállítást Aba- Novák Vilmos képeiből. A mű­vésznek utoljára 1962-ben a Nemzeti Galériában volt hasonló életmű-kiállítása. A mostani vál­lalkozás méreteire jellemző, hogy magyar művész esetében ez lesz minden idők legdrágáb­ban biztosított kiállítása Magyar- országon. A MODEM-ben látha­tó képeket több mint négy­milliárd forintra értékelték fel. „Kétszáz festményt és 150 gra­fikát állítunk ki, ekkora kiállítást pedig még sosem rendeztek Aba­Novák Vilmos munkáiból - mondta Molnos Péter művészet- történész, a kiállítás kurátora. - Nemcsak a kiállítás nagysága pá­ratlan. Olyan különlegességek lesznek láthatók, mint például a művész műtermének pontos má­solata vagy a Párizsi Világkiállí­tás Aba-Novák-pavilonjának két­harmados méretűre kicsinyített makettje. Számomra mégis az a színes film a legizgalmasabb, amelyet Amerikában készítettek róla. Úgy sikerült fellelnünk, hogy a hagyatékban rátaláltunk egy levélre, amelyet Aba-Novák a feleségének írt 1935-ben New Yorkból. Ebben említette, hogy az egyetemen, ahol egy másfél órás előadást tartott, készítettek Az 1932-ben festett Cirkuszi kikiáltó is látható a debreceni tárlaton róla egy felvételt Felvettük a kap­csolatot az egyetemmel, és kide­rült, hogy egyórás színes filmet forgattak. Sikerült megszerez­nünk, és be is mutatjuk.” Aba-Novák életében annyira népszerű volt, hogy már az 1930- as évek végén hamisították. A kiállításon öt korabeli hamisít­ványt is bemutatnak, meg lehet nézni mellettük az eredetit is. Nemcsak hamisították, de ele­mentáris erőt is tulajdonítottak műveinek. lászszentandráson máig tartja magát az a történet, hogy a katolikus templom falára festett freskói olyan hatással voltak a misére járó várandós asszonyokra, hogy többen el­vetéltek. ■ Fábos Erika Aba-Novák Vilmos ki ez A BARBÁR zseni? A kér­dést Pablo Picasso szegezte 1936- ban a Párizsi Világkiállí­tás zsűritagjainak, amikor meglátta Aba-Novák művét, azt a pannót, amiért a festő kapta a világkiállítás nagydíját. 1935- ben New Yorkban már a kor meghatározó festőjeként ünne­pelték, és film is készült róla, 1937- ben pedig elnyerte a Ve­lencei Biennálé nagydíját. Idehaza is elementáris hatása volt. A modem magyar festészet nagy alakjának tartották már életében is. Igen rövid élete alatt - 1894-1941-ig élt - óriá­si életművet hagyott hátra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents