Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-23 / 12. szám
2008. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Rendhagyó nyitva tartás amazáróZichy-tárlaton A hatalmas érdeklődésre tekintettel vasárnap este 20 óráig lesz látogatható a Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem című tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. Berzsenyi-kéziratokkal bővült a PIM BERZSENYI DÁNIEL költő mintegy százoldalnyi kézirata, versfogalmazványok, családi levelek, gazdasági feljegyzések kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kézirattárába. A mindössze két hétig látható szenzációs műkincseket csütörtökön szakértők mutatták be a fővárosi múzeumban. Karikatúrákból nyílt kiállítás a kArtonban A műfaj jeles hazai képviselőinek mintegy nyolcvan alkotása szerepel a Magyar karikaturisták 1848-2007 című tárlaton, amely szerdától látható a budapesti kArton Galériában. A tárlaton félszáz művész alkotásait vonultatják fel, köztük van Kaján Tibor, Sajdik Ferenc, Krenner István, Dallos Jenő, Hegedűs István, Lehoczki István, Szűr-Szabó József, Lehoczki Károly. Táncfórum 2008 a tánc világnapja alkalmából NYOLCADIK ALKALOMMAL rendezi meg idén a táncfórumot a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége április 17. és 29. között. A tánc világnapján a Bozsik Yvette Társulat, a Frenák Pál Társulat és az Experidance részvételével a Művészetek Palotájában rendeznek gálaműsort. Bozsik Yvette zárja a műsort A művészet akkor jó, ha elvarázsol elhivatottság Isten nem azt ígérte, hogy itt a Földön állandó házibuli lesz Zeneszerző és zongoraművész. Dzsessz-zenész, klasszikus muzsikus és fogorvosként osztályvezető főorvos. A magyar dzsessz ünnepe alkalmából Vukán Györggyel beszélgettünk. Rados Virág- Ön muzsikus és a Központi Stomatológiai Intézetben osztályvezető főorvos. Hogy tudja egyszerre űzni mindkét foglalkozást?- Mindkettő az emberekért van. A művészetben ott a gyógyító szándék: az emberek jobbá válhatnak attól, amit elmond. Az orvos szintén segít az embereknek.- Zenei sikerei mellett önnek fogorvosi világszabadalma van: műszer a szájbeli fémallergia ellen.- Valóban nemcsak fogorvos vagyok, aki zenél is és nemcsak muzsikus, aki fogorvos is, hanem mindkettő. Tizennyolc évesen elvégeztem a Zeneakadémiát, és váltani akartam. Addigra már rengeteget koncerteztem, és fél évvel a diploma után válságba kerültem. A művészpályához elegendő tehetség és elhivatottság kell. Az elhivatottságot pedig onnan lehet felismerni, hogy az embernek az az élete. Amikor ez nálam bekövetkezett, már orvostanhallgató voltam. A szüleim kedvéért csináltam végig az egyetemet.- Miért maradt orvos?- Megtartottam mint polgári foglalkozást. Ez lett a szabadság gom ára. Ennek köszönhetem, hogy senki előtt soha nem kellett hajlonganom attól való félelmemben, hogy nem tudok majd megélni.- Hogyan van minderre ideje?- Szerintem ez nem idő, hanem képesség kérdése. Van, aki fél óráig mosogat és van, aki tíz percig. Az viszont igaz, hogy éjjel-nappal dolgozom. De hát ezért vagyunk a Földön. A jóisten nem azt ígérte, hogy itt házibuli lesz. Lehet persze csinálni, de azzal még senki sem mozdította elő a világot.- A dzsessz Magyarországon még mindig mintha csak egy szűk rétegé volna. Vukán György a szülei kedvéért végezte el az orvosit, ez lett a szabadság ára. így nem kell senki előtt hajtongania azért, hogy muzsikusként megéljen.- Ezt nem mondanám. Hanem a kortárs klasszikus zene. Ott tényleg baj van.- Vajon miért?- Egy zenemű értékét egyedül az határozza meg, hogy jó-e vagy sem. A művészet pedig akkor jó, ha végigfut tőle a hideg az ember hátán. Varázsoljon el! Ha Horowitz játszik, mindenki sír. Ugyanakkor Bach háromszáz évig várt rá, hogy felfedezzék. Az értékről nem a sajtó, a PR vagy a promóció fog dönteni.- Mondják pedig, hogy a „kis” művészekre, az átlagos kortársakra is szükség van, mert ők szólnak a jelenről.- Ne vigasztalja magát. A művészet nagy dolog, és azért az, mert kevesen képesek teljesíteni. Tudja, hogy Kínában hány igazolt zongorista van? Hatmillió! Nagy szerencse, ha ezek között akad két-három zseniális.- Hogyan látja a klasszikus zene és a dzsessz kapcsolatát?- A zene egyetlen dolog. Igaz, bizonyos zenéknek megvannak a meghatározó stílusjegyei. A dzsessz alaptulajdonsága a rögtönzés. Az improvizáció által függetlenítem magam az időtől.- Mit jelent önnek, amivel gyakran a dzsesszmuzsikusokat fémjelzik, hogy „együtt játszott” hírességekkel?