Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-06 / 56. szám

5 2008. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG mm g g * mm g INTERJÚ népszavazás A Fidesz elnöke a jövőt helyezte kampányának középpontjába. Miközben a kormány a megszorításokról beszél, jócskán költ luxusra, szerinte ezt a pénzt az egészségügy és az oktatásügy támogatására kellene fordítani AZ ORSZÁGOT NEM A SZAVAK TETTEK TŐNKRE Névjegy orbán Viktor Székesfe- hérváron született 1963. május 31-én. Gyermekko­rát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977- ben Székesfehérvárra köl­tözött családjával, itt vé­gezte középiskolai tanul­mányait. Jogot tanult Bu­dapesten, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyete­men, ahol 1987-ben dip­lomázott. ALAPÍTÓ TAGJA és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megala­kult Fidesznek. 1998 és 2002 között Magyaror­szág miniszterelnöke volt. Amatőr labdarúgó, a má­sodosztályú FC Felcsút igazolt játékosa. Nős, fe­lesége Lévai Anikó jo­gász. Öt gyermekük van. Áltanulmányokat rendelt hozzá­juk közel álló szerzőktől, a na­pokban pedig megérkezett a több száz millió forintért vásá­rolt kormányzati luxusautó-flot­ta első néhány darabja. Tehát mi­közben a kormány pénzszűké­ről beszél és megszorításokkal sarcolja az embereket, addig mil- liárdokat herdál el saját luxusá­ra. A kormányzati negyedre is több mint százmilliárdot tervez­tek költeni. Ez bizony nem kevés! Mindezek alapján tehát világos, hogy rendelkezésre áll a pénz, amivel meg lehet oldani az egészségügy és az oktatásügy fi­nanszírozását. Ugyanakkor gaz­daságpolitikai fordulatra is szük­ség van: a növekedésre kell kon­centrálni, mert bizony a siker­hez a növekedésen keresztül ve­zet az út.- Akkor csupán két mondat erejéig tekintsünk kizárólag a tandíjra. Azt halljuk, hogy enélkül nem működhet az ok­is működik, jóllehet most nincs is tandíj: hiszen szep­tembertől akarják azt beszedni. Az én kormányom egyszer már- 1998-ban - egyik első döntésé­vel megszüntette a tandíjat. Ak­kor egyetlen szocialista sem vok­solt a tandíj megtartása mellett a parlamentben. Mint ahogyan 2006-ban is közmegegyezés volt arról, hogy nem kell majd tandí­jat fizetni a főiskolákon és az egyetemeken. Ezt a közmegegye­zést rúgta fel a jelenlegi kor­mány.- S abból a politikusi megálla­pításból mi következik, mely így szól: aki otthon marad, az nemmel szavaz.- Ha a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásról ren­dezett népszavazások végered­ményét is így számoltuk volna ki, vagyis ha a nem szavazatok­hoz hozzáadtuk volna az otthon­maradók számát, akkor bizony ma sem NATO-, sem EU-tagok nem lennénk. Időnként a politi­kusok elvesztik a józan eszüket! tatásügy. - Ma Indulatok uralják min­dennapjainkat. Mindez a kormány politikájának következménye. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt munkatársaink kérdéseire. Lengyel János - Szeri Árpád hiihhií gggg Ennek a kampánynak a jövőről kellett szólnia, hiszen erről szól im Az emberek kudarcként élik meg a mögöttünk hagyott néhány évet. Miközben talán minden korábbinál többet dolgoztak, nem élnek jobban- Valóban, miért kerültünk ebbe a helyzetbe?- A kormány folyamatos ha- zudozása és alkalmatlansága miatt került az ország szociális válságba. Az emberek joggal várják el a kormánytól a rendkí­vül magas adókért és járuléko­kért cserébe, hogy ne okozzon olyan zűrzavart, káoszt és fejet­lenséget az egészségügyben, amely betegek halálához vezet, és hogy ne vegye el a szegényebb családból származó tehetséges fiataloktól a továbbtanulás és ez­által a szebb, a könnyebb jövő le­hetőségét.- A célokat tekintve a kor­mány sem vall mást.- Áz országot nem elsősorban a szavak tették tönkre, hanem a rossz kormányzati döntések. A kormány a saját maga által oko­zott gazdasági válságot tovább súlyosbította a megszorító intéz­kedésekkel, amelyek családok tíz- és százezreit sodorták sze­génységbe.- Két nap múlva itt a kam­pánycsend. A megfigyelők szerint a jelenlegi kampány más, visszafogottabb volt, mint a többi. Ugyanezt emlí­tették Orbán Viktorról is...- Nézze, politikusnak az or­szágról kell beszélnie, azokról a kérdésekről, amelyek foglalkoz­tatják az embereket. Az embe­rek ma azt várják tőlünk, hogy mutassuk meg az új irányt, amely sikeressé teszi Magyaror­szágot. Azt ugyanis már min­denki tudja, hogy mit tett és mit nem tett a kormány. Mára min­denki tisztában van azzal is, hogy átverték az egész országot, és hogy a hazugságok árát most az emberekkel fizettetik meg. Ennek a kampánynak tehát a jö­vőről kellett szólnia, hiszen arról szól maga a népszavazás is.- Már régóta zajlik a találga­tás, hogy vajon mi következik, mi következhet március 9-e után. Van, aki szerint március 10-e, de akadnak sokan, akik úgy vélik: ennél azért össze­tettebb a kép.- Ez a legnagyobb kérdés, hogy mi következik március 9- e után. Ugyanis ilyen népszava­zás még nem volt Magyarorszá­gon, ezért tapasztalatok híján a következményét sem mérhetjük fel előre. A közjogi hatás, amennyiben az igenek győze­delmeskednek, viszont világos. Ennek alapján mi már a Szociá­lis Népszavazás másnapján be fogjuk nyújtani a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek egyrészt rendelkeznek majd a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről, másrészt pedig visszaadják az egészség­ügynek és az oktatásnak azt a pénzt, amit korábban a kor­mány elvett tőlük.- Tekintsük a hatalom világát. Ott mi várható?- Az elsöprő részvétel elsöprő következményekkel jár. Az em­berek végleg megállíthatják a hazugság politikáját.- A Fidesz már több felszólí­tást kapott a szocialistáktól is: tegyék közzé, hogy miből pó­tolják a megszüntetett vizitdíj és tandíj okozta hiányt.- Az elmúlt négy évben a kor­mány százharminc milliárd fo­rintot költött kormányzati luxus­ra, új bútorokra, mobiltelefonok­ra, propagandára és reklámra.- A népszavazási kampány a vége felé jár. A pártok már mindent elmondtak, amit fon­tosnak tartottak. De milyen ál­lapotban van az ország? Mit tapasztalt?- Az emberek rendkívül dü­hösek, csalódottak és kiszolgál­tatottnak érzik magukat. Ez ér­vényes a nyugdíjasokra, a közép- korúakra, a fiatalokra, a nőkre és a férfiakra egyaránt - min­denkinek elege van abból a hely­zetből, amelyet a kormány te­remtett Magyarországon. Ezeket a negatív érzelmeket kell most alkotó, cselekvő, népszavazásra serkentő, pozitív energiává ala­kítanunk. Ami engem illet, jó lel­kiismerettel hajtom álomra fe­jem: végigjártam az egész orszá­got, találkoztam nyugdíjasokkal, egyetemistákkal, konzultáltam kis- és középvállalkozókkal, há­ziorvosokkal, és jártam számos kórházban.- Sok panaszkodó emberrel találkozott?- Az emberek kudarcként élik meg a mögöttünk hagyott né­hány évet. Dühösek, mert jólle­het semmivel sem dolgoznak ke­vesebbet - és rosszabbul sem - mint öt-hat éve, mégsem képe­sek előbbre jutni. Öt-hat éve Ma­gyarország sikertörténetet írt, a régió éllovasai voltunk. Az em­berek nem értik, hogy miközben ők azt teszik, amit tenniük kell, az ország a kontinens sereghaj­tójává vált és egyre mélyebb szo­ciális válságban vergődik. Felte­szik a kérdést, hogy kik tehet­nek erről? Mert az biztos, hogy ők nem. a népszavazás is.

Next

/
Thumbnails
Contents