Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-20 / 16. szám

2008. ÁPRILIS 20., VASARNAP TOLNABAN,KÖZELRŐL Két korsó sör egy mozijegy ára kultúra Egy felmérés szerint az emberek hatvan százaléka nem olvas könyveket A kultúra drága mulat­ság - szoktuk mondani, de vajon mennyire igaz ez az állítás. Nem mind­egy, hol lakik az ember. Egy kisfaluban vagy olyan városban, ahol van színház, mozi, múzeum. Mauthner Ilona A kultúra nem csak igény kérdé­se. Egy vidéki településen sok­kal nagyobb feladat színházba menni, mint a fővárosban. A je­gyeket előre le kell foglaltami, ha már kocsiba, vonatra, buszra ül az ember, ne menjen hiába. Az anyagiakon túl az sem mindegy hány órával az előadás után érünk haza. Egy friss hazai fel­mérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka havonta legalább egyszer eljut egy színházi elő­adásra. Moziba ennél többen mennek, főként a fiatalabb, főis­kolás, középiskolás korosztály­nak a fele. A filmek oldaláról néz­ve legalább ilyen jól állnak az ott­honi moziélmények is, hiszen a többség valamilyen úton - vide­otéka, dvd-kölcsönző, online­kölcsönzők - hozzájut ezekhez. A megye néhány településén érdeklődtünk, jut-e idejük, pén­zük színházra.- Az emberek többsége első­sorban szórakozni szeretne a színházban - véli Link Judit tol­nai könyvtáros, aki évek óta szer­vez, elsősorban fővárosi színház- látogatásokat Tolnán. Mint mondta, jelentős az érdeklődés, nagyjából kéthavonta indul szín­házbusz jellemzően budapesti te­átrumokba. A tolnai színházba­rátok leginkább a vidám, zenés, nagy hírű, szórakoztató darabo­kat kedvelik, főként musicalekre, esetleg táncszínházra vevők, a drámákra nem igazán. A törzskö­zönség egyébként a tízezres vá­rosban nagyjából százötven fős­re tehető, tagjai elsősorban a kö­zépvállalkozói, illetve értelmisé­gi rétegből kerülnek ki. Bátaszéken a különböző egye­sületek költenek arra - évente egy-két alkalommal -, hogy szín­házba, operába menjenek. Rieglerné Stang Erika, a helyi művelődési ház igazgatója el­mondta, a német egyesület havi rendszerességgel látogatja a szek­Ön, mennyit költ kultúrára? szárdi német nyelvű színházat, de országos jelentőségű, magyar nyelvű előadásokat is megnéz­nek, legyen az a fővárosban, Pé­csen vagy Szegeden. Ilyenkor az egyesület állja a buszköltséget. Hasonló szervezésben, bár rit­kábban látogatnak el egy-egy elő­adásra, koncertre a pedagógusok és a nyugdíjasok. Pakson, Dunaföldváron is hasonló a hely­zet. Van arra is példa, hogy né­gyen dobják össze az útiköltséget és személyautóval utaznak a fő­városba. Szekszárdról például nyolcezer forint egy oda-vissza út. Ez személyenként kétezer forint­tal drágítja meg a kikapcsolódást, nem is beszélve arról, ha a büfé­ben is fogyasztanak, vagy netán SÁNTA STELLA, ALSÓNÁNA:- Havonta kétszer megyünk mo­ziba baráti társasággal Mivel helyben nincs mozi ÓD7 busszal utazunk Szekszárdin Mozi után vagy előtt sétálunk, nézelődünk, kikapcsolódunk. Mivel még tanu­lok, így nem sok a zsebpénzem. Olvasásra ha jut idő, inkább a könyvtárból kölcsönzők utazás­sal felfedezéssel illetve a termő szettel foglalkozó könyveket MILANKOVICS GABOR, BATASZEK:- Régebben gyakrabban, ma már csak ritkán jutókéi moziba. Arra nem is emlékszem, mikor voltam utoljára színházban. Zenét vi­szont gyakran hallgatok, lehet ez komolyzene vagy rock Nálam a kikapcsolódás egy-egy baráti be­szélgetést jelenj vagy megnézünk együtt egy dvd-j amit könyvtárak­ból olcsón ki lehet kölcsönözni Kulturális árlista Mozijegy: 650-800 Ft/fó 1200-1500 Ft/fő Pláza mozijegy: Zenés színházban jegy: 5000-7000 Ft/fő Színházjegy: ________3000-4000 Ft/fő Ro ck koncert: 6000-35 000 Ft/fó előadás után betér a társaság egy étterembe vacsorázni. Mindent összevetve személyenként akár nyolc-tízezer forintba is kerülhet egy színházlátogatás a főváros­ban egy vidéki embernek. Visszatérve a felmérés eredmé­nyére, a könyvekről igencsak megoszlottak a vélemények, volt aki elmondása szerint havonta Komolyzenei koncert 3000-7000 Ft/fő Szépiroda jmi könyvek: 2000-12 000 Ft DVD-kölcsönzés: 600-800 Ft/film