Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-11 / 85. szám

2008. ÁPRILIS 11, PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG NYUGDÍJASOK 5 A civilek díját most a gazdasági felelős kapta Dombóváron dombóvár Civil Díjat vehetett át Galambos Istvánná, a Dom­bóvári Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Egyesületének gazdasági felelőse április 5-én, Dombóvár várossá válásának 38. évfordu­lóján. Galambos Istvánná már évek óta aktívan részt vesz az egyesület munkájában. Precí­zen kezeli a 150 tagból álló egyesület pénzügyeit. Részt vállal a kulturális élet színesí­tésében is. Fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy az egyesület minél színvonala­sabb, tartalmasabb kikapcsoló­dást nyújthasson. Maga Is tagja a Gyöngykoszorú kultúrcso- portnak. Számos fellépésen vesz részt. A Gyöngykoszorú fel­lépői látogatják a dombóvári és környékbeli szociális intézmé­nyeket, szórakoztatják lakóikat. A díjat minden évben azon civi­leknek ítéli a kuratórium, akik kiemelkedő munkával járulnak hozzá a dombóvári civil élet szervezéséhez. ■ Kazinczi Kata Jó tanáccsal látják el a fiatal mesemondókat bonyhádvarasd Elsősorban a hagyományok megőrzését, ápo­lását tűzték ki célul maguk elé a bonyhádvarasdi nyugdíjasok. Csaba Józsefné, a helyi nyugdí­jasklub tagja lapunknak el­mondta, nem csak a gyerekek­nek, a fiataloknak adják át isme­reteiket, tudásukat a nyugdíja­sok, hanem a nyugdíjasok is ta­nítják egymást. - Egy nálunk idősebb barátnőnk például ösz- szegyűjtötte azokat a székely, né­met énekeket, meg magyar dalo­kat, amelyeket még általános is­kolában tanult. Ezeket sajátítjuk el mostanában - mondta. Hozzá­tette, emellett a székely mese­mondással is foglalkoznak. Csa­ba Józsefné március 15-én fel­nőtt kategóriában első helyezett lett az idei, Mohácson megren­dezett Országos Sebestyén Ádám Székely Mesemondó Ver­senyen. Mint mondta, ezen a varasdi gyermekek is részt vet­tek, ám még önbizalomhiányban szenvednek, így a nyugdíjasklub előtt gyakorolnak, s az idősebb korosztály jó tanácsokkal tudja őket ellátni. ■ Rácz Tibor Dezső bá' történelmet ír sport Jelentős múlt van a háta mögött és a keze alatt is Gálffy Dezsőnek a háta mögött és a keze alatt is jelentős sportmúlt van. A Szekszárdon élő nyug­díjas balszélső fél évszá­zada foglalkozik a labda­rúgással, emellett megyei vonatkozású sporttörténe­ti köteteket ír. Steinbach Zsolt Kevés olyan sportoló van, aki nyugdíjas korában ír sporttörté­nelmet. Gálffy Dezső, alias De­zső bá’ ilyen. A tolnai származá­sú, Szekszárdon élő egykori bal­szélső 1954. óta, azaz 54 éve fog­lalkozik a labdarúgással. Emel­lett szó szerint sporttörténelmet ír: elkészítette például a Tolna múlt századi sportját feldolgozó köteteket. Gálffy Dezső futballista karri­erje 14 éves korában indult, a Tolnai Vörös Lobogónál. ’57-ben megyei ifiválogatott volt, rá egy évre pedig már felnőtt megyei válogatott. A balszélső a tolnai csapatnak 1966-ig volt meghatá­rozó embere, ’67-ben a Faddi Le­nin TSZ NB III-as csapatához hívták. 1973-ban hagyta abba az aktív játékot, és kezdte el az edzői, vezetői munkát. Volt után­pótlás- és felnőttedző Faddon, Tolnán, Szekszárdon, Szedresen. A nyolcvanas évek közepén ő irányította a Szekszárdi Dózsa NB-s serdülő csapatát, amely gárda később az országos ifjúsá­gi bajnokság ezüstérmese lett. Több helyen volt intéző, techni­kai vezető. Tizenhárom évig szervezte a szekszárdi Kará­csony Kupa teremfoci tornát, profi csapatok szereplésével. Öt éve a Szekszárdi UFC utánpótlás együtteseinél technikai vezető. Nyert megyebajnokságot a Tolnával, játszott NB Ill-ban a Faddal. Megadatott neki, hogy a megyében kétezer néző előtt, a Népstadionban negyvenezer né­ző előtt futballozzon. Tolnán edzője volt Hidegkúti Nándor, hívták az MTK-hoz is, de édesap­ja hazarendelte Pestről. Úgy vé­li, a labdarúgásban eltöltött 54 éve alatt többet volt a napfényes, mint a borús oldalon. Gálffy Dezső Tolnán 169 mér­kőzésen 74 gólt lőtt. Hogy Faddon mennyit, azt még nem tudja. Pedig már csak össze kel­lene számolnia, hiszen 1996. óta elképesztő mennyiségű, a Tolna UFC X t Gálffy Dezső a Tolna sportját bemutató egyik kötettel. Háttérben szekszárdi futballsikerek emlékei, amelyekhez Dezső bá' szintén sok szálon kötődik megyei sporttal kapcsolatos in­formációt, adatot, forrást gyűj­tött össze és dolgozott fel. Nyug­díjba vonulása óta lakása, kert­je, és az UFC pályája mellett a ■ A kutatómunka szá­mára nem megélhetés kérdése. megyei levéltár lett a legfőbb tar­tózkodási helye. Elsőként Szekszárd kosárlab­dasportjának történetét dolgozta fel, 1945-től 2000. december 31- ig két kötetben, 1,8 millió karak­terben. Ezt követte Tolna sportja, 1913- tól 2001-ig, ami a Tolnán valaha hivatalosan űzött tizennyolc sportág lényegében összes fellel­hető adatát tartalmazza, konk­rét hivatkozásokkal, hiteles for­rások felhasználásával. Hat, egyenként négyszáz oldalas kö­tetben. Amelyek bemutatóját őszre tervezi. Elkészült Fadd futballjáról szóló első kötet is, 1926-tól 1971- ig. A Tolna megye labdarúgásá­nak 1951-től 55-ig tartó első idő­szakát felölelő kötet is megvan már. Hozzákezdett a Szekszárdi Dózsa labdarúgása történetének feldolgozásához is. Dezső bá’-nak a kedve és az energiája is megvan a kutató­munkához. Emellett a mai kor technikai eszközeit is beveti a hatalmas információanyag fel­dolgozása és tárolása érdekében. Komplett számítógépet, digitális fényképezőgépet, szkennert, nyomtatót, CD-írót vásárolt. Min­dent lefotóz, és valamennyi ada­tot CD-re is elment. Azt mondja, neki ez a munka nem megélhetés kérdése. Grá­tisz azonban nem adja ki a kezé­ből az értékes köteteket. Ame­lyek sora minden bizonnyal még gyarapodni fog. Névjegy 1940-ben született. Szekszárdon közgazda- sági technikumot vég­zett. Civilben harminc- három évet dolgozott a tolnai Patex-nél, volt szövő és üzemvezető is. Rövid ideig a decsi házi­ipari szövetkezetnél is tevékenykedett. Nyugdíj előtti utolsó öt évében a megyei tűzoltó-parancs­nokságon dolgozott. Nős, egy gyermeke és két unokája van. Tisztújítás volt, újravá­lasztották az elnököt fadd Tisztújító közgyűlést tartott nemrégiben a Faddi Nyugdíjas Érdekszövetség. Mint azt a százötven fős szervezet újraválasztott el­nöke, Schiffler Györgyné, Maca néni elmondta, az el­nökhelyettes, Horváth Istvánná is maradt a poszt­ján. A vezetőségi tagok: Gangl Jánosné, Márkus Györgyné és az újonnan megválasztott Molnár Jánosné. Az ellenőrző bi­zottság új elnöke Samai Andrásné, tagjai Bihari Istvánná és új tagként Őri Istvánná, (sk) Kedvezményesen juthatnak füstöltáruhoz szekszárd Kedvezményes füstöltáru-árusítást tart a Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központ Nyugdí­jas Tagozata szervezésében Szekszárdon, a Rákóczi u. 8. szám alatti húsbolt, vala­mint a Béri Balogh Ádám utca 79. szám alatti hús­bolt április 17-én reggel 7-11 óra között. A kínálat­ban többek között szerepel szalámi, kolbász, toka- és kenyérszalonna, zsír, véres­és májashurka, valamint disznósajt, (hé) Három klub hálózik együtt Bátaapátiban bátaapáti A bátaapáti nyugdíjasklub meghívá­sának tesz eleget április 26-án a bátaszéki szerve­zet. Mezei Bonifácné, a bátaszéki klub vezetője elmondta, a szintén meg­hívott mőcsényi csoporttal együtt látja őket vendégül a helyi szervezet a műve­lődési házban egy vacso­rán majd az azt követő bálon, (hé) Füstöltárut és száraz- tésztát vásárolhatnak szekszárd Akciós áron tart füstöltáru-, száraztész­ta- és fűszerkeverék-vásárt a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröske­reszt Nyugdíjas Területi Alapszervezete április 21- én 6 órától az érdekszövet­ség épületében (Szekszárd, Hunyadi utca 4.) (gy) Sokszor mondták az emberek, Mariska, ez nagyszerű volt népművelés Szeretett jönni-menni, szervezni, most, hogy eljött, a civil szervezetek is megköszönték a munkáját Nyugdíjas­ként lesz idő a félre­tett köny­vek elolva­sására Vannak egyszemélyes intézmé­nyek, ahol az ott dolgozót azono­sítják munkakörével. Ilyen a hőgyészi művelődési ház, ahol a kultúra, a programszervezés csaknem 15 éven át egyet jelen­tett Vámosi Jenőné nevével. Trobada népfőiskolái program, a magyar nyelv és kultúra tanítása a nagyközségben dolgozó mon­gol vendégmunkásoknak, alma­szőlő fesztivál, Guiness rekordkí­sérlet almás pite sütésére, Kék­éjszakák az ÉU csatlakozás elő­estéjén, maskarás asszonybál, fő­zőversennyel, hagyományőrző nemzetiségi est - néhány olyan rendezvény, amit a most ta­vasszal nyugdíjba vonult Vámosi Jenőné - vagy ahogy az itteniek nevezik, Mariska vagy Maca né­ni - talált ki és szervezett meg. Nem ez volt az első munkahelye, a Hőgyészi Állami Gazdaságban dolgozott, annak fel­számolása után, 1992-ben lépett a népművelő pályára. A Hőgyészről Né­metországba elszármazottak el­ső találkozóján debütált szerve­zésből. A ház vezetésével 1995- ben bízták meg.- Boldogan vállaltam, mindig szerettem emberekkel foglalkoz­ni, jönni-menni, szervezni. Voltak példaképeim, sokat tanultam az állami gazdaság szakszervezeti titkárától, Danka Vili bácsitól és édesapámtól, aki pedagógus, is­kolaigazgató volt Igaz, ő óvott et­től a munkától, azt mondta, a köz- művelődés, a hétvégi, esti elfog­laltság egész embert kíván. Szerencsére nem volt gond, a fér­jem, fiam mindig mellettem állt. Egy népművelőnek nem csak a csa­ládjával, de a település vezetésé­vel is konszenzusra kell jutnia, ha sikeres akar lenni. Vámosinénak a másfél évtized alatt négy képvi­selőtestület, két polgármester igé­nyeinek kellett megfelelnie.- Erkölcsileg mindig elismer­tek - Kiváló Közalkalmazott ki­tüntetést kaptam -, anyagilag ke­vésbé, de ezt az önkormányzat helyzetét ismerve nem nehezmé­nyeztem. Nekem a legnagyobb el­ismerést az jelentette, ha egy ren­dezvény után az emberek megál­lítottak az utcán és azt mondták, Mariska, ez nagyszerű volt, szer­vezz ilyet máskor is. Épp ilyen jól esett, hogy most, amikor eljöttem, a művházban működő csoportok, civilszervezetek mind megkö­szönték a munkámat. A kérdésre, hogy „fiatal” nyug­díjasként, 57 évesen mit csinál majd, azt mondja, egyelőre elfog­lalt, a lakásukat újítják fel, aztán ott az a sok könyv, amit régóta szeretne elolvasni. ■ F. Kováts ■ Mongoloknak is tanította a magyar nyelvet.

Next

/
Thumbnails
Contents