Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-19 / 66. szám

5 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 19., SZERDA A NAP TÉMÁJA húsvét A hagyományos ételek az idén sem hiányozhatnak az ünnepi asztalról. A legtöbb vásárlót az árak befolyásolják, a minőség már csak másodlagos szempont Venter Marianna mékeket egyre többen a szuper- és hipermarke­tekben vásárolják meg. A választék nagy, az árak pedig nőttek a tavalyihoz képest. Húsvétkor nem csak a füstölt sonkát keresik, sokan szeretik a csülköt, a combot és a tarját is. A vásárlók jelentős hányada elsősorban a termék árát nézi, és az alapján választ A tojás, a sonka, a füstölt áru a legkeresettebb termék ezekben a napokban. Változatos áron, vál­tozatos minőségben kínálják mindezt a kereskedők. A legol­csóbb füstölt-kötözött sonka kiló­ja hétszáz forint körül van, de et­től a fogyasztó ne várjon olyan íz- és húsminőséget, mint egy ezerkétszáz forintos terméktől. Ám a vásárlók többsége az ol­csóbb termékeket keresi. A fogyasztók gyakran csak az | árakat nézik, pedig érdemes azt £ is tudni, mi a különbség sonka és | sonka között. A parasztsonka £ hústartalma például százszázalé­kos, nem Vizes, szalonnával fe­dett, megfelelően formázott. A sertéscomból vagy lapockából ké­szített kötözött, nyers sonkák már változatos minőségűek. A cím­kén fel kell tüntetni, mennyi a hús- és víztartalmuk, általában ennek megfelelő az áruk is. Átla- gosan 1000 és 1500 forint között van kilója. A piacokon is nyugod­tan vásárolhatunk házi sonkát, szalonnát. A Tolna Megyei Mező- gazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Ál­lategészségügyi Igazgatósága nem csak boltokban, de a piaco­kon is folyamatosan ellenőrzi a kistermelőket csakúgy, mint a fo­gyasztóvédelmi hatóság. A pia­con egyébként a parasztsonka ki­lója 1800-2200 forint között van. Nagypéntekre készülődve so­kan vásárolnak halat. Ennek a terméknek az ára is változatos, van ahol 650 forintot kérnek ki­lójáért, van ahol 800-at. Aki ol­csóbban szeretné megúszni a nagyböjtöt, annak marad a grí- zes vagy túróstészta. Tojásból is van bőven, ünnep közeledtével drágábban mint eddig. A piacon 25 forint körül van, a boltokban elérheti darabonkénti ára a 32 forintot is. A multiknál húszas, harmincas csomagolásban 19- 20 forintra jön ki egy tojás. A választékra nem lehet pa­nasz, mind tradicionális húsvéti élelmiszerekből, mind ajándék­nak valóból nagy a kínálat, határt a képzeletnek csak a pénztárca szabhat. A vásárláskor azért ne fe­ledkezzünk meg az egészséges éberségről. A húsvéti csoki­szilagyi Péter tolnai ősterme­lőt a jó sonka elkészítéséről kérdeztük. Mint elmondta, a darabolt sonkát, amely 1,5-2 kilogrammos, eg)' hétig sóban forgatja, majd két hétre 10 liter vízből és 2 kg sóból készült páclében áztatja. Hagyomá­nyos módszer a kéthetes páco­lásnál, hogy a són kívül vörös­es fokhag)mát, babérlevelet, borsot is tesznek a lébe. A pá­colás után a sonkát hideg víz­ben áztatják 4-5 órára, hogy a só ne verje ki, majd langyos vízzel lemossák, és felakaszt­ják, hogy szikkadjon. Ezt kövé­ről és csibékről összességében el­mondható, hogy a gyártók zöme még mindig kakaós tejmasszából, vagy bevonómasszából készíti a húsvéti édességeket Aki tehát eze­ket nem kedveli, figyelmesen ol­vassa el a terméken lévő ismerte­tőt, ezen pontosan felsorolják, mi­ből készült az áru. Kevés számban ugyan, de van diabetikus édesség az