Könyvtári tagság (felnőtt): 1600 Ft/év FORRÁS: TN-GYÜJTÉS legalább 4-5 könyvet elfogyaszt, míg a szomorú hatvan százalék időhiányra - és a könyvek borsos árára - hivatkozva egyáltalán nem olvas. Ők a könyveket egyér­telműen ajándéktárgyként jelöl­ték meg, vagyis akkor olvasnak, ha ajándékba kapnak könyvet, il­letve akkor költenek irodalomra, ha valakinek ajándékba szánják. JEGYZET KURZ PATRIK Már porrá lett a kurdi igazság KURDOSV öngyilkos lett egy férfi a múlt héten. A tragédia megrázta a családot és a fa­lut, ám ami ez után követke­zett, az még sok kívülállóban is mély nyomot hagyott. Mint megírtuk, a férfi vonat elé ve­tette magát, s családja három nappal halála után csontokat talált a helyszínen. Ezekről fényképek és videofelvételek is készültek. A maradványok még inkább egymásnak ug­rasztottak két temetkezési vállalkozót, akik már régóta pereskednek. Most a család is perbe száll egyikükkel. A történet sok gondolkodás­ra ad okot, rengeteg dolog nyitva maradt, és nem derült ki, hogy ml az igazság. Az egyik vállalkozó emberi ha­nyagságot, a másik manipu­lációt emleget. Mondhatják, ott vannak a fotók, de azok nem biztos, hogy perdöntőek. S mivel a csontdarabokat már elszállították a pécsi hamvasztóba, valószínűleg soha nem derül ki, hogy azok valóban az elhunyt testrészei voltak-e, vagy valaki tényleg manipulált. Ha meg lenné­nek, akkor vizsgálatokkal be­azonosíthatták volna őket. jártak orr helyszínelők, két­szer az egyik, egyszer a má­sik temetkezési vállalat em­berei voltak a kurdi vasútál­lomástól százötven méternyi­re található helyen. De a csa­ládtagok is megfordultak ar­rafelé, és a körzeti megbízott személyében még rendőr is járt ott. Hogy ki mit tett, és mit látott, szavakba foglalták. Hogy ki hazudik, és ki mond igazat, még jó darabig talány marad, ha nem örökre. jómagam nem foglalhatok ál­lást, hiszen nem is vagyok szakértő. De egyet megálla­píthatok, a csalás, a hazug­ság, a rágalmazás mind mind elítélendő, de még er­kölcstelenebb, ha mindezt egy halott emlékével teszik. Ha pedig ilyet bárki üzleti céllal tenne, az a világ legal­jasabb dolga lenne. Géza Gála A bátaszéki gimnázium 45 éves és 20 éve vette fel II. Géza király nevét. Szombaton ünnepi programokat szerveztek, melyekre a régi diákokat és a régi, nyugdíjas tanárokat is meghívták. A templomban és a művelődési házban nagy siker kísérte a diákkirály-koronázást és a jubileumi gálát (képünkön) (további képek: www.teol.hu ) A tojásmúzeum a falu egyedi látványossága báta Az első Hímestojás Fesziválon öt éve még a tégla burkolatú udvaron ropták a táncosok a porban. Aztán egy­re nívósabbá vált a rendezvény, gazdagodott a tájház berende­zése, és az udvarra színpad ke­rült. Nem hittük volna, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora ha­ladást tudunk felmutatni, s így megtöltjük ezt az udvart. Sziebert György polgármes­ter mondta ezt, mintegy két­száz érdeklődő előtt tegnap, a bátai fesztiválon. Arra is kitért a település első embere, hogy régen, amikor még az asszo­nyok otthon voltak, több idejük jutott a népi mesterségekkel, például a tojásdíszítéssel való foglalatoskodásra. De szerencsére az értékmeg­őrzés fontosságát a fiatalok is felismerik, és sokan járnak a tájházban szervezett foglalko­zásokra. Az épületet 2000-ben vásárolta az önkormányzat, és 2005-bén már el is nyerték az Év táj háza címet. Berendezték a paraszti élet kellékeivel: bútorokkal, ruhá­zattal, konyhai és mezőgazda- sági eszközökkel, szentképek­kel, gyerekjátékokkal. Egy kü­lön helyiségben tojásmúzeumot hoztak létre, mintegy ötszáz sárközi motívumú tojással. Ezt most kiegészíti egy ván­dorkiállítás száz tojása is: a To­jásdíszítők Nemzetközi Társa­sága munkái. ■ Wessely G. Ladik a tamási Würtz Ádám Tagiskola Médiafüggők névre keresztelt csapata (képünkön) nyerte a Tolnai Népújság Ladik (Lapot a diákok kezébe) vetélkedőjének megyei döntőjét. Két másik würtzös és egy paksi gárdát utasítottak maguk mögé, s jutottak sikerükkel a májusi szajoli országos döntőbe (további képek: www.teol.hu )

Next

/
Thumbnails
Contents