Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-09 / 10. szám

2008. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP IS MŰVÉSZBEJARO Wass Albert, a politikai jelkép szoborállítás Giccsíró vagy érzékeny romantikus volt-e az erdélyi gróf? Több mint száz értelmisé­gi tiltakozott az ellen, hogy Wass Albertnek szobrot állítsanak a deb­receni Medgyessy sétá­nyon, ahol olyan írófeje­delmek szobrai találha­tók, mint Ady, Móricz, Krúdy. A száz éve szüle­tett erdélyi író körül nem csitulnak a viták. Mézes Gergely „Miért épp Wass Albert? Miért nem Nyíró József vagy Tamási Áron, akikről bizton állíthatjuk, ismerik az erdélyi ember küz­delmeit, gondolkodásmódját?” - tette fel a kérdést Körösi P. Jó­zsef író, a Nórán kiadó vezetője, aki szintén aláírta a Wass Albert szobra elleni tiltakozó levelet. Az aláírók tekintélyes írók, szer­kesztők, olyanok szerepelnek közöttük, mint Kukorelly Endre, Márton László, Mészáros Sán­dor, Sándor Iván, Bállá Zsófia, Darvasi László, Závada Pál. „Azért nem Nyírőt emelte ki a jobboldal, mert az ő műveiből hi­ányzik az ellenségkép-keresés, és nem is idealizálja azt, ami so­sem volt. Nem tartom Wasst ko­moly alkotónak, hiszen nem írói eszközökkel él, ellenségképet épít megengedhetetlen eszkö­zökkel. Az ő irreálisan romanti­kus világában a román és a zsi­dó szereplők saját bűneiket osto­rozzák, miközben az egekbe ma­gasztalják a magyarokat - ez nem tartozhat az írói eszköztár­ba, bármennyire is nagy hatást kelt bizonyos körökben” - teszi hozzá Körösi P. József. Szerinte két regény menthető fel a giccs vádja alól: a Farkas verem és A funtineli boszorkány. Nem ért egyet a szoborállítás­sal a Kossuth-díjas Sándor Iván sem. „Azt hiszem, a szoborál­lítást szorgalmazókat elkap­ta az országot átjáró láz: nem foglalkoznak Wass irodalmi értékével, és nem is kompetensek azt megítél­ni. Előállt az a tragikomikus helyzet, hogy azok, akik a 20. század klasszikusai közé emelnék a nevezett írót, tulaj­donképpen önmagukról mon­danak ítéletet, hiszen nyilván­való: nem tudják eldönteni, ki a nagy író és ki nem az.” Wass Albert Romániában még mindig háborús bűnös A grófnak eddig 43 kötete jelent meg, volt, amelyik 500 ezer példány felett fogyott el a könyvesboltokból. A Kráter most a naplóit tervezi megjelentetni, és rövidesen kiadják a levelezését is. Egyes kiadóknál megjelentek amerikai tárgyú regényei (például indiánregé­nyek) is, ezeknek szerzőségét azonban sokan vitatják. cft ALBERTI ^SS ALBPfír 1908-ban született Erdélyben. A sikert számára az 1934-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg, amiért Baumgarten-díjat kapott. A második világháború alatt az Ellenzék című lap szerkesz­tője lett, majd besorozták. A háború vége előtt az Egyesült Államokba emigrált, ahol a floridai egyetem nyelvi laborjában dolgozott nyugdíjazásáig. 1998-ban öngyilkos lett. 2003-ban posztumusz alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki Jókai Anna szerint azonban nem jött még el annak az ideje, hogy végleges ítéletet mondjunk Wass Albert életművéről. „Wass Albert könyveit sokan szeretik, mert számukra érvényes életér­zést, vágyakat fejeznek ki. Az emberekben erős igény él, hogy ki tudják nyilvánítani szeretetüket szülőföldjük, hazá­juk vagy akár az isten iránt - Wass ezt megadja olvasóinak. Erdély-szeretére jellemző, aho­gyan ír róla. Vágya, hogy legyen három szabad nép hazája - tehát nem kirekesztő.” Nem ért egyet Wass Albert 80 évesen 1946-ban Wass Albertet halálra ítélte a román Néptörvényszék. A vád: ő és apja bujtotta fel a magyar csapatokat az omboztelki kivégzésekre. A román hatóságok