Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-14 / 63. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 14., PÉNTEK 3 MÁRCIUS 15. JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Közös szabadság, közös ünnep aki 1990-BEN született, az idén volt vagy lesz tizen­nyolc éves. Egyidősek a szabadsággal, de milyen emlékeik vannak a polgá­ri forradalom és a szabad­ságharc megünneplésétől? óvodás korukban kis pi- ros-fehér-zöld zászlócskák­kal ünnepeltek. az általános iskolában ta­nulták, hogy a márciusi if­jak követelése a sajtó, a szólás, a gondolat, a val­lás, a gyülekezés szabad­sága volt. Emellett szaba­don választott magyar kor­mányt akartak, törvény előtti egyenlőséget. A ki­váltságok eltörlését. Szüle­tésük évében úgy tűnt, mindez végre maradékta­lanul megvalósul. A jogi kereteket megalkották, az intézmények működni kezdtek. felcseperedve mit láttak tévében? Azt hogy két Magyarország van. Az egyik kizárja a másikat. A szólásszabadság azt je­lenti, hogy bele lehet ordí­tani, sípolni a másik be­szédébe, ünnepeibe. Vagy azt, hogy szabadon szid­hatjuk, gyalázhatjuk a má­sikat. Tanulták, hogy az át- kosban verték az utcán, le­tartóztatták azokat, akik virágot vittek a 48-as hő­sök szobraihoz. Tavaly pe­dig leordították azt, akit akkor vertek. Hogy még zavarosabb legyen az egész, tört, zúzott, gyújto­gatott a csőcselék, de a rendőrök ártatlan embere­ket is vertek. Nem is irigy­lem azokat a szülőket, akiknek a gyerekei most kérdezik meg: mivé is lett a negyvennyolcas szent szabadság? jó lenne végre békésen Ünnepelni. Bebizonyítani a mai márciusi ifjaknak, hogy a haza, a haladás, a szabadság, az ünnep mindenkié. Magukénak érezték a hazát együttélés Németek, zsidók és cigányok vállvetve a szabadságért A paksi óvodások Pákozdra utaztak a szabadságharcra emlékezni Az 1848-49-es forrada­lomban és szabadság- harcban számos német, zsidó és cigány honfitár­sunk is a magyarság ügyét képviselte. Tolna megyében is. Szeri Árpád A németség, „Humer Ferentz (Pincehely), Pertz János (Mucs- fa), Schvartzkof Valentin (Grá- bótz), Dunkel János (Tolna), Per- ger Márkus (Apáti), Baugartner Paul (Palatintza) Flug Auguszt (Kismányok), Schlenker Fe­rentz (Czikó), Pfaifer Jakab (Alsónána).” (Részlet a völgysé- gi honvédek 2. századának név­sorából).- A XIX. század közepén a völgységi járás lakóinak mint­egy 70 százaléka német nemze­tiségű volt - közölte dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója. - A gyönki járásban arányuk elérte a 30 százalékot. Többségük támogatta a Nemzet­őrséget, hiszen a vagyonos né­met gazdáknak volt mit védeni­ük. A megye első osztrák meg­szállásakor sokan igyekeztek visszahúzódni, de erre találunk példát a magyarság köréből is. Érdemes megemlíteni a magyar­ság-németség összefüggésében a Tolna megyei Perczelek szere­pét: a korábban Perczl nevet vi­selő család egy része, az időseb­bek, megmaradnak császárhű­ségben. A fiatalok, Mór, Miklós és Sándor annál elszántabb ve­zetői lesznek a magyarság sza­badságharcának. A zsidóság, „erőnk megfe­szítésén túl 36 legényt állítot­tunk ki a hon védelmére ma­gunk köreibül. Nem említve azon tetemes pénz áldozatokat, mellyeket a minden oldalról szo­rongatott haza szent oltárára szép összegben lerakni tellyes készséggel valánk” (A bonyhádi izraelita közösség kérelme 1848 július 27-én. Tolna megye 1848- 1849-ben, 76. oldal)- A vármegye felhívásának eleget téve a Tolna megyei zsidó­ság a kezdetektől támogatta a forradalmat - húzta alá dr. Szilá­gyi Mihály helytörténész. - Pél­dául a bonyhádi és a paksi zsi­dók komoly összegekkel, fegy­verek vásárlásával járultak hoz­Ivek 1848-ból. Dr. Dobos Gyula és Link Dóra levéltáros a völgységi honvédek 2. századának listáját tekinti át zá a szabadságharc sikeréhez. De nem csak a vagyonuk jelen­tős részét ajánlották fel. A XIX. század közepén Bonyhád lakos­ságának 33 százaléka zsidó szár­mazású. Belőlük is sokan álltak be újoncnak, előbb a Nemzetőr­ségbe, majd honvédnek a meg­alakuló zászlóaljakba. A győztes császáriak ugyanolyan „bűnös­nek” tartották őket, mint kérész­A Tolna megyei „március 15-e” tíz nappal a jeles dátum után, március 25-én zajlik le Szek- szárdon. Ekkor fogadja el Augusz Antal, a konzervatív alispán a liberális Bezerédj István kéznyújtását a mostani Béla király téren. Ez azt jelen­tette, hogy a megye nemessége - elvileg - egységesen a forra­tény honfitársaikat: kollektív büntetésként hadisarcot vetettek ki rájuk. a cigányság. Balázs Kovács Sándor, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum néprajzkutatója a sárközi cigányság életéről, múlt­járól gyűjt adatokat. Azok alap­ján megállapítható: a Tolna me­gyei cigányok kivették részüket az 1848-49-es szabadságharcból. dalom mellé állt. Ám a későb­bi események a kézfogás kény­szerű alku jellegét is mutat­ják. Tolna megye első meg­szállásakor, 1849. januárjá­ban az osztrák fővezér hűség nyilatkozatot követel. Ezt a nyilatkozatot Perczel Mór test­vére, Perczel Béla másod­alispán fogalmazza meg.- A Tolnai Önkéntes Sereg má­sodik századában szolgált a grábóci születésű Kolompár Jó­zsef, az ötödik században a decsi születésű Sárközi Dávid. A Tolna megyei honvédek névjegyzé­kében találjuk a decsiek között Kolompár Ferencet és Sárközi Dávidot. Utóbbinak elkészítet­tem a családfáját, leszármazot­tai ma is élnek a Sárközben. 1849. április 17-én - olvasha­tó a Tolna megye 1848-1849-ben című levéltári kiadványban - Augusz Antal alispán jelentést kapott, mely szerint a Sárköz­ben osztrák ellenes proklamá- ciót terjesztenek. „Ezen proc- lamatiokat egy teknyő csináló cigány hozta nagy mennyiség­ben - ezen cigány Őcsényben la­kik” Még aznapi dátumú a kö­vetkező jelentés, melyből már az osztrákellenes röplap terjesz­tőjének neve is kiderül: Bogdán Jánosnak hívták. Konzervatív-liberális kézfogás a mai Béla téren PAKS A Hétszínvirág Óvoda több mint száz óvodása utazott el szerdán Pákozra a magyar sza­badságharc első győztes csatá­jának színhelyére, emlékhelyé­re. Egyúttal meglátogatták a pákozdi Nyitnikék óvodát is, ahol megvendégelték a paksiakat. Az emlékhelyen és múzeumban a gyermekek megcsodálhatták a korabeli huszárruhákat, fegyve­reket, használati tárgyakat, a te­repasztalon megszemlélhették a csata menetét. ■ V. T. Hajós Teréz kapta idén az Urántoll-díjat PAKS Tizenhatodik alkalommal ítélte oda a paksi atomerőmű az Urántoll-díjat. Az elismerést évente egy olyan újságíró kap­hatja meg, aki hitelesen tudósí­totta a közvéleményt az atomerő­művet érintő eseményekről, döntésekről. Hagyomány már, hogy az atomerőmű és a város vezetése a szabad sajtó napja al­kalmából közösen ad fogadást a Pakson dolgozó és Paksról tudó­sító újságírók számára. Itt adják át az atomerőmű rangos elisme­rését, melyet egy évben egy új­ságíró vehet át. Idén Balogh Jánosné Hajós Teréz, a Magyar Távirati Iroda Tolna megyei tu­dósítója a díjazott. Az Urántollat Kovács József vezérigazgató ad­ta át, elismerve Hajós Teréz év­tizedes munkáját. A tudósító hu­szonegy éve van a pályán, előtte pedagógusként dolgozott. ■ V. T Balogh Jánosné Hajós Teréz ÜNNEPI PROGRAMOK A MEGYEBEN MÁRCIUS 14. tolna A Bezerédj Pál Szabad­időcentrumban kiállítás nyílik 15 órától a húsvéti képzőmű­vészeti pályázat munkáiból. * fácánkert 17.30-kor kezdődik az ünnepi műsor a faluház­ban, majd koszorúzás lesz az emlékműnél. * bogyiszló 17 órától a Petőfi szobornál a helyi iskolások ad­nak műsort, majd koszorúzás lesz, amelyen civil szervezetek is részt vesznek. * MÁRCIUS 15. bonyhád Reggel 8.30-kor Bor­bély József sírjának koszorúzá­sával kezdik megemlékezést az evangélikus temetőben. A kato­likus templomban tartott ünne­pi szentmise után a művelődési központban folytatódik a városi ünnepség. A műsor során átad­ják a Perczel-díjat, valamint a Völgység Talentuma-díjat, zárá­sul megkoszorúzzák Perczel Mór síremlékét. * tolna 10 órakor kezdődik a városi ünnepség a Lehel ut­cai sportcsarnokban a Teatro Társulat: Március idusán című előadásával. 11 órakor koszo­rúzás lesz a Szent István té­ren, az országzászlónál. * Mözs 15 órától lesz ünnepi meg­emlékezés a helyi művelődési házban. A műsor után koszorú­zás az Emlékparkban lesz. ★ SlŐAGÁRD 10 órától a kopjafá­nál rendeznek műsort, majd koszorúzást. * Medina A Hőskertben délelőtt 10-től a helyi iskolások és óvo­dások közreműködésével zaj­lik a műsor. A koszorúzás ka­tonai tiszteletadással történik. * PAKS a Szent István téren 10 órakor kezdődik az emlékezés. Március üzenete címmel az I. István Szakképző Iskola diákjai adnak műsort, majd Jámbor Pál szobrát koszorúz- zák meg. Fél 12-kor „S hamva­it a hálás hon veszi hantja alá” címmel új időszaki kiállítás nyílik a Városi Múzeumban. Este hatkor a művelődési köz­pontban folytatódik az ünnep­ség a Tisztes Polgár kitüntető cím átadásával, ezt koncert, majd állófogadás követi. ■k dunaföldvár 18 órakor a vá­rosházánál koszorúzás lesz, egy órával később pedig gála­műsor a művelődési központ­ban. Itt adják át a Dunaföld­vár díszpolgára és a Duna- földvárért emlékérem kitün­tetéseket. * dunaszentgyörgy A faluház­ban tartják az ünnepséget, a program 16 órakor kezdődik, a helyi óvodások és iskolások adnak műsort. Az ünneplők fáklyákkal vonulnak át a Csa­pó Vilmos-kopjafához, melyet megkoszorúznak. * nagydorog Délelőtt 10 órakor az iskola udvarán, rossz idő­ben a sportcsarnokban tartják a megemlékezést, a műsort hagyományosan az ötödik osztály rendezi. * sárszentlőrinc Vannak na­pok, melyek soha nem múlnak el címmel rendeznek megemlé­kezést, a Himnuszt követően a sárszentlőrinci iskolások sze­repjátéka következik, koszorú­zás zárja az ünnepséget, melyet a Petőfi-ház előtt tartanak. * dombóvár 10 órakor a helytör- téneü múzeumban forradalmi diákműsor lesz, majd kiállí­tást nyitnak „Szobor és ünnep született" címmel. 18 órakor a Szigeterdőben megemléke­zés a Kossuth-szoborcsoport- nál, 19 órakor a Művelődési Házban Rock Musical. * dalmand 9 órakor az általános iskolában szavalóverseny lesz, majd 18 órakor megemléke­zés, fáklyás felvonulás. * szakcs 18 órakor a művelődési házban rockszínházi előadás. * sárpilis Bogánts István, az egyetlen sárpilisi szabadság- harcos emlékére a templom előtti emlékműnél avatnak kopjafát 10 órakor. bátaszék Bátaszéken 9 órakor ünnepi szentmisével kezdődik a megemlékezés a római katoli­kus templomban. Tíz órától a „Légy üdvözölve, szent szabad­ság!” című irodalmi emlékmű­sor kezdődik a sportcsarnokban. * szekszárd Az ünnepi megem­lékezés szombaton 10.30-kor kezdődik a Béla király téren. Az ünnepi műsort a Babits álta­lános iskola tanulói adják. Az ünnepség után a honismereti egyesület és a tisztelgők virágot helyeznek el az alsóvárosi és az újvárosi temetőben a szekszár­di ’48-asok sírjánál. 15 órakor kezdődik a Nők Szekszárdért Egyesület megemlékezése a Belvárosi Kávéházban. Az ifjú­ság esti műsora 19 órakor lesz a Babits művelődési házban.

Next

/
Thumbnails
Contents