- A mai fiatalok három-négy név után már a mellüket döngetik, mi azt tudjuk megszámolni a két kezünkön, kivel nem játszottunk. Szerintem a hitelességhez senkire és semmire nem kell hivatkozni.- Százharminc filmzenét komponált. Milyen munka ez?- A forgatókönyv alapján megszületik az egységes hangkép. Ebbe ugyanúgy beletartozik a dialógus és a zaj, mint a csend. Ahol helye van a zenének, ott megszólal. Egy szerelmesjelenetnél például ne szóljon valami nagy szerelmi zene, mert az agyonüti a hatást. Az azonos dolgok kioltják egymást. Fábri Zoltán volt ebben nagy mester. Nála nem csókolóztak, nem folyt vér, nem vertek agyon senkit - de vágni lehetett a feszültséget. Mondta is nekem: „Gyurikám, ha csókolózást akarok, szexfilmet csinálok.” Vagyis ne a szereplő, hanem a néző csókolóz- zon. Ő élje át az érzelmeket.- Ez nagyon kevés művésznek sikerül.- Hát igen. És itt bujkál a titok. Az élet nagyon egyszerű, az ember mégis mindig a titkot kutatja. Sokáig kell csinálni valamit, hogy ráébredjünk, mi az. Mert szeretünk kifogásokat keresni, amivel csak bonyolítjuk a dolgokat, miközben egyre távolabb kerülünk a lényegtől. Ez pedig az, hogy beismerjem, nem én vagyok a legnagyobb művész. Mégis minden reggel fel kell kelnem, és a jóra törekednem: hátha most írok nyolc ütemet, ami megmarad. Vukán György BUDAPESTEN született 1941-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett zongora szakon. Később fogorvosi diplomát szerzett, a mai napig gyógyít. több mint 140 filmzenét, három balettet, operát, szimfonikus műveket, versenyműveket, kamaraműveket és nyolcvan dalt komponált. A CREATIVE ART JAZZ TRIÓVAL és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral 1996-ban játszott közös koncertjük az Év Koncertje lett Hollandiában. 1999 óta a Classjazz Band komponistája, zongoristája, 2000-ben zenésztársaival megalapította a sikeres Septet formációt. A virtuóz fogorvos rendelőjében Valóra vált álom: vágóhídról a Nemzeti Színház színpadára oklevél Az Üvegtigris Cingára, Szarvas József színművész kapta az idén először odaítélt Kaszás Attila-díjat Félmillió forint, oklevél, plakett - ez jár az idén alapított Kaszás At- tila-díjjal. Az elismerést azok kaphatják meg, akik kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépítő munkát is vállalnak. A díjat március 16-án, Kaszás Attila születésnapján osztották ki először, a díjazott pedig Szarvas József színész lett, akit a nagyközönség az Üvegtigris című filmből ismerhetett meg. „Magam is tűnődtem a díj jelentésén, hiszen egy színész nem szervezheti át a színházat, az az igazgató, illetve a rendező dolga. A színész azzal tehet sokat egy társulatért, ha a saját értékeit viszi a közösségbe” - mondta Szarvas József. Hozzátette, büszke arra, hogy nemcsak közvetlen kollégái, hanem a szakma voksolt rá. „Én Trill Zsoltra szavaztam. Kárpátaljáról származik, és elképesztő, amit tett, amit elért.” Szarvas József jelenleg kilenc darabban játszik egyszerre, minden hónapban 23 estét tölt színpadon. „Nagyon szeretem a Nemzetit. Ez az első hely, amelynek az alapításánál is jelen lehettem. A társulatépítésben az első perctől kezdve részt vettem.” Szarvas aggódik kollégái jövőjéért. „Régebben voltak szabadúszók. Ma már csak munka- nélküliek vannak. Akiket az új igazgató, Alföldi Róbert kirúgott, nincs állásuk.” Hozzátette, hogy Szarvas József aggódik színészkollégái jövője miatt Névjegy 1958-ban született Debrecenben. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után előbb a Vígszínházhoz, majd 1997-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz igazolt. 2002-től a Nemzeti Színház tagja. Díjai: Legjobb férfi alakítás (POSZT, 1991, 1998), Jászai Mari-díj (1992), monte-carlói Ezüstnimfa Díj (1998). Filmjei: Sínjárók, Hasutasok, Üvegtigris, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Zimmer Feri. a tavaly végzett negyven színész közül ma háromnak van szerződése kőszínháznál. Szarvas József nem titkolja, számára kacskaringós út vezetett a színpadig. „Tanyán nőttem fel, és kapálás közben csak arra tudtam gondolni, hogy táncdal- énekes leszek vagy népművelő. Esélyem sem volt a művészi pályára, így egy vágóhídra kerültem hentesnek.” De sosem adta fel az álmát, és miután leérettségizett, jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Elsőre felvették. „A sikerhez mindenkinek joga van. Ha valaki mindent megtesz azért, hogy az álmait valóra váltsa, nem fog csalódni" - tette hozzá a színművész. ■ H. V. R.