többször kérték Wass kiadatását, amit az USA elutasított. Rehabilitá­lására több kísérlet történt: 2006- ban Vekov Károly történész, 2007- ben az író fia nyújtott be perújítási kérelmet. A román hatóságok mindkettőt elutasították. Számos szobrot avattak a tiszteletére Magyar- országon, Erdélyben azonban ez még tilos. a tiltakozókkal, szerinte az író születésének 100. évfordulója nem az ellentétekről kellene, hogy szóljon. „Mindig voltak éles viták a magyar irodalom­ban, gondoljunk csak az Ady-Kosztolányi, Babits-József Attila között zajló perpatvarra. Egy változó korban természetes, hogy a szemléleti különbségek, mindenre rányomják bélyegü­ket, de számomra ez nem politi­kai ügy” - tette hozzá. Nem ért egyet a tiltakozókkal Turcsány Péter, a Wass-könyveket kiadó Kráter kiadó vezetője sem. „Kö­vetkezetesen dolgozó, nagy te­hetségű író volt, akinek műveit Magyarországról 1946-ban egy­szerűen kitiltották. Egy igazi nemzetféltő, akinek figyelme ál­landóan az emberségen függött” - tette hozzá. „Nem állják meg a helyüket azok a vádak, amelyek szerint Wass antiszemita, hun­garista volt. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor az Ellenzék című lap szerkesztője lett 1941-ben, rendszeresen közölt zsidó és ro­mán szerzőktől is.” De miért épp ott van a Wass Al­bertet elutasítók, illetve szeretők között a választóvonal, ahol a po­litikai cezúra is van? Kukorelly Endre író-költő szerint mindez azt mutatja, hogy nemcsak egy íróról, hanem egy politikai brandről is szó van. „Nála jóval kisebb íróknak is állítottak szob­rot. Azzal viszont nem tudok egyetérteni, hogy egy politikai szempont Arany János magassá­Holnap kiderül, lesz-« perújítás Wass-ügyben VÁRHATÓAN HOLNAP derül ki, elfogadja-e a román Kolozs me­gyei ítélőtábla Kincses Előd ügyvéd Wass Albert rehabilitá­ciójáért benyújtott per-újrafel- vételi kérelmét. Wass Albert fia, Czegei Wass András megbkásából egy olyan iratot mellékelt a Wass- dossziéhoz, amely rá­mutat, nem a 19-es ez­red - amely az ítélet­ben szerepel - követte el a vasasszentgotthárdi gyilkossá­gokat, hanem a 11-es számú. A per újratárgyalását korábban a törvényszék elutasította, azonban a döntést az ítélőtábla hatályon kívül helyezte, mert a perújrafelvétel nem a törvény­szék hatásköre. Kincses szerint, ha jóváhagyják a kérelmet - két-három tárgyalást követően - dönthetnek Wass perében. gába emeljen egy olyan írót, aki­nek szövegei folyton átbillennek a giccsbe.” Kukorelly szerint nem azzal van a baj, hogy Wass ideologikus alkotó, hanem azzal, hogy úgy ír, mintha a 19. század óta nem történt volna semmi a magyar irodalomban. „Régeb­ben a jobboldal olvasóközönsége a népi-nemzeti vonalat olvasta, Nyíró Józsefet, Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Sütő Andrást. Ma helyettük Wass Albert kell.” A jobboldali olvasóközönség kö­rében aratott sikert Kukorelly azzal magyarázza, hogy Wass antikommunizmusa, emigráns léte, öngyilkossága párhuzamba hozható Márai Sándorral. És mi­vel ez utóbbi szikár, polgári ér­tékítéletével, függetlenségével nehezen illeszthető egy politikai, ideológiai táborba, Wass művei­ben találták meg az olvasók a Márai-életműből hiányzó ro­mantikát. Másrészt Wassnál megtalálható a még mindig nép­szerű Erdély-nosztalgia. Kukorelly szerint a jobboldali irodalmárok felelőssége megha­tározni Wass Albert helyét a ma­gyar irodalomban. Amíg azon­ban épp a politikai erőterek mi­att nem merik ezt megtenni, az erdélyi gróf művei továbbra is rekordokat fognak dönteni a könyveladási listákon. Szakcsi-lakatos Béla triója Lyonban NAGY SIKERŰ KONCERTET adott Szakcsi-Lakatos Béla triója és Tony Lakatos a franciaországi Lyoni Zenei Biennálén. A kortárs szín­padi zene március 4. és 20. között zajló fesztiváljára Eötvös Péter zeneszerző ajánlására hívta meg a szer­vező GRAME Zenei Központ a magyar dzsessz egyik leg­kiemelkedőbb képviselőjét. Flesch-hegedűverseny Mosonmagyaróváron ÖTÉVES KIHAGYÁS UTÁN az idén ismét megrendezik a Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyt Mosonma­gyaróváron. A júniusi meg­mérettetés iránt soha nem látott érdeklődés mutatko­zik: 69 fiatal hegedűs neve­zett a világ 24 országából. Rajzfilmsorozat készül gyerekversekből m. Tóth Gézának a vezetésé­vel a Moholy-Nagy Művé­szeti Egyetem Animáció Szakos hallgatói 17 részes rajzfilmsorozatot forgatnak tavasszal. A rajzfilmek Jó­nás Tamás, Kukorelly End­re, Kántor Péter, Kis Ottó, Lackfi János, Tóth Krisztina, és Varró Dániel verseinek felhasználásával készülnek. Tarr Béla filmjeit Amerikában vetítik tarr Béla nyolc játékfilmje látható péntektől Los Ange­les kortárs művészeti múze­umában, a Los Angeles County Museum of Artban (LACMA). Tarr Béla alkotá­sait Reel Epics címmel vetí­tik március 28-ig az 1910- ben alapított múzeumban. Tarr Béla világot hódít „Egy igazi nagy családdá kovácsolódtunk a próbák során” Németh Kristóf A színész nappal a Barátok köziben forgat, este színpadra lép, számára a színészet: hivatás- Szerdán volt a premierje an­nak a darabnak, amelyben ön alakítja az egyik főszerepet. Hogy érzi, jól sikerült az elő­adás?- Mondhatni igazolódott min­den színházi hiedelem. Az egyik főpróbán ugyanis egy asztal - rajta két szereplővel - összero­gyott. A mondás úgy tartja, hogy ha a főpróbán történik valami, az előadás jól sikerül. És való­ban, minden flottul ment. Olyan közönség előtt játszhattunk, amely a darab minden egyes rez­dülését magáénak érezte.- Rendezőként is kipróbálta már magát. Ezek után más­képp látja a rendezői munkát?- A kérdés azért is érdekes, mert a Galóczának a rendezője, Varga Zoltán szintén ízig-vérig színész. Ez volt a második rende­zése. Nagyon jó volt vele együtt dolgozni, hiszen ezáltal ponto­san tudta, hogy hogyan kell a színészeket instruálni.- Nappal a Barátok közt forga­tásán dolgozik, este színpadra lép - hogyan bírja a megfeszí­tett tempót?- Nekem a színészet: hivatás. Meg kell állni a helyemet, nem foglalkozom a fáradtsággal. Mi­vel gyorsan megtanulom a szö­vegeket, este már a családommal foglalkozhatok, nem kell a más­napi munkára koncentrálni. Névjegy Németh Kristóf gyorsan megtanulja a szöveget, az este a családjáé SZÜLETETT: 1975-ben Budán 1993-BAN diplomázott a Szín­ház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán 1995-1997-iG a Vidám Színpad társulatának tagja 1998- TŐL a Budapesti Kamara- színház színművésze 1999- től a Barátok közt Ker­tész Gézája számos film szereplője, mint Csinibaba, Hyppolit, Egy szok­nya, egy nadrág, Tibor vagyok de hódítani akarok, illetve a Szomszédokban is játszott család: boldog édesapa. No­vember 7-én született meg első gyermeke: Németh Lőrinc- Kollégái hogy fogadják a kétlaki életét?- Összecsiszolódtunk. A pre­mier után hajnali egy órakor néztünk először az óránkra. Ak­kor jöttünk rá, hogy ezután nem leszünk ilyen sűrűn együtt.- Milyen volt egy nemzetközi hírű zeneművésszel egy da­rabban szerepelni?- Weszely Ernő harmonikán kísér. Ez speciális munkakap­csolatot kíván, hiszen köztudott, ő nem lát. És ez különlegesebbé teszi érzékét a zenéhez. Mivel nem tudtunk a tekintetünkkel kommunikálni, megtanultuk, anélkül hogyan lehet egymással együttműködni. ■ V. H.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents