Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám

5 2008. MÁRCIUS 31, HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG PÁLINKA A Destillata 2008 újabb magyar sikereket hozott A Destillata 2008 díjkiosztó gá­láját nagyon látványos helyen rendezték meg Salzburgban, a Hangar7-ben. Hivatalosan Kö- zép-Európa legnagyobb pálin­ka- és párlatversenye az elmúlt években nem hivatalosan a kontinens legnagyobb verse­nyévé nőtte ki magát. Idén 213 főzde nevezett a bé­csi megmérettetésre, 120 oszt­rák, 93 külföldi. Utóbbiak 12 or­szágból érkeztek, köztük Hong Kongból és Kanadából is. Ma­gyarországot 18 nevező képvi­selte, így hazánké volt a harma­dik legnépesebb csapat. A zsűri idén különösen szi­gorú volt, az 1682 versenymin­tából 935 a klasszikus párlat­pálinka kategóriában, 200 a speciális, azaz a likőrök, grappák, szeszesitalok, strong spirit-ek versenyében nyert ér­met. 47 Edelbrand des Jahres azaz nagyarany, kategóriagyőz­tes született, emellett 166 arany, 505 ezüst, 464 bronzérem. Nagyaranyat a magyar főzdék közül a Miskolci Likőrgyár bo­dzapálinkája, a györkönyi Vitalis Kft. Irsai Olivér szőlőpá­linka 2006 és a Győri Likőrgyár kávélikőrje érdemelt. Hazánk képviselői 8 aranyat, 50 ezüstöt és 46 bronzérmet szereztek. ■ Taroltak a magyar pá­linkák Ausztriában, Kö­zép-Európa legnagyobb pálinka- és párlatverse­nyén. Országgyőztest Német-, Olasz-, Magyarországról és Svájcból választottak. Magyar- országról az idén Márton lános (Vitalis Kft.) nyerte el ezt a cí­met. A Destillata fő célja, hogy imázsépítéssel kívánják a fiata­lokat a megfelelő italválasztás­ra nevelni. Mivel a versenyen érmet szerzett termékek garan­táltan kimagasló értékűek, a vá­sárlóknak is útmutatást nyújt a megmérettetés. A hazai párla­tokra, elsősorban a pálinkára egyébként a belső piacon van kereslet, ezen belül is legin­kább a fővárosban és annak környékén. Az azonban nem törvényszerű, hogy ez így is ma­rad. A fejlődést egyébként jól mutatja, hogy 2002-ben neve­zett először magyar versenyező a Destillatára, és már az elmúlt években js egyre több szép eredményt értek el. ■ Illatozik, akár a parfüm siker A györkönyi Márton családé az év pálinkafőzdéje Mint a parfüm, olyan a györkönyi pálinka manufaktúrában készült nedűk illata. Márton János, a Vitalis Kft. tulajdonosa így szere­ti őket. És így szeretik a fiatalok, természetesen a lányok is. Ez pe­dig azért fontos, hogy a kulturált borfogyasztás terjedése mellett felnőjön egy a pálinkát szerető és értő generáció, Márton Jánosék- nak ez az egyik legfontosabb célja. A Márton és lányai névre hall­gató nedűk kiválóságát az auszt­riai Destillata 2008 zsűrije is fel­ismerte, és Irsai Olivér 2006 pá­linkájuknak Az Év Pálinkája, a manufaktúrának pedig a nemzetgyőztesi, azaz az év főz- déje címet ítélte. Az Irsai Olivér két évvel ezelőtt is ilyen sikeres volt, nem véletlenül, a györkönyi főzdében csak a legkiválóbb gyü­mölcsökből készülhet ital. Szőlőt a Dél-Balatonról, Opperheim Jó­zseftől vásárol Márton János. A tudatos alapanyagválasztás az olyan klasszikusan magyar ter­mék fejlesztésében is elengedhe­tetlen, mint például a barackpá­linka. Márton János évek óta tar­tó kísérletezése ezen a téren is meghozta a gyümölcsét, így ba­rackpálinkája is bearanyozódott. Ez azért is nagy szó, mert ennek a nedűnek a tökéletesítése a köz­hiedelemmel ellentétben nem könnyű feladat, mondhatni töké­leteset kell alkotni. A cégtulajdo­nos ugyanígy hat éve fejleszti vil­moskörte pálinkáját, egyáltalán nem eredménytelenül, az ital Ausztriában ezüstöt kapott. És ezüstöt érdemelt a családi vállalkozás tagjainak egyik nagy kedvence, a tízéves Bardin Bran­dy. Merthogy Györkönyben a ma­gyar pálinkaféléken kívül érlelt italok, így például brandy is ké­szül. Márton Jánosné ügyvezetőtől megtudtuk, a konyakkészítést Franciaországban, Cognac megyé­ben is tanulmányozta a család. ▲ FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Márton János és felesége elkötelezett a pálinkakultúra terjesztésében. Ebben természetesen nagy segítségükre vannak kiváló italaik Idén elkezdődhet a keres­kedelmi pálinkafőzés Wilhelm Ferenc gyönki főz- déjében. Tizenkétmillió fo­rint uniós támogatással el­készült ugyanis a pálinka­tároló, az érlelő és a palac­kozó helyiség. A beruházás összesen közel harminchá­rommillió forintba került. Wilhelm Ferenc a hagyo­mányos törköly-, szilva-, körte- és barackpálinkák