üzletekben. Ami viszont szinte tőén jöhet a füstölés, a legjobb az akácfa fűrészpor néhány szem borókabogyóval, hogy szép színt kapjon a sonka. Húsvétkor, amikor a főzésre kerül a sor egy nagy edénybe annyi hideg vizet tegyünk, hogy a víz ellepje a sonkát. Kö­rülbelül 34 órán keresztül főz­zük, babérlevéllel, fokhagymá­val ízesített vízben. Mikor meg­puhult a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük róla a levét és a sonkát hideg helyre te­gyük A levében megfőzhetjük a tojásokat is, melyeknek így különlegesen finom íze lesz. teljesen hiányzik a kínálatból: az étcsokoládéból készült termékek. A márkás tejcsokoládéból készült édességeknek magasabb, akár többszöröse az ára, mint kom­mersz társainak. A tavalyi szezonban kevesebb fogyott úgy húsvéti sonkából, mint húsvéti csokoládéfigurából - derül ki a GfK Hungária piac­kutató adataiból. A húsvéti sze­Szilágyi Péter zontermékeknek több mint har­mada került 2007-ben a hiper- marketekből az ünnepi asztal­ra, és a csatorna piaci súlya év- ről-évre nő a két kategóriát te­kintve. Mindazonáltal figyelem­re méltó a diszkontok térhódítá­sa a húsvéti csokifigurák, illet­ve szerepük csökkenése a hús­véti sonka értékesítésében. Az adatok tükrében elmondható, hogy a tavalyi húsvét alkalmá­val ugyan csökkent a sonkavá­sárlási kedv, ám a háztartások még így is közel harmadával vá­sároltak több húsvéti sonkát, mint 2004-ben. Az ünnepi idő­szakban hagyományosan jelen­tős mennyiség fogy a különböző sonkaféleségekből, és 2001 óta két év kivételével - 2004 és 2007 - a piac minden évben bővült. A két fő szegmens - azaz a gép­sonkák és a füstölt-főtt-kötözött sonkák piaca - azonban egy­mással ellentétes irányban fejlő­dött: 2004 és 2007 között gép­sonkából minden húsvét alkal­mával 15 százalékkal keveseb­bet, míg a füstölt-főtt-kötözött sonkából 30 százalékkal többet vásároltak a fogyasztók az év többi időszakához képest. Minden húsvétkor fogyasztott ételnek jelentősége van A magyar és az európai keresz­tény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ételek. A húsvéti bárány áldozati jel­kép, a középkortól kezdve szere­pel a vallási ábrázolásokban az Isten báránya jelkép. Napjaink­ban nálunk bárányt csak igen ritkán tálalnak fel a tavaszi ünnepen, helyét a húsvéti sonka vette át. a paraszti életet szimbolizáló étel a tizenkilencedik század­ban terjedt el, és rövid idő alatt teljesen egybefonódott az ünneppel. A tojás és a húsvét kapcsolata is szimbolikus je­lentésű. Az egyik hagyomány szerint a tojásból kikelő csibe és Jézus feltámadása között kapcsolat van. Egy másik szo­kás úgy tartja, hogy a tojás hé­ja az Ótestamentumot, a belse­je az Újszövetséget jelképezi, a pirosra festett tojás pedig Jé­zusnak az emberekért kiontott vérére utal. figurákról, nyuszikról, báránykák­A jó sonka titka az őstermelő szerint a megfelelő pácolás és füstölés A szezonális húsvéti tér­SONKA ÉS CSOKINYUSZIA SLÁGER Feketemunkásokat fogott a Kikelet akció A fogyasztóvédelem, az adóhatóság és társszerveik ellenőriznek Felelősséggel is jár az ünnepi vendéglátás A fogyasztóvédelmi hatóság szek­szárdi kirendeltségének munka­társai eddig közel 30 üzletben - a nagykereskedelmi egységektől az áruházláncokon át a kisbolto­kig - végeztek ellenőrzést. Dr. Varga Tibor, a Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság szekszárdi ki- rendeltségének vezetője elmond­ta, elsősorban jelölési hiányossá­gokat, pontatlan, olvashatatlan címkéket kifogásoltak, a hibák többségéért a gyártó és nem a ke­reskedő okolható. A Kikelet elne­vezésű akció március 31-ig tart, addig minden boltba, üzletbe, pi­acra, kirakodó vásárba és húsvé­ti vásárba eljutnak a megyében a fogyasztóvédelem és a társható­ságok szakemberei. A Kikelet során az APEH szak­emberei is ellenőrzéseket tarta­nak, amelyről a regionális igazga­tóság adott tájékoztatást. Eszerint március 17-ig 540 ellenőrzést vé­geztek, amelyek közül 97 esetben derült fény szabálysértésre - tájé­koztatott Marton Ferenc, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazga­tóságának sajtóreferense. A ta­pasztalatok szerint még mindig a nyugtaadási kötelezettség elmu­lasztása a leggyakoribb. Tízből há­rom ellenőrzés a foglalkoztatások­ra vonatkozó szabálytalanságokat leplez le. A legjellemzőbb, hogy az alkalmazottakat alkalmi mun­kavállalói könyvvel foglalkoztat­ják, ám elmulasztják az ilyenkor kötelező bejegyzést a kiskönyvbe. A legkirívóbb esettel Tolna me­gyében, pontosabban Bonyhádon találkoztak az ellenőrök. A város­ban lévő egyik, még működési en­gedéllyel sem rendelkező ruháza­ti üzletben 12 feketén foglalkozta­tott árufeltöltőre bukkantak a re­vizorok. Az adóhatáság szintén március végéig folytatja az ellen­őrzési akciókat Országosan eddig közel 5000 ellenőrzést hajtottak végre a feb­ruár végén kezdődött akció során. Eddig több mint 300 millió forint bírságot szabtak ki. Két fő terület­re koncentrálnak: a piacokra, vá­sárokra és a kereskedelmi egysé­gekre. Ez utóbbiakban a két sze­zonális húsvéti termékre a húsfé­lékre és az édességekre. ■ V. M. A Kikelet befejeztével is folytatják a nyomozást kondoros! Ferenc kormány- biztos bejelentette, hogy a Kike­let után, néhány hét múlva ha­sonló ellenőrzésre számíthat­nak a fém- és a fakereskedők, a bankok, a kozmetikusok, a te­továló műhelyek. Hozzátette, el­lenőrzik az autókereskedelmet, az autófinanszírozást, a bontó­kat, illetve a festék- és kenőolaj forgalmazókat. Lecsapni ké­szülnek az illegális fakiterme­lésre és fakereskedelemre, és szigorúan lépnek fel a hamisí­tók, különösen az élelmiszer- és gyógyszerhamisítók ellen. A magyar vendéglátás egyik nem éppen szimpatikus vonása, hogy erőnek-erejével etetni és itatni akarják a vendéget. Pedig ha valaki megköszöni a kínálást és nem kér sem ételt, sem italt, bizonyára úgy is gondolja. Gyermeke­ket, fiatalokat, autó­vezetőket soha ne kí­náljunk szeszes ital­lal! Az üdítők választéka ma már hatalmas, ne hozzuk olyan hely­zetbe a locsolót, hogy úgy érez­ze, ha visszautasítja a szeszt, „kisfiúnak” nézik. A kerékpár is jármű! Minden húsvétkor autó­zó rémálma az előtte imbolygó, részeg kerékpáros, aki bármikor az autó elé zuhanhat. A tojás esetében nem árt fi­gyelni a legújabb kutatási ered­ményekre. A héjában főtt tojás akkor tekintendő megfőttnek, ha a sárgája teljes egészében megszilárdul. Ez akkor követke­zik be, ha a tojás 9 percen át, illetve - ha hűtőszekrényből vet­tük ki -, 12 percig van forrásban lévő víz­ben. Ezt követően a tojás steril, és nyugodtan lehet fogyasztani. Ám ha a főzés után a tojást nem tiszta, száraz helyen tartjuk, a porózus héjon át baktériumok kerülhetnek bele. Vizsgálat mu­tatta ki, hogy a hideg vizes öblí­tés problémákat okozhat, ezért érdemes kerülni, szinte ■ M. V. ■ A tojás hama­rabb romlik, ha öblítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents