Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-02 / 9. szám
4 2008. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP magtárak A civilizáció pusztulása után sem maradnának kenyérnek való nélkül a katasztrófa túlélői. A Spitzbergákon egy hegy mélyén, nálunk Tápiószelén őrzik a magokat az utókornak. NOÉ BÁRKÁJA PÉKEKNEK ÉS TÚLÉLŐKNEK A HÉT TEMAJA Aratástól tárolásig: így őrzik a magállományt a magokat első lépésként ösz- szegyűjtik - a tápiószelei központban Magyarország valamennyi magról szaporított kultúrnövényéből tárolnak mintát. A magyar kutatók nem csak az ország területéről, de a Kárpát-medence térségéből is tárolnak mintákat A hasonló intézetek között világszerte folyamatos az együttműködés. Volt már példa arra, hogy fajta született újjá a tárolókból, mint ahogy biotermelők, gazdák is folyamatosan fordulnak az intézethez. Egyelőre nem kerülnek Magyarországról magok a héten megnyílt norvé- giai szupermagtárba, ahol a világ valamennyi vetőmagját őrzik. Az ok a pénzhiány. Maros László - Tibay Gábor Ünnepélyes keretek között tolta be a világ legnagyobb vetőmag- minta-tárolójába az első konténert Jens Stoltenberg norvég kormányfő és Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnöke kedden. Az első csomaggal a Norvégiához tartozó Spitzber- gák szigetcsoporton létesített bunkerbe mintegy 70 ezer féle rizs mintája érkezett meg. Ezek képezik az alapját annak a vetőmaggyűjteménynek, amelyet az elkövetkező évtizedekben halmoz fel az emberiség a hegybe vájt kamrákba. Nem a kisbolygótól félnek A több mint másfél milliárd forintnak megfelelő összegből létrehozott bunker tervezőinek célja: a világ 4,5 millió haszonnövényfajtájának 500-1000 magja biztosítsa, hogy egy esetleges világméretű kataklizma után a túlélők újra termeszteni tudják a szükséges fajtákat. A hatalmas katasztrófa talán furcsán hangzik, de itt nem csak atomháborúra vagy kisbolygóbecsapódásra kell gondolnunk. A globális felmelegedés, klímaváltozás vagy egy jókora cunami is veszélyeztetheti a fajtákat. Nem véletlen hát, hogy az óvóhely kiválasztása is körültekintést igényelt. A bunkernak helyet adó sziget a civilizációtól messze van, az Északi-sarktól viszont mindössze 800 kilométer választja el. A Spitzbergákon nem megy fagypont fölé a hőmérséklet, így a hegybe vájt kamrákban köny- nyedén lehet mínusz 18 fokon tartani a magokat. Ha a hűtő- rendszer tönkre is menne, a légmentesen szigetelt termekben sem lesz melegebb mínusz 3 foknál. A mintákat három 27x10 méteres, hat méter magas üregben helyezik el, amelyeknek közös bejárata 130 méterre fekszik a tengerszint felett. Ilyen körülmények között ezer évig is megőrizhetik csírázóképességüket a magok, de a közelmúltban a kutatók egy kétezer éves, Izraelben talált datolyamagot is sikeresen pálmává neveltek. A világon 1400 kicsinyített növényi génbank is működik, de a norvégjai magtár nem kívánja ezeket kiváltani. Kizárólag biztonsági tartalékot, másolatot kíván képezni, mert az élet bizonyította, hogy a magtárak is védtelenek. Korábban például a Fü- löp-szigeteken pusztított el tájfun egy hasonlót. Pénzhiány miatt maradnak A magyar fajták Spitzbergákra kerülésére még várni kell, ugyanis Magyarország *| eddig hiába pályázott az ehhez szükséges pénzre. Az elhelyeMagyar gabonák: több eltűnne a roló nélkül zés ugyan ingyenes, de a megfelelő csomagolás és a szállítás már nem. A magoknak leforrasztott üvegedényekben kell a konténerekbe kerülniük, márpedig több tízezer mintánál ez már jelentős költség. így a magyar fajtákat itthon őrzik, legnagyobb bankjuk a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tápiószelei Agrobotani- kai Intézete. „Központunk több mint 80 ezer magmintát, összesen 46 ezer eltérő tételt őriz, de a teljes magyar mintaállomány 2003-ban meghaladta a 109 ezret. Ez nemcsak szántóföldi növényeket jelent, hanem gyógynövényeket, gombákat, mikroorganizmusokat is - mondja Holly László, az intézet vezetője. - A raktározáshoz speciális körülmények szükségesek. A mag víztartalmát 5-7 százalékra kell csökkenteni, ami alacsonyabb, mint az ipari szárítás utáni szint. Hőhatásnak viszont nem tehetjük ki a magokat, mert elveszíthetik csírázási képességüket. Ezek után légmentesen lezárt edényekben, gyakran befőttes- üvegekben raktározzuk el őket” - magyarázta a szakember. Harmincévente cserélik A tápiószelei központot 1959- ben