Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-27 / 72. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR Magyartarkák a Pannónia Mezőgazdasági Rt. Bonyhád melletti tehenészetében. Itt van az ország legnagyobb tenyészete A disznó lehúzza a marhát árak A növendékállatért és a hízó bikáért is kevés pénzt adnak HÍRSÁV Élen a régió lucernában és napraforgóban A TAVALYI ADATOK alapján a dél-dunántúli régió a lucernaszéna (5,32 tonna/hektár) és a napraforgó (2,38 t/ha) termésátlagát tekintve az első volt a régió-rangsorban - derül ki a KSH jelentéséből. Búzából (4,1 tonna/ha) és cukorrépából (45,66 tonna) a második lett a Dél-Dunán- túl, míg a burgonya-termésátlag (20,47 t/ha) a harmadik legjobb volt a régiók között. Kukoricából (3,49 t/ha) 2007-ben csak az ötödik helyet foglalja el a térség, (sk) Adóbevallás, befizetés e hónap végéig március 31-iG kell benyújtani az APEH-hez a bevallást a környezetterhelési díjelőlegről a 0850. számú nyomtatványon, illetve a környezetterhelési díj bevallását (0750.) A hónap végéig történő befizetések között szintén a környezetterhelési díj és a környezetterhelési díjelőleg szerepel. Emellett adatszolgáltatást kell tenni az alkalmi munkavállalói könyv 2007. évi kiállításáról (07K54.) (sk) Borversenyre és borbemutatóra hívnak borversenyre hívja a környékbeli termelőket a Bátaszék Térségi Hegyközség április 3-án. A mintákat március 31-én és április 1- jén lehet leadni a hegybírónál Bátaszéken, a Bonyhádi úti borpincénél. Minden versenyzőt és érdeklődőt vacsorával és jó borokkal kínálnak a szervezők a verseny után, délután öttől. Érdemes tudni, hogy a Szekszárdi Borvidék borversenyén már csak azok a termelők vehetnek részt, akik a hegyközségi borversenyeken arany- vagy ezüstérmet nyertek, (mi) Fontos a megmérettetés Két év alatt közel harmadával esett a növendékmarha és a hízó bika fel- vásárlási ára. A drasztikus csökkenésnek több oka is van, elsősorban az olcsó sertéshús nyomja le az árakat. Rácz Tibor Két év alatt, 2005 és 2007 között mintegy 30 százalékkal csökkent az élő növendékmarha és a hízó bika felvásárlási ára - mondta el kérdésünkre Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egyesületük egy marketing hadjárattal próbálja az ágazatot kivezetni a gödörből.- Jelenleg hét olyan üzlet van az országban, ahol magyartar- kahús kapható. Ezt az is jelzi, hogy az üzletekben kinn van az egyesület lógója. Most pedig üzletláncokkal tárgyalunk arról, hogy tartós csomagolású ma- gyartarkahúst Árusítsanak, de még nem mondhatom el, hogy melyekkel - mondta Füller Imre. Beszélt arról is, hogy nálunk egy ember mindössze 3-4 kilogramm marhahúst fogyaszt egy évben. Annak ellenére, hogy az élőállat ára alacsony, a boltokban a vevők drágállják a marhahúst, és emiatt keveset vásárolnak belőle. Ez a fogyasztás talán egész Európában az egyik legalacsonyabb érték, amit a közeljövőben szeretnének megduplázni. Próbálják meggyőzni a magyarokat arról, hogy megéri marhahúst vásárolni, még ha drágább is, mint a csirke-, vagy a sertéshús, mert egy kilóból sokkal több kerülhet az asztalra, miután elkészítették, mint ez előbb említett két állat húsából. Mint mondta, ha sikerrel járnak, a Magyarországon megtermelt magyartarkát a hazai piac is fel tudja venni. Az ország legnagyobb magyartarka tenyészete a bonyhádi. Hatszázötven magyartarkát tart a Pannónia Mezőgazdasági Rt. a Bonyhád melletti tehenészetben, amely hazánkban a legnagyobb a fejt, kettős tartású állományok között. Bertalan Barna, az állattenyésztési ágazat vezetője kérdésünkre elmondta, valóban nehéz helyzetben vannak azok, akik szarvasmarhát tenyésztenek, főleg a kisebb, valamint a háztáji gazdaságok. Mióta az Európai Unió kettéválasztotta a tartási kötelezettséget a támogatástól, több termelő úgy döntött, felszámolja a gazdaságát. Nemcsak Magyar- országon, más uniós országokban is így történt ez, mint például Görögországban. Mivel a gazdaságok, amelyeknek az unió megítélte 2006-ban, a bázisévben a támogatásokat, 2013-ig, a záróévig azt meg is kapják, így sokan úgy döntenek, nem termelnek, mert nem kötelező. A másik probléma, ami rányomja a bélyegét a hazai szarvasmarha-tenyésztésre, az Románia csatlakozása az Európai Unióhoz. Mivel akkor a román piac is megnyílt, szabadon áramolhatott a jelentős mennyiségű vágóállat, növendékbika a többi tagországba, méghozzá az akkori árak kétharmadáért - Az alacsony sertésárak miatt is folyamatosan alacsony a marhahús ára, hiszen addig, míg az élősertés 280 forint körül mozog, addig a növendék bika ára sem nagyon emelkedhet. A sertésárakat viszont túl sokáig nem lehet ilyen alacsonyan tartani, hiszen a takarmányárak tavaly magasak voltak, és valószínűleg ezek az árak maradnak idén is. Ebből