mellett reményei szerint némi különlegességgel, vadkörtéből, esetleg birsből készült nedűvel is szolgál majd. Bérfőzést természe­tesen továbbra is vállal a gyönki főzde. Wilhelm Pá- linkafőzde, Gyönk, külterü­let, 20/582-96-06 ▲ Zamatéért és illatáért igyuk a jó pálinkát Friss, idős, száraz, édesebb és il­latos nem csak borból, pálinká­ból is létezik. Épp ezért nem mindegy, milyen sorrendben kóstolunk. A pálinkaházak gyakran sok fajtából állítják ösz- sze komplett ételsorhoz illő kí­nálatukat, igaz, a kóstolgatás evés közben is mértékletességet kíván. A pálinkát, akárcsak a bort, il­lik szertartásosan kínálni és in­ni. Az italt soha ne hűtsük, mert valódi zamata 16-18 Celsius fo­kon érvényesül a legjobban. Fon­tos a megfelelő pohár megvá­lasztása is, jó tudni, hogy a kós­toló pohár tulipán formájú. Az italt nem bekapni vagy becsap­ni kell, hanem először az illatát, majd kortyolgatva a zamatát él­vezni. A pálinka fogyasztása után ér­demes elvégezni az úgynevezett száraz próbát. Ha ugyanis való­di, nemes pálinkával van dol­gunk, csak a tiszta gyümölcs il­latot érezzük. Jó tudni tehát, hogy a pálinkát nem az alkohol- tartalomért, hanem illatáért, za­matéért érdemes inni. ■ Plávis, pelávis, no meg a leves és a sárkány A pálinkabírálat, az italok bemu­tatásának nyelvezete alakulóban van hazánkban. Ám a pálinkafő­zés nem hivatalos, népi gyakor­lata az egész nyelvterületen is­mert és napjainkig gyakorolt te­vékenység. Történeti emlékei biztosan nyomon követhetők az egyes megyék földrajzi neveinek gazdag adattárában. A 60-110 li­teres kis üstökben főzött pálin­kát a pálinkafőző házakban - ahogy Erdélyben nevezték, vagy a Nyugat-Dunántúlon elterjedt - pálinkafőző kunyhókban és a kukollákban vagy a balaton-fel- vidéki szójárással kukullókban készítették. Az első főzés volt az öregelés, aminek eredménye a plávis, pelávis, pelávíz. A főzést bérben végző személy a legelő­ször lefolyt léből szeretett ellop­ni egy-két litert, amely nagyon erős szeszfokú volt. Az első 2-3 deciliter méregerős pálinka ne­ve: leves, sárkány. A zugpálinka­főzés pedig a XVIII. században a paraszti serfőzők megszűnése­kor alakult ki. ■ Eremeső hullott Ausztriában a harci pálinka manufaktúrára páünkaház Európa egyik legrangosabb versenyén újra bizonyították, hogy italaikkal az élvonalban brillíroznak A harci Brill Pálinkaház újabb nyolc terméke kapott nem is akár­milyen elismerést. Európa egyik legrangosabb pálinka- és párlat­versenyén, az ausztriai Destillata 2008-on öt ezüst- és három bronz­érmet szerzett a manufaktúra. A Fekete ribizli pálinka 2006, Erdei gyümölcs pálinka 2006, Szomo- lyai cseresznyepálinka 2007, Kiffer körtepálinka 2007 és a Kékfrankos szőlőpálinka 2007 ezüstöt, a Packhams Triumph körtepálinka 2007, a Merlot barrique törkölypálinka 2005 és a Besztercei szilvapálinka 2007 bronz érmet kapott a szigorú zsű­ritől. Ezekkel az eredményekkel a harciak hazai és nemzetközi ér­meinek száma 60-ra nőtt.- A harci Brill pálinka manu­faktúra 2000 óta fejleszti nemespárlatait, így a 2004-től hi­vatalosan is hungarikum pálin­káit - mondta Nagyné Krizl Edit ügyvezető. - Termékeinket négy éve versenyeztetjük a bécsi Destillatán. 1999 óta gyártunk pá­linkákat. Ezek a termékek kizáró­lag érlelt, valódi gyümölcspárla­tokból, gyümölcsaszalványokból európai technológiával, de tradici­onális gondossággal készülnek - tájékoztatott az ügyvezető. Majd hozzátette, szakmai kihívásnak tekintik, hogy bebizonyítsák a bor- és pálinkaszerető közönség­nek azt, hogy a szekszárdi és tol­nai borvidék szőlőiből nem csak kitűnő borok, hanem kitűnő pá­linkák is készíthetők. A harci ma­nufaktúra fontosnak tartja azt is, hogy a legnívósabb borszaküzle­tekben és vendéglátó egységek­ben legyen jelen termékeivel. De épp ilyen fontos, hogy az érdeklő­dő a helyszínen, a harci főzdében is megismerkedhessen a pálinka­készítés és kóstolás fortélyaival. Harcon, a főzde mellett működő pálinkabolt munkanapokon reg­gel 7.30-tól 16 óráig várja az érdek­lődőket. Nyitvatartási időn kívül telefonos egyeztetést kérnek a tu­lajdonosok. A díjazott nedűkből pálinkatörténeti előadással egy­bekötött bemutatót is tartanak. Ez ügyben Krizl Edittel kell időpon­tot egyeztetni a 30/9691-352-es telefonszámon. ▲ i Q i ■< s I cu Nagyné Krizl Edit és Nagy Attila a szekszárdi és tolnai borvidék szőlőiből kitűnő pálinkákat készít Harcon

Next

/
Thumbnails
Contents