alapította az állam egy 300 hektáros, ajándékba kapott birtokon. Az első minták is ebből az időből származnak. A hagyományosan tárolt magok legalább harminc évig életképesek maradnak: állapotukat folyamatosan figyelik, és ha szükséges, az állományból új növények nevelésével, a magok begyűjtésével pótolják a megfáradt mennyiséget. Egyszerre legalább ezer magot tárolnak, ennyi ugyanis az a mennyiség, amely a becslések szerint az adott növény teljes génállományát lefedi. A magok egy részét mínusz húsz fokra hűtik: így akár száz évet is átvészelnek anélkül, hogy csírázóképességüket elvesztenék. A hazai intézet Európa- és világ- | szerte is nagynak számít. A Világ első olyan génbankja létesülhet a Tápiószelei Agro- botanikai Központban, ahol a mezőgazdasági növények mellett a vadon élők magvait is őriznék - tájékoztatott Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) biodiver- zitási osztályvezetője. A Pannon Magbank létrehozásához 400 millió forint szükséges. Ennek felét a KvVM adná, mivel 50 százalékos önrész szükséges, másik felét a Life Plus uniós pályázaton szeretnék elnyerni. Brüsz- szelben augusztusra, szeptemberre várható döntés. Győzött az orosz búza Hogy miért kell például több ezer fajta szaporítóanyagát őrizgetnünk, miközben jó, ha 10-12-félét vetnek hazánkban? Mert minden egyes fajta különleges, s más körülmények között termeszthető. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy penészgomba eltűnésével nem kevesebbről kellene lemondanunk, mint egy bor- vagy egy sajtkülönlegesség. Holly László példaként egy a modern technika mellett elavultnak számító búzát említ: „1960- ig hazánkban sikerrel termesztették a Bánkúti 1201-es búzafajtát. A műtrágya használatakor azonban felszalmásodott, vagyis a szára megnőtt, ezért jobban meghajolt a kalász súlya alatt. Ezért kombájnnal nem, csak kézzel lehetett aratni, márpedig a nagyüzemi gazdálkodásnál ez már nem jöhetett szóba. így kiszorította a rövidebb szárú orosz Bezosztája, amelyet később hazai nemesítésű fajták váltottak fel. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy az új nemesítések jobbak lennének mint a korábbiak, már csak azért sem, mert a régebbi növényfajták összességében kevésbé kényesek és jobb ízűek is. Az új fajták csak a jelenlegi körülmények között hasznosabbak. De nem kizárt, hogy a jövőben megváltozott körülmények között nagyobb gazdaságossággal vagy jobb termésátlaggal kecsegtetnének” - mondta el. Védett fajok Magyarországon Védett Fokozottan védett EU* Összesen ( Növény 612 63 577 1252 Állat 834 137 597 1568 Gomba 3535 Zuzmó 55 Összesen 1486 200 1174 2860 az összegyűjtött mintákat a tároláshoz először kiszárítják. A szárítás nem gyorsított folyamatként, hanem szobahőmérsékleten történik, így őrizhető meg ugyanis legjobban a mag. Egy-egy növényből legkevesebb ezer magot gyűjtenek össze, ennyi az a mennyiség, amely az adott faj valamennyi genetikai jellemzőjét tartalmazza. Maga a szárítás műszerekkel ellenőrzött módon, papírzacskókba csomagolva történik, a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik. ezer köbméter - ennyi hely áll rendelkezésre Tápiószelén a magok tárolásához. A magok üvegekbe csomagolva, légmentesen lezárva kerülnek a polcokra. A tárolás általában nulla Celsius- fokon, néhány minta esetében azonban mínusz húsz fokon történik. A gépek folyamatosan felügyelik a hőmérsékletet, és ha változást észlelnek,~beavatkoznak. az intézetben valamennyi mintát felcímkézik származási és szárítási ideje szerint, azonosítószámot kapnak, majd a tárolóba kerülnek. Valahányszor egy adott magból újracsíráztatnak, az új generáció is a régiek mellé kerül a polcokra. Nyáron a hűtőkamrákban a nagy hőmérsékletkülönbség miatt hőszigetelő védőruhában dolgoznak. A keveredés elkerülésére a biokertekből származó magokat külön tárolóban őrzik. EU IRÁNYELV ALAPJÁN „TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐS* FAJOK FORRÁS: GREENFO noha vannak olyan növények, amelyeket mag formájában nem lehet tárolni, mégis meg kell őrizni őket: ilyen például a burgonya. Ezek a növények csírázott állapotban kerülnek a speciális tápoldatot tartalmazó, szellőzőnyílással ellátott üvegekbe, és onnan a polcokra. A tárolóban állandó a világítás. Az így őrzött növények élettartama rövidebb, átlagosan évente kell cserélni őket, ez idő alatt a tápoldatukat is felélik. I
