Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-13 / 15. szám

[6 2008. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ A versírás nem kifizetődő költészet napja Sok verseskötet jelenik meg kis példányszámban A versírók szerint nem kell aggódni a költészet jövőjéért. A fiatal tehetségek a nagy elődök nyomdokain haladnak és olvasó is bőven akad. Ausztriában sokat keli fizetni a komolyzenéért EGY FELMÉRÉS szerint Auszt­riában a legdrágábbak a ko­molyzenei koncertjegyek. A Muzsikusok Nemzetközi Szövetségének összehasonlí­tása szerint átlagosan 154,5 euróba, negyvenezer forint­ba kerülnek. A legolcsóbban Macedóniában lehet kon­certre menni, ott csak há­rom és fél euróba, kilenc- száz forintba kerül egy jegy. Több ezer éves műkincsek kerültek vissza Pekingbe műkincsek kerültek vissza Kínába. Két évvel ezelőtt a dán rendőrség bukkant rá a tárgyakra. 156 kerámia­figuráról van szó, amelynek egy része még a Tang-dinasz- tia korából, a 600-as és a 900-as évekből származik. Meztelen táncosok az erfurti operában verői álarcosbálját mez­telen szereplőkkel mutatják be az erfurti operában: 35 pucér férfi és női táncos né­pesíti be a színpadot. Johann Kresnik rendező szerint szép és költői játék lesz. Öt előadásra elővétel­ben elkelt az összes jegy. Emléktáblát avattak Faludy György házánál emléktáblát helyeztek el a 2006-ban elhunyt Faludy György házánál a költő tisz­teletére a költészet napján. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök beszédében azt mondta: „Gazdagított ben­nünket, az országot, legin­kább azzal a reménnyel, hogy nem hiábavaló az ön­magunkkal való küzdés.” Faludy Györgyre emlékeztek Április 11-én, József Attila születésnapján tartjuk a költészet napját. Az ünnep arra is rávilágít, hogy egy­re kevesebb verset olva­sunk. Sajnos. Míg a rend­szerváltás előtt tíz-húsz­ezer példányban jelentek meg á kötetek, mára ez a szám négyszázra tehető. Europress-összeállítás Az ország pénteken ünnepelte a költészet napját. Volt, ahol sza­valóversenyeket, felolvasóesteket rendeztek, a budapesti Alsóer­dősor utcai általános iskola pe­dig megdöntötte a tömeges vers­mondás Guinness-rekordját, egy­szerre 635-en mondtak József Attila-, Petőfi Sándor- és Weöres Sándor-verseket. A költők ilyenkor élvezik a hir­telen rájuk irányuló figyelmet, író-olvasó találkozókon vesznek részt, próbálják megismertetni a kortárs költészetet. Szabó T. Anna költő szerint a költészet napja ideális erre, hiszen ilyen­kor a diákok végre találkozhat­nak hús-vér költőkkel is, és nem­csak a tankönyvekből, az elavult­nak tartott tananyagból ismer­kednek a költészettel. Az iskolák feszített tanmenetében ugyanis épp a kortársakra nem marad idő. Podmaniczky Szilárd - akit idén tüntettek ki József Attila-díj- jal - úgy véli, a költészet napja azért jó, mert össze­gyűjti azokat a mű­kedvelőket, akiket érdekel ez a mű­nem. Azokat azon­ban, akik eddig nem olvastak köl­tészetet, szerinte ez a nap sem fog versolvasásra buzdítani. Parti Nagy Lajos sem értékeli a kam­pányszerű figyelmet. Szerinte nem muszáj mindennap verset olvasni, és nem is kell a költé­szetről fogcsikorgatva beszélni csak azért, mert a költészet nap­ja van. Elmondta, hogy a költé­szet eleve nem alkalmas tömegfo­gyasztásra. Úgy véli, nem is kell aggódni a magyar költészet jövő­je miatt, annyi jó fiatal és idősebb költő alkot Magyarországon. Egy dologban azonban az ösz- szes általunk megkérdezett köl­tő egyetértett: Magyarországon ma nem lehet megélni a versírás­ból. Kalász Márton költő szerint a mai poéták „méltó” szegénység­ben élnek. A kiadók nem tudnak annyit fizetni egy kötetért, amennyi elég lenne a következő megírá­sáig. Ezért pluszmunkákat kell vállalni. Parti Nagy Imjos bár tud­ja, hogy a különmunkák elveszik az energiát a fontos dolgoktól, azt mondja, minden tevékenység ad­hat valami pluszt, akár ihletet vagy ötletet is. „Nem jó, ha egy 25 éves fiatal férfi csak azzal foglal­kozik, hogy ül a szobában és ver­seket ír.” A verseskötetek kiadásához szükséges összeget gyakran a költők teremtik elő, többségében ösztöndíjakkal, pályázatokkal, de az sem ritka, hogy maguk sze­reznek előfizetőt vagy szponzort. A kötetek többsége 300-400 pél­dányban jelenik meg. A köteles példányokat beküldik ugyan a könyvtárakba, de forgalomba se kerül a könyv. így is vannak ki­emelkedő költői sikerek, sőt a maga sztárjait is kitermelte már a hazai líra. Például Varró Dáni­el vagy Karafiáth Orsolya nevét már az is ismeri, aki nem olvas verseket. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének elnöke szerint verseskötetnél már ezer eladott példányszám is sikernek számít. Elmondta, van olyan köl­tő, akinek több tízezer példány­ban kel el a műve. Kányadi Sán­dor az egyik legolvasottabb ma­gyar költő. A versfordítás mindenhol ne­hézségekbe ütközik. Nem elég a műfordítói tudás, költőnek kell lenni ahhoz, hogy hitelesen át tudjunk ültetni egy verset idegen nyelvre. Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány munkatársa elmondta, hogy tavaly 71 magyar kötetet adtak ki külföldön, ebből 11 volt verseskötet. Éves szinten a külföldön megjelent magyar könyvek hét százalékát teszik ki verseskötetek. Angliában pél­dául Petri György költészete na­gyon népszerű. Könyvfesztivál: az Amerikai psycho szerzője lesz a díszvendég „A rendezvény az elmúlt évek alatt félszázezresre duzzadt láto­gatóseregével egyszerűen túlnőtt a saját keretein” - indokolta Zen­tai Péter László fesztiváligazgató, hogy miért költözött a Budapes­ti Nemzetközi Könyvfesztivál a kongresszusi központból a Mille­náris Parkba. Az április 24-én - egy nappal az UNESCO által kijelölt nemzet­közi könyvnap után - kezdődő rendezvény díszvendége Kína lesz. Liu Wen Csing, a Kínai Nép- köztársaság nagykövetségének kulturális tanácsosa az ese­ményt felvezető sajtótájékozta­tón elmondta: „A könyv egyete­mes értékkel bír. Példának mondhatom Petőfi Sándor híres művét, a Szabadság, szerelem cí­mű alkotást. Kínában ez a vers kötelező iskolai tananyag. Miért? Mert akárcsak a magyarok, a kí­nai emberek is szeretnek szaba­dok és szerelmesek lenni.” Zentai Péter László kiemelte: Kína részvétele nagy fegyver­tény a többi európai könyvfesz­tivállal szemben: „A Frankfurti Könyvvásár évek óta szeretné megnyerni díszvendégnek Kí­nát, mi ebben leelőztük őket. A világ könyvkiadásának talán legmeghatározóbb államáról be­szélünk. Az évente megjelenő 1,2 millió új könyv húsz százalé­kát Kínában nyomtatják” - mondta a fesztivál főszervezője. ■ Kína meghívásával leelőztük a nagy euró­pai könyvvásárokat. A díszvendégség keretein be­lül hatvan kínai könyvkiadói szakember, kulturális irányító, író látogat el hazánkba. A négy­napos rendezvényen Kínán kí­vül komoly képviselettel jelenik meg Németország, Portugália, Spanyolország, Oroszország és Románia. Utóbbi az elmúlt na­pokban önként jelezte, hogy szí­vesen lenne az elkövetkező esz­tendők folyamán valamikor a rendezvény díszvendége. Az idén hazánkba látogat az amerikai Bret Easton