Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-28 / 73. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 28., PÉNTEK KÖRKÉP Összegezték a szociális szakmai képzés tapasztalatait Tőkét várnak a kistérségek kamara A finanszírozási igényeket márciustól decemberig fogadják Mözs leválása miatt elegendő kisebb iskolát építeni Tolnán szekszárd A megyében 45 szak­ember ismeretei bővültek a Kiút Kht. és a Zafír Alapítvány közös munkája eredményeként A tár­sadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szak­emberek képzésével címet viselő program tavaly nyáron kezdődött és idén március 31-én zárul. A ta­pasztalatok összegzését szolgálta az a konferencia, mely tegnap zaj­lott le Szekszárdon. A résztvevő­ket dr. Puskás Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke köszöntötte, majd szakmai előadások következtek. A program közel 20 millió forint­tal működött, a pénz 75 százalé­kát uniós források adták. ■ Á. Sz. A kormány szerint az állampolgárok csak nyerhetnek SZEKSZÁRD Minden magyar ál­lampolgár kedvezményesen sze­rezhessen tulajdont a nemzeti vagyont jelentő vállalatokban. Ez a lényege a kormány Új Tulajdo­nosi Programjának, melynek zaj­lik a társadalmi egyeztetése. Teg­nap Szekszárdon dr. Molnár Csa­ba, az ÚTP miniszterelnöki meg­bízottja elmondta, a kormány je­lentős állami kedvezményekkel kívánja azokat az állampolgáro­kat vagyonhoz juttatni, akiknek korábban erre különböző okok - elsősorban anyagiak és szakis­meret hiánya - miatt nem volt le­hetőségük. Dr. Molnár Csaba sze­rint a jövőben - jó esetben - akár néhány ezer forint havi befizetés is százezres gyarapodást hozhat. A társadalmi vita a tervek sze­rint a tavasszal lezajlik, az első tulajdonszerzések 2008 végére, 2009 elejére várhatók. ■ Sz. Á. Dr. Molnár Csaba Wessely Gábor Korszerűsítsük az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, építsünk kulturális és sportléte­sítményeket, töltsük meg őket élettel! Ezek fontos és szép el­képzelések, ám ha a gazdaság nem működik, akkor minden le­ül, akkor nincs mód a nonprofit szféra európai színvonalú mű­ködtetésére, finanszírozására. Ezt hangsúlyozza dr. Fischer Sándor. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke sze­rint elodázhatatlan a gazdaság- élénkítés főleg ott, ahol a legna­gyobb a baj: a kistérségekben. Az iparkamara kidolgozta kis­térség-finanszírozási rendsze­rét. Ennek lényege, hogy a kö­zös célokért együttműködnek a helyi társadalmi és szakmai szervezetekkel, segítik a*pályá- zati önrész előteremtését, és azon lesznek, hogy a vállalkozá­sok piaci pozíciói javuljanak, a munkanélküliség csökkenjen. Az elnök meggyőződése sze­rint a gazdasági haladáshoz két dolog kell: tőke és információ. Tő­kével úgy segítenek, hogy a ka­marai tagdíj 10 százaléka a jövő­ben a kistérségekben lesz fel­használható. A vállalkozások székhelye szerint kerül vissza­osztásra a pénz, s ez bizonyos esetekben a tagozati keret továb­bi 20 százalékával egészülhet ki. Olyan projektek megva­lósítását támogatja a ka­mara, melyekben az in­tézkedési típusú kiadá­sok meghaladják az összköltség 70 százalé­kát, a beruházási típusú­ak viszont nem érik el a 30 százalékot. A kistérségben mű­ködő szervezetek pályázataihoz szükséges önrész maximum 40 százalékát állja a kamara. A fi­nanszírozási igények márciustól decemberig nyújthatók be, dön­tést a kamara területfejlesztési bizottságának javaslata alapján az elnökség hoz. További tőkéhez juthatnak a kamarai tagok a Szé- chenyi-kártya igénylésével és az aranya Kamarai tagok a kistérségekben Dr. Fischer Sándor szerint a gazdaság élénkítéséhez tőke és információ kell 16% 12% S Szekszárdi kistérség ■ Bonyhádi kistérség □ Tamási kistérség □ Paksi kistérség ■ Dombóvári kistérség □ Egyéb uniós mikrohitel, a Jeremie- program segítségével. Ez utóbbit kezdő vállalkozók is igényelhe­tik a kamara és a KISOSZ irodá­iban. A maximális felvehető ösz­szeg 6 millió forint, 5 I éves lejáratra, 2 éves I türelmi idővel. A megfelelő idő­ben megfelelő hely­re juttatott informá­ció is lendíthet a gazda­ságon. Dr. Fischer Sándor az iparkamara pályázatfigyelő és pályázatíró rendszerének haté­konyságát emeli ki. A megyében mindent megtesznek a kamarai tagok, tagvállalatok menedzselé­séért. A gazdaság egészét tekint­ve azonban egyelőre nem tapasz­talhatók markáns előremutató változások. A statisztikai adatok­ból is lemérhető ez. Tolna megyé­ben például a turizmuson, az ide­genforgalmon és a feldolgozóipa­ron kívül semmilyen területen nincs érzékelhető fejlődés. A ke­reskedelem stagnál, az ipari nö­vekedés pedig mínusz 3 százalé­kon áll, az előző évihez képest. Az elnök úgy véli, hogy az uni­ós forrásokat nem elsősorban presztízsberuházásokra kellene költeni, hanem gazdaságfejlesz­tésre. Ehhez persze szemléletvál­tás szükséges. S hogy elterjedjen a gazdasági életben az újfajta lá­tásmód, a kereskedelmi és iparka­mara elindítja Profit Akadémia cí­mű programsorozatát. A nyitóelő­adást április 29-én tartják Szek­szárdon. Simor András a magyar Nemzeti Bank elnöke és Parragh László országos kamarai elnök osztja meg majd gondolatait a Tol­na megyei gazdasági élet fellendí­tésében érdekelt hallgatósággal. ▲ Gazdaságélénkítés nél­kül nem oldhatók meg az ország gondjai. A ka­mara nem vár, cselek­szik. Pénzt visz oda, ahonnan leginkább hi­ányzik: a kistérségekbe. TOLNA A március 9-i mözsi nép­szavazás eredménye alapján elég egy kisebb iskolát építeni az isko­lák felső tagozatainak összevo­nása érdekében - derült ki a tol­nai képviselő-testület tegnapi ülésén. A város vezetői módosí­tották korábbi határozatukat: Mözs Tolnától való, 2010-ben ese­dékes elválása miatt a tervezett­nél kb. 200 négyzetméterrel ki­sebb épület is alkalmas a célra. Az előzményekről megírtuk: a város iskolaszerkezete ésszerű­sítésének jegyében a képviselők októberben döntöttek arról, hogy a Bartók Béla utcai iskola bővíté­sével a város általános iskoláinak felső tagozatát egy épületben he­lyezik el. Ehhez 14 tantermes is­kola kellett. Mözs azonban idő­közben döntött az elválásról, amelynek közvetlen kiváltó oka egyébként éppen a mözsi felső tagozat tervezett megszüntetése volt. A mözsi diákok nélkül elég 12 tanterem is. A költségek így 25-35 millió forinttal csökken­nek, az iskola területén pedig egy szabványos kosárlabdapálya is épülhet. A tervezést viszont rész­ben újra kell kezdeni. ■ S. K. Készítik a paksi térség kulturális fejlesztési tervét kajdacs Elfogadta jövőbeni emb­lémáját és három munkacsopor­tot alakított tegnapi ülésén a Paks Kistérségi Közkincs Kerekasztal. Az Oktatási és Kulturális Minisz­térium múlt évi pályázata nyo­mán alakult kistérségi szervezet emellett a kulturális stratégia elő­készítésén fáradozott Bodó Kata­lin koordinátor, a dunakömlődi faluház vezetője elmondta, feltér­képezték a terület problémáit, erényeit. Az így összeállított anyag képezi majd a fejlesztési program alapját. A munkacso­portok egyike táblát készíttet a tagszervezeteknek az új lógóval, a másik egy kiadvány összeállítá­sát vállalta, míg a harmadik a kis­térség kulturáüs fejlesztési kon­cepcióján dolgozik. Jelenleg mint­egy huszonöt tagja van a kerék­asztalnak harminc szervezet kép­viseletében. Várják további, dol­gozni akaró tagok jelentkezését kulturális területről. ■ V. T. A SUUVÁR ismét feltárul és kulcsot ad a helyes döntéshez beíratás Élményt nyújtó találkozás április 2-án a szekszárdi 5. Számú Általános Iskola színes világával A SULIVÁR ismét feltárul és fel­fedezőútra hívja az óvodásokat és szüleiket. A mindig nagy ér­deklődés mellett zajló rendez­vénysorozat záró állomásának április 2-án, szerdán 17 órától ad otthont a szekszárdi 5. Szá­mú Általános Iskola. Az élmé­nyekkel gazdagodó nebulók a megmondhatói annak, hogy mit is jelent számukra a SULIVÁR. Mindenekelőtt talál­kozást egy olyan világgal - az iskola színes világával -, ami később mindennapjaik része le­het. Ezt üzenik azok az érdekes programok, ügyességi gyakor­latok, kézműves foglalkozások, játékos sorversenyek, melyek­nek köszönhetőn megismer­kednek az iskolával és pedagó­gusaival. Az első, múlt év de­cemberi SULIVÁR ünnepi han­gulatával maradt emlékezetes. A februári, második rendez­vényt a farsang fel­szabadult pillanatai szőtték át. A mosta­ni, április 2-i, sor­szám szerint a har­madik rendezvény pedig a tavaszt idézi. A szülőnek hason­lóan jelentős segítség a SULIVÁR, kiváltképp ilyenkor, a behatások előtt. Kellő isme­retek hiányában ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy a gyer­mek az óvoda után hol kezdje meg alapfokú tanulmányait. A választás kérdése kulcskérdés. Ezt a kulcsot kínálja, mutat­ja fel a SULIVÁR feltárva a gaz­dag kínálatot. Az április 7-én és 8-án az 5. Számú Általános Is­kolába iratkozó gyer­mekek szüleinek csak a bőség zavará­val kell megküzdeni­ük. Hiszen dönthet­nek az általános tan­tervű osztály mellett, melyben német- és angolnyelv-tanulási lehetőség is van. Választhatják a német nemzetiségi osztályt, a német nyelv heti ötórás oktatásával. Nyugtázhatják azt, hogy az igen fontos informatikával az 1-2. osztályban szakköri szin­■ Az iskola szeretetet, gondosko­dást, bizton­ságot és ér­tékeket ad. ten, a 3. osztálytól órarendbe beépítve foglalkoznak a kisdi­ákok. A városi uszodában zajló úszásoktatás a 2. és 3. évfolya­mon ugyancsak a tanrend ré­szét képezi. Külön rovatot ér­demelnek a művészeti szakkö­rök - dráma és színjátszó, rajz, tánc -, valamint a sportszakkö­rök - labdarúgás, kézilabda, atlétika, sportverseny, aerobik, lányfoci, zenés-labdás mozgás, asztalitenisz. Ez a változatosság is jól jelzi: a szekszárdi 5. Számú Általá­nos Iskola felkészült arra, hogy szeretet, gondoskodás és biz­tonság mellett kellő értékeket adjon a falai között tanuló fiata­loknak. ■ Sz. Á. ▲ Egy korábbi SULIVÁR. A következő április 2-án, szerdán 17 órakor lesz

Next

/
Thumbnails
Contents