Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-16 / 11. szám
4 2008. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP nagyrabecsülés Bár a legtöbben botrányra számítottak, mindenki mindenkivel kezet fogott a Kossuth-díj átadóján. Sólyom László az ország háláját közvetítette a „nemzet díszeinek”. SZELÍD DÍJESŐ A PARLAMENTBEN A HÉT TEMAJA nem ram Ár. ELEK JUDIT FILMRENDEZŐ, ÍRÓ, DRAMATURG „Az a helyzet, hogy az ember nagyon örül neki, ha megbecsülik. Végigdolgozik egy életet, kap közben hideget-meleget. És ha a végén mégis azt mondják neki, hogy érték, amit alkotott, az nagyon jólesik. ” FISCHER ÁDÁM KARMESTER A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ FŐZENEIGAZGATÓJA „Nagyon örülök a kitüntetésnek. Az utolsó nyolc évben mindent a 'Rádiózenekarnak köszönhetek, az elismerésem az ő dicsőségük is. A pénzt egy olyan projektre szánnám, amely a zenei életet szolgálná. A díjjal karmesteri pályámat ismerték el, de remélem, hogy az Operaház főzeneigazgatójaként túlszárnyalhatom ezt a múltat. ” KERTÉSZ ÁKOS ÍRÓ, FORGATÓKÖNYVÍRÓ, DRAMATURG „Jó, hogy most kaptam meg a díjat, akkor, amikor még élek. Janikovszy Évának a halálos ágyához vitték oda, Eörsi Pista barátom a rá jellemző akasztófahumorral »leukémiadíjnak« nevezte. Külön öröm, hogy a díjat olyan emberek szorgalmazták, akik a barátaim. ” LUKÁCS GYÖNGYI AZ OPERAHÁZ MAGÁNÉNEKESE „Ez a kitüntetések kitüntetése. A férjem telefonált, hogy megkaptam, és sírtam örömömben. Külön öröm, hogy aktív énekesként kaptam meg, így bizonyítani tudom: megérdemlem. Csak azt sajnálom, hogy a szüleim ezt nem érhették meg. ” POGÁNY JUDIT A BUDAPESTI ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ SZÍNMŰVÉSZE „Köszönöm a gratulációt, de most másra sem tudok gondolni, mint hogy mindjárt fellépésem lesz. Jon Fosse Suzana című darabjából olvasok fel részleteket az Idegen Nyelvű Könyvtárban. Ibsen feleségének három különböző életkorából származó szövegeket adok elő: el is játszom az asszony három különböző arcát. Éppen most választom ki a részleteket, és még öltöznöm, sminkelnem kell. Kész rohanás az életem. ” Botrány nélkül ért véget a Kossuth- és Széchenyi- díjak átadója a Parlament kupolatermében. Blaskó Péter színművész nevét, aki a ceremónia előtt egy nappal nyílt levélben utasította vissza az elismerést, fel sem olvasták. Éber Sándor-Rados Virág Nem maradt el egyetlenegy kézfogó sem az idei Széchenyi- és Kossuth-díjak átadásán a Parlament kupolatermében, bár a fotósok nagyon készültek, hogy esetleg megismétlődik a két évvel ezelőtti botrány, amikor Sólyom László államfő Fekete János közgazdásszal, míg Szabad György Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem volt hajlandó kezet rázni. A pletykák ugyanis arról szóltak, hogy nem fog paro- lázni a köztársasági elnökkel a Széchenyi-díjat kapó Gerő András történész, aki korábban erőteljesen kifogásolta, hogy Sólyom László 2006. október 23-án távol maradt az állami ünnepségektől. (A történész „beszari alaknak” nevezte az államfőt.) Gerő azonban kezet fogott mindenkivel. A díjat átadók közül Gyurcsány Ferenc volt a legfeszültebb, de azt nem lehetett tudni, hogy még a népszavazás okozta sokk miatt, vagy mert attól tartott, valamelyik kitüntetett nem fogadja el gratulációját. „Önök úgy vannak itt jelen, mint a nemzet díszei, akiknek teljesítménye az egész országot minősíti. Önök okot adnak nekünk az önbecsülésre, és ezt köszönettel vesszük” - hangoztatta Sólyom László a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán. Az államfő kijelentette, hogy személyében, a nemzet egységének Az idei Kossuth-dijasok BARANYI FERENC koltO blaskó Péter színművész* elek judit filmrendező fajó János festőművész fischer ádám karmester HORVÁTH KORNÉL előadóművész JELES ANDRÁS rendező kerényi MIKLÓS Gábor rendező KERTÉSZ ÁKOS író Kiss János balettművész koncz Zsuzsa előadóművész kovács Péter festőművész KÚTVÖLGYI ERZSÉBET színész lukács gyöngyi operaénekes máthé tibor operatőr pogány judit színművész RÁBA GYÖRGY író ránki DEZSŐ zongoraművész szenthelyi Miklós hegedű- művész szirtes ági színművész UTASSY JÓZSEF költő varga levente építészmérnök ■! Koncz Zsuzsa a díjátadó ünnepség után. Az előadóművész nem számított a kitüntetésre, de nagyon örül neki, mert számára a közélet elismerése éppoly fontos, mint a közönség tapsa. megtestesítőjeként az egész ország nagyrabecsülését fejezi ki, a nemzet háláját rója le az alkotóknak. Persze a díjak odaítélése nem múlhatott el botrány nélkül. Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színművésze a ceremónia előtt egy nappal, pénteken jelentette be, hogy nem veszi át a Kossuth-díját. A jobboldali elkötelezettségét nem titkoló színész nyílt levelet tett közzé, amelyben kifejti: örül az elismerésnek és köszöni a művésztársaknak, de nem fogadja el - ezzel tiltakozik a miniszterei nők személye ellen. „Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét” - írta Gyurcsány Ferencnek szóló levelében, amelyre a kormányszóvivő, Daróczi Dávid reagált. Közölte: tudomásul veszik a döntést, de mivel a díjat a Magyar Köztársaság adja, Blaskó gesztusa nem a miniszterelnöknek, hanem az országnak szól. A ceremónián az ő nevét nem is olvasták fel. Mint ahogy Sas József humoristáét sem. A Mikroszkóp Színpad igazgatóját hétfőn a Fejér Megyei Bíróság négyrendbeli adócsalás bűntette miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezért Gyurcsány Ferenc nem ellenjegyezte előterjesztését. Az ítélet nem jogerős. A humorista elmondta: ha tisztázta magát, biztos benne, hogy megkapja majd az elismerést. Koncz Zsuzsa: „Magyarország nem erőszakosabb, mint más államok”- Milyen érzés Kossuth-díjas művésznek lenni?- Nagyon jó, hatalmas megtiszteltetés a díj. Egyféle visszajelzés a közélet területéről, ami szintén nagyon fontos számomra, csakúgy, mint a közönség tapsa, amelyebben a műfajban nélkülözhetetlen.- Hogyan értesült kitüntetéséről?- SMS-ből tudtam meg, hogy kitüntetnek, mivel éppen Ausztriában tartózkodtam. A családtagjaim mondták, hogy jött egy érdekes boríték. A telefonba olvasták be az örömhírt.- Az ön műfajában nagyon kevesen kaptak Uyen elismerést. Számított rá, hogy Szörényi és Bródy után önt is kitüntetik?- Nem figyeltem, hogy a műfajban a pályatársaim közül kik kapták meg eddig a Kossuth-dí- jat. Figyelemfelkeltő dolog, de egy idő után ködbe vész, hogy kit ismertek már el. Egy barátnőm azonban kirakta a díjat a nappaliba, és mindig jóleső érzés fogott el, ha rápillantottam.- Mennyire változtak jó irányba a dolgok ahhoz képest, amit remélt pályája elején?- Pályafutásomat szinte félillegális körülmények között kezdtem el, majd többé-kevésbé hagytak minket működni, bár többször is kerültem elég éles helyzetbe. Szerencsére a dolgok pozitív irányba változtak Magyarországon. Nem szabad türelmetlennek lenni, a nagy dolgok lassan alakulnak, 18 év nem történelmi lépték. A világ lassan változik: lassan lett ilyen agresszívé és lassan is fog megnyugodni. Magyarország azonban nem erőszakosabb, mint más államok A nemzeti ünnepek egyébként szinte mindenhol átpolitizáltak, ebben nem vagyunk mások. A zavargások idején Francia- országban mintegy kilencezer autót gyújtottak fel - nálunk azért nem voltak ekkora károk. Az egész világ kicsit idegesebb, erőszakosabb, mint az indokolt lenne, inkább edzőteremben kellene levezetni az indulatokat.- Önből szinte árad a nyugalom. Hogy sikerül megőrizni?- Mindig igyekeztem tovább látni a dolgokon annál, mint ami a szemem elé kerül. Nagyon sokat utaztam külföldre, ahol azt láttam, hogy általában Európában nincs ilyen idegesség. Nekünk is ezt kellene megtanulnunk.- Mire a legbüszkébb pályafutása során?- Az egész folyamatra. Mindig fel kell készülni egy adott feladatra, azt megoldani, majd figyelni, hogyan fogadta a közönség. Ha jó visszajelzéseket kaptam, abból további erőt, lelkesedést lehetett meríteni. Amikor megkaptam a francia becsületrendet, az élet akkor sem állt meg, mindig tovább kell lépni.- Mi a következő lépcső, min dolgozik most?- Jelenleg egy stúdióalbumon, néhány dal és szöveg már el is készült. Azokkal a kollégáimmal készítem az új anyagot, akikkel a pályafutásom elejétől együtt alkotok. Tulajdonképpen helyettük is vettem át a Kossuth-díjat. A Kossuth-díj hatvan éve: habarcshordó kislány is kapott elismerést hatvan éve, március 14-én adták át először a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából alapított az Országgyűlés. Az első díjakat az ország leg kiválóbb tudósai, művészei, munkásai vehették át. 1950-ben így kaphatott elismerést Latabár Kálmán mellett Bátai Anna habarcshordó, aki brigádjával 2384 százaié kot teljesített. A díjakat 1963-ig március 15- én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át. 1965-től az időpont április 4-ére került, 1970-től kezdve háromévente osztották, kivételt csak 1975, a felszabadulás 30. évfordulója jelentett. A díjat a rendszerváltás óta ismét évente, március 15-én adják át. 1963-BAN A TUDOMÁNYOS, kutatási és műszaki teljesítmények jutalmazására létrehozták az Állami Díjakat, ezt váltotta fel 1990-ben a Széchenyi-díj, azóta a Kossuth-díj a legmagasabb művészi kitüntetés. A díjakhoz adó- és illetékmentes pénz is jár. Az idei díjazottak 7,8 millióforintra számíthatnak. A pénz mellé az alapításkor babérkoszorú járt, 1991-től egy aranyozott bronz Kossuth-kis- plasztikát nyújtanak át. i l V
