Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG Rendezvényeket is terveznek a pincehegyen györköny Fejlesztési ter­vekről, programokról tár­gyal majd a Györkönyi Pin­cehegyért Egyesület. Pénte­ken este a pincefaluban ta­lálkoznak a civil szervezet tagjai, hogy az elmúlt hetek információi és eseményei alapján áttekintsék a válto­zó jogi környezetet, a pince­hegyi fejlesztések terveit. Szó lesz a borversenyről és a nyári programokról is. (vt) Szociális támogatásról, álláskeresésről beszéltek PAKS Középpontban a Nő címmel klubbeszélgetést szervezett a Paksi Nők Tár­sasága tegnap. A téma a nők munkaerőpiaci helyzete, he­lyi és regionális sajátosságai, elhelyezkedési lehetősége volt. A találkozó meghívott vendége volt Feilné Szombat Csilla, a munkaügyi központ kirendeltségvezetője és Molnárné Haholt Zsuzsanna kistérségi vezető védőnő, (vt) A megyéspüspök lesz az iskola vendége szekszárd A Szent József Katolikus Általános Iskola 15 éves. Az évforduló kapcsán a diákok ünnepi műsort adnak március 19-én 15 órakor. A rendezvényen Mayer Mi­hály megyéspüspök is részt vesz. Ezt követően a főpap mi­sét celebrál a belvárosi temp­lomban 17 órai kezdettel, (wg) Zarándokutat szervez a székely baráti kör tolna-mözs Erdélyi kirándu­lással egybekötött csíksom- lyói zarándokutat szervez a Tolna-Mözsi Székely Baráti Kör - tudtuk meg Bálint Ambrusnétól, a szervezet ve­zetőjétől. Az egyhetes kirán­dulásra május első felében kerül sor. Az út Csíksomlyón kívül érinti egyebek között Aradot, Dévát, Gyulafehérvá­rat, Brassót, Sepsiszentgyör- gyöt, Madéfalvát, Szovátát, Kolozsvárt, Nagyváradot. Jelentkezni lehet március 20-ig Bálint Ambrusnénál (74-442-381) és Vörös Árpádnénál (441-153). (sk) @ TOVÁBBI hírek: www.teol.hu Nyugdíjba vonul a kréta oktatástechnika Az interaktív tábla beköltözik a középiskolába 2.^1 ADAT tiyz&z <u Mt>?2 &svq • IHf“ ^ oldíJ 5 ~^ öhfs mrA)' ;®®Cassf: 1 pma 32 dia äftbasofe Péter Miklós évek óta interaktív tábla segítségével tanít informatikát a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban. Előnye, hátránya is van, de ez a jövő Néhány középiskolában már van interaktív tábla, de nem minden tanár lel­kesedik érte. Vitathatatla­nok az előnyei, viszont nagy hátránya, hogy drága. Wessely Gábor Mozizva tanulhat a diák. Úgy, hogy a tanár a rendező, de olykor ő is beleszólhat a cselekmény alakításába. Rengeteg előnye van az interaktív táblának, de csak lassan terjed a középiskolákban. Péter Miklós, a szekszárdi I. Bé­la Gimnázium informatikataná­ra évek óta használja. Kell hozzá egy projektorral rendelkező tan­terem, s némi kezelési ismeret. Bemutathatok vele geológiai, tör­ténelmi folyamatok, könnyen le­vezethetők matematikai, fizikai egyenletek, vetített képre írhatók feladatmegoldások vagy hangje­gyek. Péter Miklós szerint az in­formatikusok mindenütt köny- nyen megbarátkoznak majd ez­zel az eszközzel, de egy idősebb magyartanárnak, aki egész életé­ben a krétához szokott, problé­mát okozhat a működtetése. Most 600 ezer forint egy inte­raktív tábla. Az I. Béla Gimnázi­um pályázaton nyert hármat. Je­lenleg is van ilyen lehetőség: ön- kormányzatok pályázhatnak az általuk működtetett oktatási in­tézmények eszközfejlesztésére. A cél, hogy néhány éven belül a tantermek 40 százalékában le­gyen interaktív tábla. Ezzel szemben azt is világosan látja Péter Miklós - tanárként is, apa­ként is -, hogy a gyerekeket el kéne mozdítani a számítógéptől. De - mint mondja - az emelt óra­számú informatika- és nyelvok­tatást csak a testnevelésórák ro­vására lehetett megoldani. A sima gimnáziumokban még csak elvétve van interaktív tábla. A szakképzést is végző középis­kolák helyzete jobb, hisz része­sülnek a cégek, vállalkozások szakképzési hozzájárulásából, s azt eszközfejlesztés­re fordíthatják. A dombóvári Apáczai Csere János Gimná­ziumnak vannak szakközépiskolai osztályai is. Gaál János igazgató arról számol be, hogy éves szin­ten 5-10 millió forintot kapnak a termelő vállalatok befizetéseiből, a gyakorlati oktatás tárgyi feltét­eleinek javítására. A dombóvári középiskola 2005-ben vette az el­ső digitális táblát több mint egy­millió forintért, a másodikat egy évvel később nyolcszázezerért. Egyébként Gaál János is szkep­tikus a tekintetben, hogy ekkora befektetést megér-e egy olyan eszköz, amelynek a kihasználha­tósága kétséges. Frontális osztály­munkára 10-20 per­cig alkalmas, aztán kikapcsolják, mert az óra további részé­ben nincs rá szükség. De mindet­től függetlenül, a most futó köz­oktatás-fejlesztési pályázatot nem hagyják ki. Sarkosabban fogalmaz Pirgi József. A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium igazgatója úgy véli: ha az oktatási kormányzat inte­raktív táblákkal akarja ellátni a középiskolákat, akkor tegye meg. Ne a fenntartó anyagi hely­zetén múljon, hogy hol lesz és hol nem lesz ilyen eszköz! Ne kelljen pályázgatni, lobbizni, és ne az döntsön, hogy melyik kö­zépiskola élén áll befolyásosabb, vehemensebb igazgató! Kapják meg az intézmények létszámará­nyosan a korszerű eszközt, köz­ponti forrásból, alapfelszerelés­ként! Ellenkező esetben - Pirgi József szerint - erősen diszkri­mináció szagú ez a fejlesztés. Csak egy digitális palatábla lesz a táskában az interaktív oktatótáblákat 350 000-750 000 forint közöt­ti árakon kínálják a neten a webáruházak. A jövő digitali­zált iskoláiba úgynevezett di­gitális palatáblákkal járnak majd a gyerekek. Ez, az elkép­zelések szerint egy egyszerű laptop lesz, amely leváltja a tankönyvet, a füzetet, sőt a tolltartót is. EMELLETT VEZETÉK nélküli kapcsolatot teremthet a tante­rem interaktív táblájával. így valóban könnyebb lehet az is­kolatáska. ■ A szakközépis­kolák jobban állnak, mint a gimnáziumok. Csudálatos a haladás az a baj ezekkel a pályáza­tokkal meg a felülről meg- mondós rendszerrel, hogy az esetek nem kevés százaléká­ban valahogy nem klappol­nak a valósággal. Mert hiába is jönne a pénz teszem azt iskolai tornacsarnok építésé­re, ha nincs iskola. azokkal a pedagógusokkal értek egyet, akik szerint a fe­lülről érkező utasításnak és a pénznek egyszerre kellene jönnie, mert hiába a jó szán­dék és a kötelezvény, abból se kréta, se interaktív tábla nem lesz. És a Szigor Igorok hiába is csattogtatják a nád­pálcát a haladás nevében, ha a szülőnek tíz-húsz év múlva sem telik laptopra. az a KISEBBIK baj, hogy a di­gitális okításban a gyerek­nek fogalma sem lesz arról, milyen az, amikor a táblán visít a kréta vagy egy a paj­tik közül a körmét húzza raj­ta. Másfelől viszont anyának és apának még jobban meg kell gondolnia, melyik suliba adja a gyerekét, és még jobban kell dolgoznia, ha nem barbis tolltartót, hanem csuda hordozható számítógé­pet kell vennie. Persze elő­fordulhat, hogy ingyen kap­ják majd, mint annyi min­dent ebben az oktatási rend­szerben. Hitelhez segítik a vállalkozókat a szakemberek Életképes vállalkozói ötletekhez nyújtanak segítséget a Völgység-Hegyhát Takarékszö­vetkezet, a Kapos Innovációs és Transzfer Központ és a Mag Zrt. szakemberei. A vállalkozókat tavaszi tanácsadó fórumokon tájékoztatják a pályázati lehető­ségekről és az ezekhez szüksé­ges hitelförrá-sokról, tegnap ez Kaposszekcsőn történt meg. A résztvevő vállalkozók a fórumot hasznosnak értékelték.« K. K. Szakképzési képtelenségek reform A mamutiskolákban könnyen elveszik a gyerek Lakomát ígért az új igazgató tolnai napok Vetélkedővel kezdtek a gyönki diákok A kamarák koordinálásával 17 szervezet vesz részt a szakképzés korszerűsítésében. A cél, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfe­lelő létszámú és tudású szakem­ber kerüljön ki az iskolákból. A nemrég megalakult Regionális Fej­lesztési és Képzési Bizottság társ­elnöke dr. Fischer Sándor. Mint mondja: elnököt a minisztérium nevez ki mind a hét régióban, két héten belül Az érdemi munka azu­tán kezdődik, a szakképzésben ér­dekelt cégek, szervezetek és intéz­mények bevonásával. A bevonásban nagyon remény­kednek a gyakorlati képzőhelyek és az alapítványi iskolák is. Lőczi József, a szekszárdi Esély iskolát működtető alapítvány kuratóriu­mának elnöke nehezményezi, hogy eddig tőlük senki semmit nem kérdezett. Az elméleti oktatás minimális csoportlétszámát 26 főben állapí­tották meg. Ennél kevesebb gye­■ Jelenleg százból har­mincötén nem végzik el a sulit. rekkel osztályt indítani nem éri meg, mert erősen csökkentett ál­lami támogatást adnak hozzá. De vannak olyan szakmák, melyek­ből nem kell Szekszárdon évente 26 szakmunkás. Bádogosképzés például 10 éve volt utoljára az Esély iskolában. Most igényelne a piac 8-10 fiatal szakembert, de an­nál többet nem. Az összevont ok­tatási mamutszervezetekben Lőczi József hiányolja a gyerek- centrikusságot. Emiatt a szak­munkástanulók lemorzsolódása tovább nő. Ezek a srácok többnyi­re zilált családi körülmények kö­zül érkeznek, s ha az iskolában sem kapnak törődést, elkallódnak. Arra is felhívja a figyelmet Lőczi József, hogy egy iskolai tan­műhelyben nem lehet úgy meg­tanulni a szakmát, mint kint a termelésben. Ezért is érdemes az oktató cégeket bevonni, meg azért is, mert az iskola nem fizet ösztöndíjat a tanulónak, a szak­képző cég viszont igen. Ez a sze­gény családokból érkező fiatalok­nak sokat számít. ■ Wessely Tegnap elméletileg mindenki vetélkedhetett, ma csak a tizenkettedikesek Új alkotmányt, teát és fejedelmi lakomát ígért Guth Tibor, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium diákigazgatója. Utóbbi, azaz a la­koma a menza megreformálását szolgálná. Az intézményben szerdán fordított nap volt, ezzel vette kezdetét a Tolnai Napok, aztán tréfás sportvetélkedővel, versmondó versennyel és a színjátszókor előadásával folyta­tódott. Ma a művelődési házban a Németek Magyarországon - magyarok Németországban cí­mű kiállítás nyílik meg, holnap az ünnepi megemlékezés mel­lett többek között drogpreven­ciós és ifjú tudor előadások, ille­tőleg örömtréning és önismere­ti játék is lesz. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents