Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-16 / 11. szám
2008. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ HIKSAV Gyerekeknek nyílik operaház Dortmundban május 5-ÉN nyílik Dort- mundban Németország első kifejezetten gyerekeknek tervezett operaháza. A száz férőhelyes épület létrehozását a Theater Dortmund operatagozatának igazgatója, Christine Mielitz kezdeményezte. Először Magyarországon Gary Moore GARY MOORE ír gitáros lesz a sztárvendége az alsóörsi Harley Davidson fesztiválnak június 14-én. A motorosfesztiválon fellép a Hooligans, az Edda és Demjén Ferenc is. Magyar szerzők a lipcsei könyvvásáron csaknem negyven ország több mint 2400 kiadója vesz részt a világ egyik legtekintélyesebb könyves seregszemléjén, a ma záródó lipcsei könyvvásáron. A magyar irodalmat mindenekelőtt olyan Németországban ismert szerzők képviselik, mint Bartis Attila, Drago- mán György, illetve Térey János és Végei László. Képzett társítások a Bárkában GRENDEL LAJOS (író), Bacsó Péter (rendező), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Oláh Kálmán (zongora) lesz Alföldi Róbert vendége a Képzett társítások - AEGON-estek a Bárkában című művészeti sorozat következő eseményén március 28-án. Bacsó Péter lesz a vendég „Shakespeare kimeríthetetlen" MACBETH Fullajtár Andrea alakítja a hataloméhes thán feleségét a Katona József Színházban Fullajtár Andrea és Hajdúk Károly a koronázási ünnepségen A Macbeth nyitotta a Budapesti Tavaszi Fesztivált a Katona József Színházban. A Lady Macbethet alakító Fullajtár Andrea szerint bár véletlen, hogy épp a nemzeti ünnep előestéjére . esik a bemutató, az áthallások azonban természetesek: Shakespeare műve mindig véresen aktuális. Mézes Gergely- Igaz, hogy a Lady Macbeth főiskoláskora óta a szerepálma volt?- Lady Macbeth Shakespeare alakjai közül a legmitikusabb, ő az, akiről mindenki tudja, menynyire gonosz, hidegvérű. Én arra voltam kíváncsi, hogy megtalá- lom-e benne azt, amitől ebben a nőben nem csak a gonoszság mutatkozik meg. Már nem látom őt szörnyetegnek, szerintem vannak indokai arra, amit csinál. Bűneibe azonban belepusztul.- Mitől lesz emberi ez a karakter?- A nő életében az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyenné teszi a kapcsolatát szerelmével. Egy nő lehet jól és rosszul is szerelmes. Lady Macbeth ott követi el a hibát, hogy túl szerelmes, nagyon fölfelé akarja tolni azt a férfit, akit szeret. Nem méri fel, hogy Macbeth nem képes arra, amit megálmodott számára. Mire kiderül, hogy valamit nagyon félrenézett, már nincs visszaút. Azért gondolom, hogy nem egy hidegvérű, karrierista gyilkosról van szó, mert a szörnyetegek általában nem őrülnek bele tetteik következményeibe.- Attól őrül meg, hogy látja, Macbethben az első bűn véglegesen tönkretett valamit?- Részben. Valami eltörik a férje lelkében, amitől már sohasem lesz ugyanaz az ember. Viszont a kapcsolatuk is tönkremegy, már nem tudnak ugyanúgy egymásra nézni. Amikor ezt átlátja, rádöbben, nincs kiút a maga teremtette pokolból. És mint egy hegy beomlik, minden, amit addig épített, darabokra törik.- Van egy mondat a darabban, ami arra utal, hogy van egy gyerekük is - ez akár a sorsukat is meghatározhatná. Az előadás erre nem tér ki. Miért?- Minden előadás megpróbál magyarázatot találni erre, legalábbis a két szereplő fejében kialakul valami, hogy mi történhetett a gyerekkel. Zsámbéki Gábor, a rendező szerint erről az egy mondatról - „Én szoptattam, és tudom, mily Édes szeretnünk a szopó piczinyt...” - már könyveket írtak, és azt mondja, ez csak egy hasonlat. Szerintem ilyet egy nő csak akkor mond, ha szült már. Nekem például a gyerekem születéséig eszembe se jutott, hogy milyen jelentései lehetnek még a női mellnek a szexualitáson kívül. A szülés után soha nem tudok elfeledkezni erről a kettősségről. Szerintem egy eltemetett gyerek van a háttérben.- Nagyon hangsúlyosak az előadásban a harci jelenetek. Az utolsó jelenetben például percekig tart a párbaj. Miért volt erre szükség?- Úgy gondolom, hogy ha egy szörnyetegről van szó, akkor azt úgy is kell kivégezni, mint ahogy a szörnyetegeket szokták. Zsámbéki Gábor sokat emlegette például a Ceausescu házaspár kivégzését, amit egy egész világ nézett végig. A végső pillanatban megmutatkozott a másik oldala is a történetnek. Valami ilyesmi járhatott Gábor fejében - ezért nem kivégzik Macbethet, hanem egy iszonyatosan hosszú, kínos küzdelemben esik el.- Egy ennyire cselekményközpontú darabban jutott hely a színészi improvizációnak?- Sok mindent kipróbáltunk. Shakespeare-t nehéz úgy játszani, hogy mindaz eljusson a nézőhöz, amit a színész a szerepről gondol. Gábor nagy szabadságot ad, például minden szereplőről elmondja, mit gondol, legalább tízféleképpen. A színész dönti el, ő melyik akar lenni ezek közül.- A nemzeti ünnep előestéjén van a premier. Nehéz megállni, hogy az ember ne kezdjen párhuzamot keresni a mával.- A tavaszi fesztivál szervezői tűzték ki az időpontot, ami egybeesett a hatvanalkalmas próba- folyamat végével. Nem hiszem, hogy szándékos az időpontválasztás. Viszont az áthallás természetes. Shakespeare úgy írta meg ezt a darabot, hogy mindig véresen aktuális marad.- Miért mindig Shakespeare? Nincs ilyen mélységű kortárs darab?- Shakespeare kimeríthetetlen. Beckettről már most is lehet érezni, hogy ötven év múlva kiürül. Ketyeg az idő, és már nem jelenti azt, amit egykor. Viszont Shakespeare és a görög szerzők alapvető emberi tulajdonságokkal foglalkoznak. Lehet a kor hülyeségeiről írni, de az ember főleg akkor jön izgalomba, ha tükörbe nézhet, ha a saját titkairól tud meg valamit. Shakespeare ebben nagyon jó volt.- Ön szerint a Malcolmmal egy jobb, igazságosabb korszak köszönt be?- Nem. Csak egy más típusú önkény. Tragikus illúziók sírgödrök nyelik el a halottakat, a hatalom mindig áldozatokat követei Nem is kezdődhetne baljósabban a drámairodalom egyik legszebb műve, a Macbeth. Zsámbéki Gábor rendező és Khell Csörsz díszlettervező igencsak hatásos és praktikus díszletek közé helyezte a darabot: a színpadot bronz- és aranyszínekben derengő fémes lemezek tagolják terekre, a földön hantok emelkednek, illetve sírgödrök tátongnak. nézőnek, színésznek egyaránt emberpróbáló feladat a Macbeth: gyönyörű mondatok görögnek elő, pörög a cselekmény, gyorsan váltakoznak a helyszínek. A boszorkányok megkísértik a háborúból hazatérő győztes thánt, Macbethet, aki a részegítő jóslatok nyomán, felesége buzdítására megöli Skócia királyát. Macbethből király lesz, kegyetlen zsarnok. Hajdúk Károly alakítása mindezt jól érzékelteti: a kezdetben töprengő, sebezhető, a bűn elkövetése után pedig őrületbe hajló, számító gyilkos. Bukása láttán azonban a nézőben általában felpislákoló szánalom ezúttal elmarad. zsámbéki Gábor ugyanis igen finoman elmozdította a hangsúlyokat a Shakespeare-műben. A darabot nyitó temetésjelenettől megkérdőjeleződik Duncan király (Bezerédi Zoltán) jósága, Kovács Lehel vérfagyasztóan dölyfös Malcolmjától pedig semmiféle remény nem ébred fel, hogy a zsarnok halálával valami jobb kor kezdődik. Ráadásul ezúttal igazán bensőséges, intim kapcsolatot láthatunk a lady és a Macbeth között - Fullajtár Andrea kemény, mint a szikla, ugyanakkor mozdulatai, amelyekkel olykor a férjéhez ér, gyöngédek, óvók. kegyetlen, megborult világot láthatunk, sziporkázóan szellemes megoldásokkal, groteszkbe hajló harci jelenetekkel. Március 15-ére készülvén éppen ideális. Kilencven évet kellett rá várni, de megérte: itt van Gulácsy életmű-kiállítás Három szinten száz festmény és százhúsz grafika látható a budapesti Kogart Ház ú] tárlatán Lassan kilencven éve - még a festő életében - volt utoljára Budapesten Gulácsy Lajosnak gyűjteményes kiállítása. Utoljára 1966- ban, Székesfehérvárott rendeztek tárlatot a műveiből. Ezt az űrt pótolták most a Kogart Házban, ahol minden idők legnagyobb Gulá- csy-kiállítását rendezték meg. A tárlat hiánypótló jellege már a kiállításmegnyitón érezhető volt: a művészettörténészek egymásnak tették fel a kérdést, hogy miért kellett ennyi időnek eltelnie a gyűjteményes kiállításhoz, miért nem rendezett például a Nemzeti Galéria tárlatot a festőóriás műveiből. A választ Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke adta meg: elmondta, hogy a háttérben anyagi okok állnak, a jelenlegi kiállítás összértéke meghaladja az ötmilliárd forintot. Nem csekély összegbe kerül a biztosítás, a szállítás, és az egyéb járulékos költségek sem elhanya■ Több mint ötmilliárd forintba kerül a tárlat. golhatóak. Mégis bizakodnak, hogy rentábilis lesz a tárlat. Ehhez mindössze ötvenezer fizető látogatóra van szükség, ami ha figyelembe vesszük, hogy a kiállítás négy hónapig látható, és a ház előző grandiózus rendezvényét negyvenezren látták, nem is tűnik megvalósíthatatlannak. A tárlat hiánypótló, anyagi okok miatt nem volt eddig Gulácsy-kiállítás Gulácsy Lajos (1882-1932) festő. Húszéves korában Rómában, majd Firenzében és Párizsban járt tanulmányúton. Olaszországot később több ízben is felkereste, és számos képén festette meg az itáliai városok hangulatát. A háború kitörése Velencében érte, idegrendszere összeroppant, és ettől kezdve idegszanatóriumok, 1917-től haláláig pedig a lipótmezei elmegyógyintézet lakója volt. Elhangzott az a kérdés is, hogy a nemrégiben a Lipótoű, a pszichiátriai intézet tetőterében megtalált szövegek, rajzok valóban a festő munkáinak tekinthetők-e. A közönség soraiban ült az a szakértő, aki ezt a szegmenst kutatta, és magabiztosan kijelentette, hogy Gulácsy már kommunikálni sem tudott a környezetével, amikor az intézetben tartózkodott. így szinte teljességgel kizárható, hogy az ő munkái lennének a falon. A kiállítás létrehozásában 13 közgyűjtemény és 30 magán- gyűjtemény vett részt, ennek köszönhetően a festő életművének szinte mindegyik darabja megtekinthető. ■ H. V. R.
