Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-10 / 59. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ GYERMEKVILÁG 15 A magyarországi fürdő nem csak ápol, de gyógyít és divatos is A részvétellel is nyertek vetélkedő Fergeteges hangulatban zárult a tolnai Ki mit tud? Tudtad, hogy Pannónia területén már a II. században építettek für- dőket? Amikor a terület római pro­vincia volt, számos közfürdőt épí­tettek, amelyek a társadalmi élet fontos színterei voltak. A fürdők­ben hideg-, melegvizes medencé­ben, gőzfürdőben, dögönyözőben és pihenőben tölthették idejüket Pannónia lakosai. Azonban a tisz­tálkodás nem csak a városiak elő­joga volt, hiszen vidéken is épül­tek köz- és magánfürdők. Ilyenek nyomai kerültek elő például Örvé­nyesen és Balatonfüreden is. A kora középkorban a fürdők már inkább a gyógyításban ját­szottak szerepet. Az első forrás Szent István király adományleve­le, amely engedélyezi, hogy a pécsváradi bencés apátságban nyolc fürdőszolga segítse a beteg­ápolást. Később a törökök fürdői pedig elsősorban a mohamedán vallás előírásának való megfele­lést, vagyis a rituális mosakodást szolgálták. A 18. században már kész gyógyturizmus alakult ki, sőt a reformkorban egyenesen di­vatos volt fürdőbe járni. ■ É. H. Alig változott száz év alatt a lengyel! kastély Ugyan felújításra szorul, a me­gye egyik legszebb kastélya a lengyeli, amelyben jelenleg az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet működik. Az első változatát Gróf Apponyi Jó­zsef építtette 1824 és 1829 kö­zött. Az eredeti épület klasszicis­ta formáit csak az egyik megma­radt melléképület alapján lehet elképzelni. A főépületnek a leírá­sok szerint 365 ablaka és 52 he­lyisége volt. Apponyi József kezei alatt a birtok is felvirágzott. A gróf borpincészetet, gőzfürdőt, valamint templomot építtetett. Halála után először Rudolf, majd Sándor irányította az uradal­mat, aki alatt az uradalom fényko­rát élte. A gróf a faluban orvost al­kalmazott, gyógyszertárat létesí­tett, malmot, téglagyárat, utakat épített. 1878 körül a kastélyt is át­építtették historizáló stílusban, ám nem sokkal ezután a tető leégett, ami újabb átépítést tett szükséges­sé. Erre 1906-ban került sor, azóta külső megjelenését tekintve az épület változatlan. ■ H. É. £ 1 * gí; Wessely András (balról) Jónás szerepében, Lóvéi Szabolcs pedig mint Tipli, a törpe szórakoztatta a közönséget Mindenki nyert valamit, egy adag jókedvet egé­szen biztosan, a tolnai ál­talános iskolások Ki mit tud?-ján. A diákok vers­ben, prózában énekben hangszeres zenében és színdarab kategóriában mérték össze tudásukat. Hargitai Éva Fergeteges hangulatba torkollott pénteken délután a tolnai általá­nos iskolások Ki mit tud?-ja a Szent Mór Katolikus Általános Iskolában. A három tagú zsűri­nek huszonkilenc produkcióból kellett kiválasztania a legjobba­kat vers, próza, zene, ének és színdarab kategóriában. A legkisebbektől a legnagyob- bakig mindenki igyekezett a leg­jobbat nyújtani. Ugyan a kicsik néhol még bátortalanok voltak, nagyon szépen teljesítettek ők is, mint azt a zsűri elnöke Pámerné Bükky Klára is el­mondta a díjkiosztó előtti ösz­szegzésében. Emögött pedig sok gyakorlás áll. Fülöp Péter, a Wosinsky Mór Általános iskola 6. osztályos ta­nulója egy négykezes ragtime darabbal jutott a városi döntőbe, és ért el második helyezést tár­sával Máté Sárával. Mint el­mondta, körülbelül