az következik, hogy jónéhány sertéstartó tönkre fog menni, s az áraknak emelkedniük kell. Tavaszra, április környékére várják azt a piaci elemző szakemberek, hogy a sertésárak rendeződnek, ezt követően talán a marhahús ára is emelkedni fog - mondta. TŐZSDE Gyér volt a forgalom, estek a terményárak A MÁRCIUS 14-E és 19-e közötti négy tőzsdenapon 123 új kötésre szerződtek a kereskedők. Elsősorban eurobúzát, kukoricát és repcét vásároltak. Néhány kivételtől eltekintve estek az árak, alkalmazkodva a március 4-e után kialakult tőzsdei helyzethez. Ennek oka a pénzügyi alapok árutőzsdei kivonulása a világ legtöbb országában, így hazánkban is. A Budapesti Értéktőzsdén az eurobúza ára 100-1100 forinttal csökkent, csak a májusi határidő ára emelkedett. A takarmánybúzánál a decemberi határidőre kötött termény ára esett, egyébként 200-1300 forinttal emelkedett az ár. Az árpa ára 300 forinttal csökkent Nagyot esett viszont a kukorica ára, a csökkenés 700-3200 forint között mozgott. Az olajosmagvak közül a napraforgó ára 6-7 ezer forinttal, a repcéé 3000-7500 forinttal csökkent. (Forrás: AKI) Kevés szalonkát iehet lőni Tolna megye területén tolna megye Március elsején elindult az új vadászati év, és megkezdődött a szalonka vadászati idénye, amely április 10-ig tart. Mint azt Kocsner Antal, a megyei vadászszövetség elnöke elmondta, Tolnában is főként az erdősült területeken kerülhetnek puskavégre ezek a megbecsült, az erdők királynőjének is nevezett madarak, amelyek ilyenkor vonulnak át az országon a tőlünk északra levő költőhelyeikre. Bár a szalonkán kívül jelenleg csak dúvadat lehet lőni, Kocsner Antal szerint a szalonkavadászatnak gazdasági szempontból gyakorlatilag nincs jelentősége. A külföldi igények kielégítésére már csak a korlátozások miatt sincs lehetőség. A hazánk felett átvonuló állománynak ugyanis csupán 1 százalékát lehet terítékre vinni. Ez alapján Tolna megye vadászterületeire is igen kevés lőhető szalonka jut. Például a faddi vadászok területén mindösszesen kettő. ■ S. Zs. A szarvasmarha- és a sertésállomány változása FORRÁS: FWM.HU 2000 4000 6000 Szép ötlet a sajtót, de most még csak kóstolgatják Rossz idők járnak a gyümölcsösökre virágzásban Egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora lehet a kár A borutakhoz hasonló sajtutak megszervezéséről rendeztek tanácskozást nemrégiben Egerben. Az alapelképzelés szerint a minőségi, lehetőleg egyedi sajttermékek a borhoz hasonlóan, esetleg azzal együtt, egymást kiegészítve jelentős turisztikai vonzerőt gyakorolnának egy-egy körzetben. Az egri tanácskozáson jelen volt és hozzászólt a szekszárdi Ferenc Vilmos szekszárdi borász, az országos újbor és sajtfesztiválok főszervezője is. A szakember lapunknak elmondta: szép ötlet a sajtót, de ennek az útnak még nagyon a kezdetén járnak a szervezők. Mint mondta, az alapvető gond, hogy az országban csak nagyon kevesen és szétszórtan találhatók olyan sajttermelők, akik vendéget is tudnának fogadni, és a vendéglátás szigorú előírásainak is megfelelnének. A néhány profi szakemberre pedig nem lehet sajtótat alapozni. Úgy vélte, a sajttermelők között még nem alakult ki megfelelő együttműködés. Ferenc Vilmos szerint mindenképpen hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a sajtót ötletéből valamilyen kézzelfogható eredmény szülessen. A sajttermelők mindenesetre az egri tanácskozás után áprilisban Izsákon folytatják a közös gondolkodást. ■ K. S. ■ Hosszabb idő kell az eredményhez. tolna megye - Egyelőre nem lehet megmondani, mekkora kárt okozott Tolna megye gyümölcsöseiben az elmúlt egy hét kedvezőtlen időjárása - mondta lapunk érdeklődésére dr. Vörös Géza, a Tolna Megyei Mező- gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. A szakember szerint az már biztosan látszik, hogy főként kajszi- és őszibarackból, néhol cseresznyéből, meggyből nem várható az idén csúcstermés. Az időjárási tényezők közül nem is elsősorban a fagy volt a káros, bár akadtak a megyében olyan területek, ahol mínusz 3-4 fokra is lehűlt a levegő. Ez pedig főként Virágzó gyümölcsfa Szekszárdon. Csúcstermés biztosan nem lesz a fagyra legérzékenyebb kajszira lehetett végzetes. Dr. Vörös Géza szerint a nagyobb kárt mégis inkább az jelentette, hogy a hűvös, szeles, csapadékos idő miatt a megtermékenyülés von- tatottá vált, illetve a betegségek, így például a tafrina, a monília kifejlődéséhez ideális körülmények teremtődtek. A fertőzések elleni védekezést pedig szintén akadályozta, vagy lehetetlenné tette a viharos, esős időjárás. Ami a szakember szerint a később virágzó almát, körtét valószínűleg még nem érintette kedvezőtlenül. A károk mértékéről mindenesetre egy hét múlva már jóval pontosabb képet lehet alkotni. ■ S. K. i á %