Ellis is, A vonzás szabályai és az Ameri­kai psycho világhírű szerzője, Zentai szavaival élve az „ameri­kai irodalom sztárja”, aki Demszky Gábortól veszi majd át a könyves seregszemle fődíját, a Budapest Nagydíjat. ■ Kun Tamás Irodalmi kötetek műfaj szerinti megoszlása 2006-ban EHilSeEI Könyvek száma (%) Példányszám (%) Ihr Verses mű, antológia 15,5 3,8 Regény, elbeszélés 74 90 Ili r^T Színmű 1,6 1,5 j il i I Egyéb széppróza 8,7 4,7 3li Összesen 100 100 ill 9 WP1™ Kíméletlen kritikusok és kitartás nélkül nincs jó költészet maffia-klub Karafiáth Orsolya két verseskötet után regényt írt, de azt mondja, nem lesz belőle prózaíró ■ A mai költők „méltó” szegény­ségben élnek.- Elkészült első regénye, a Maffia-Klub. Úgy hallani, a könyvbemutatón a lemezével is debütál.- Ez a Maffia-Klub című „film” zenéje, soundtrack. Tizennégy dal van a lemezen, a borítón pe­dig az áll, hogy Karafiáth Orso­lya presents. Mivel a könyv 12 nőről és egy pasiról szól, min­den szereplőnek írtam egy dalt. Aztán felkértem előadókat, akik megzenésítették a szövegeket. A legkülönbözőbb zenei műfajok szólalnak meg rajta, a bluestól a púnkig, az operáig. Énekel Péterfy Bori, Palya Bea, Németh Juci, Für Anikó, Bíró Kriszta, Esze Dóra stb. Szerintem csodá­latosan kaotikus lett.- Ön is énekel?- Igen, de csak egy dalban a Kaukázussal. Igaz, azt kérték, inkább ne énekeljek, csak sut­togjak szexin. Ők raktak utólag bele dallamot a stúdióban. És van egy büntető track is a leme­zen együttesemtől, az Electric Bugi Kommandótól. Ebben éne­kelek, nyerítek és mekegek.- Melyik volt nehezebb, a könyv vagy a lemez?- A cédé rövid idő alatt elké­szült, a könyvet hét évig írtam, és utána még jött a szerkesztés. Ezer hála és csók Huszti Gergő­nek, a szerkesztőnek, aki a hat­száz oldalas papírhalomból könyvet csinált. Karafiáth Orsolya krimit írt- Sok költő fordul egy idő után a prózához, aztán íróvá válik.- Én soha nem érdeklődtem a próza iránt, csak ezt az egy re­gényt akartam megírni. Hét évig melóztam vele, még egyszer Névjegy 1976-BAN született Budapesten. két veúseskötete jelent meg, a Lotte Lenya titkos éneke (1999) és a Café X (2004). számos díjjal jutalmazták, 1998-ban a Mozgó Világ nívódí­ját kapta, 2002-ben az év nőjé­nek választották, 2005-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át. nem vágnék bele. Sokkal egysze­rűbb verset írni. Szerencsére a szerkesztő irtotta, mint a parlag­füvet, a költői képeket. Számos hosszú monológ volt, amelynek a végére csak odabiggyesztet­tem: „mondta Gabi.” Pedig ilyen mondatokat nem mond senki. Krimit akartam, olyat, amely az Agatha Christie-hagyományokra épül. Van egy gyilkosság a múlt­ban, és valaki nyomozni kezd.- Nehéz költőként megélni?- Erről nem engem kell meg­kérdezni, én nem panaszkodom. Persze szoktam én is sírni, hogy milyen keveset fizetnek egy-egy versért. De miért fizetnének azért, hogy otthon verseket írok? Az ember álljon több lábon, aki tud írni, annak egy újságcikk sem okozhat problémát. Persze szeretnék megbecsült író lenni, de ez itthon lehetetlen. Németor­szágban egy költő vígan megél abból, hogy publikál.- Mi kell ahhoz, hogy valaki­ből jó költő legyen?- Sokat kell publikálni, és má­niákusan akarni, hogy sikerül­jön. Én pofátlanul nyomultam. Azt hiszem, a pofátlanság segít. És az is fontos, hogy jó kritiku­sok legyenek a környezetemben, akiknek adhatok a véleményé­re. Szeretek csapatban dolgozni, egyedül túl sokat engedek meg magamnak. ■ M. G. # * I i

Next

/
Thumbnails
Contents