egy hónappal a vetél­kedő előtt kezdték el tanulni a darabot, és a zeneiskolán kívül otthon is gyakorolt napi fél órát. Egyébként rutinos előadóként már nem izgul, amikor nagy kö­zönség előtt kell játszania, ami annak is köszönhető, hogy gyak­ran járnak fellépésekre. Á többi produkció közül a poénosak tet­szettek neki a legjobban. Az egyik legviccesebb előadás egy az öregdiákok bevonásával előadott szösszenet volt, a ven­dégként meghívott Hangya cser­készcsapat előadásában. A rím­be szedett párbeszédekkel át­szőtt meserészlet az egész hall­gatóságot megnevettette. Ebből kiderült például, hogy az ördög A sikernek köszönhetően lesz folytatás. egy sülthússzagú teremtés, Gimli a nyolcadik, és Tipli - a tör­ténet egyik egyébként nagyra nőtt hőse - a kilencedik törpe. Ugyancsak nagy sikernek ör­vendett az eredményhirdetés előtti öröméneklés és a szendvi­cseket, üdítőket kínáló büfé. Per­sze közben már min­denki nagyon várta, hogy kihirdesse a zsűri, ki milyen he­lyezést ért el. Mindenki nyert valamit: az el­ső helyezettek utalványt, a má­sodik, harmadik helyezettek pe­dig könyvet kaptak, aki pedig nem ért el helyezést, azt egy kis meglepetéssel vigasztalták. Mindezt annak köszönhetően te­hették meg ötödik alkalommal is, hogy a verseny lebonyolításá­ra az iskola a helyi önkormány­zat közművelődési pályázatán nyert támogatást - mondta Kleinné Hága Györgyi, igazgató. A sikerre való tekintettel várha­tóan jövőre is lesz majd Ki mit tud?, ahol még az is nyerhet, aki most csak vigaszdíjat kapott. A kategóriák legjobbjai VERS KATEGÓRIÁBAN: Kostyál Boglárka (Széchenyi István Általános Iskola) el­ső,'Rácz Márk (Szent Mór Katolikus Iskola) második, Hámori Balázs (Széchenyi István Ált Isk.) harmadik helyen végzett PRÓZA KATEGÓRIÁBAN: Bucher Péter (Széchenyi Ált. Isk.) első, zsolnai Beatrix (Széchenyi Ált. Isk.) máso­dik, Fóris Eszter (Széchenyi Ált Isk.) harmadik helyezést értei énekével: Koller Tímea és Szabó Mónika (Szent Mór Kát Ált Isk.) első, Tiringer Barbara és Enikő (Szent Mór Kát. Ált Isk.) második, Szántó Gergő (Wosinsky Mór Ált Isk.) harmadik díjat nyert HANGSZERES ZENE KATEGÓ­RIÁBAN: Straubinger Zoltán (Wosinsky Mór Ált Isk.) el­ső, Máté Sára és Fülöp Péter (Wosinsky Mór Ált Isk.) má­sodik, Szálkái Gergő (Szent Mór Kát Ált. Isk.) harmadik helyezést ért ei SZÍNDARAB KATEGÓRIÁBAN: a Szent Mór Katolikus Álta­lános Iskola színjátszói nyer­tek, a Hangba Örs pedig, ugyan nem versenyzett, de különdíjban részesült. MESE A kisegér nagy kalandja Mi történt egyszer a kisegér­rel? Nagymamája ráparan­csolt, hogy fogja a kancsót, és hozzon vizet a kútról. Indult is egérke azon nyomban, csak­hogy hazafelé szaladgált, megbotlott és eltörte a kan­csót, kiömlött mind a víz. Nagymamája összeszidta, azt mondta, haszontalan, ügyet­len jószág. No, ha már így van - gondolta egérke -, akkor bi­zony ő világgá megy. Nagyma­mája hiába tartóztatta. Ment, mendegélt míg egy nagy parttalan tengerhez nem ért. Kis ideig állt a part­ján, aztán nagyot gondolt: a hullámok közé vetette magát. Mikor már a túlsó partján volt, nagy büszkén gondolta: „Hej, micsoda bátor egérke vagyok én!” Csakhogy, amint visszanézett, látta, hogy a nagy tenger nem volt más, mint a nagymamája lábnyo­ma, amiben összegyűlt az esővíz. Ment tovább a bátor egérke, míg egy széles, sebes vizű fo­lyóhoz ért. Megállt a partján, majd a hullámok közé vetette magát. Átúszta a széles fo­lyót, és maga is csodálkozott hogy milyen erős is ő! Amikor visszanézett látja, hogy a fo­lyó nem más mint egy kerék­nyom. Ebbe ömlött a víz, mi­kor eltörte a korsót. Ment tovább a bátor egérke, mígnem egy égigérő hegyhez ért. Nem gondolkozott sokáig átugrotta, és maga is csodál­kozott, hogy milyen ügyes ő! Mikor aztán nagy büszkén visszanézett, látja, hogy az nem más, mint egy kupac széna. Ment tovább a bátor, ügyes és erős egérke, amikor látja hogy az út közepén verekszik egy óriási jegesmedve egy barnamedvével. Nem gondol­kodott sokáig, hogy elfusson-e, inkább szép nyugodtan elsé­tált a haragos medvék mellett. Amikor visszanéz, látja ám, hogy azok nem is medvék csak egy fehér, meg egy vörös hangya. Ment tovább a hős egérke, mígnem hazaért, és elmesélte a nagymamájának milyen hős unokája van. A nagymamája pedig csak intett és azt mondta:- Pszt! Ne meséljük el sen­kinek a világon, hogy milyen ügyes egérke vagy! Még akad­hatna, aki el sem hiszi! (eszkimó mese) ■■■ Könyvajánló KÖNYV T á tpfír U A 1 JCi IV SZÓRAKOZÁS Francine Oomen: Hogyan éljük túl a mosolyszünetet? Rosa és barátja, Orr ismét együtt vannak. Ám sajnos megint sötét felhők lebegnek mennyországuk egén. Rosa édesanyja depresszió­ba esik élettársa halála miatt. Rosa ki sem lát a házimunkából, meg a kisöccse, Appie gondozásá­ból. Orrnak hála, mindenhez lesz erőm - gondolja Rosa. De még egy költözéshez?! Egy újabb másik is­kolához? Távol a szerelememtől, Orrtól? Ez a könyv a búcsúról és az újrakezdésről szól. Arról, ho­gyan merjük vállalni saját ma­gunkat, hogyan merjünk dönté­seket hozni. Anyákról és lányok­ról is szól ez a könyv, és persze a szerelemről és a barátságról. Ren­geteg túlélési tippel, maillel és MSN-nel! Mindenkinek, aki jár valakivel, és annak is, aki nem jár, akinek depis az anyukája, meg annak is, akinek nem, an­nak is, aki álarcot visel és annak is, aki nem! Francine Oomen: Ho­gyan éljük túl a mosolyszünetet?, Animus Kiadó, 2008,164 oldal. Levelezés vetélkedő Babits emlékére Háromfordulós levelezés játék­ra hív titeket a Tolnai Népújság és az Illyés Gyula Megyei Könyv­tár Gyermekkönyvtára. Babits Mihály születésének 125. évfor­dulójára a Barackvirág című me­sével emlékezik meg a könyvtár, a feladatok ehhez a történethez kapcsolódnak. Az alábbiakban az első forduló feladatait látjá­tok. A megfejtéseket az újságból kivágott lapon (csak így fogad­juk el) március 21-ig kell bekül­deni a következő címre: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. A bo­rítékra írjátok rá: Barackvirág. A kép és betűrektvényekben a Barackvirág c. ,mese szereplőit illetve tárgyait reitetük el. A kép alá írd a megfejtést! (rövid illetve hosszú magánhangzót nem kell figy^ A három forduló legjobb megfej­tői részt vesznek a május 28-i já­tékdélutánon, és ott veheti át ju­talmukat A 2. forduló feladatait az április 7-i Gyermekvilág ol­dalban találjátok. Fejtörő Érdemes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hi­szen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseinkre, majd bekül­deni a Tolnai Népújság címére. 1. HOL TALÁLHATÓAK MAGYAROR­SZÁGON RÓMAI FÜRDŐK NYOMAI? 2. MIKOR ÉPÍTETTÉK ÁT MA IS LÁT­HATÓ FORMÁJÁRA A LENGYELI APPONYI KASTÉLYT? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesztő­sége, 7100 Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: Március 14.

Next

/
Thumbnails
Contents