Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-05 / 30. szám

2008. FEBRUÁR 5., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ küldetés A Szabad Demokraták Szövetsége mindig megelőzte egy kicsit a korát. Az új ideák sikerre viteléhez új politikusgeneráció megjelenésére is szükség van FORDULAT A HAZUGSÁG ELLEN Kóka János szerint nem készülnek politikai öngyilkosságra, de nekik mindenképpen egyértelműen kell fogalmazniuk. A liberális választók megértik a céljaikat, s ebben az esetben a nem kedvező közvé­lemény-kuta­tási adatok ellenére sem kell attól tartani, hogy az SZDSZ kikerül a parlamentből A fél évszázadnyi szocializmus és tizenöt évnyi gyáva hazug­ság után szükség van liberális fordulatra, hogy végérvénye­sen megszabaduljunk a kádári illúzióktól - mondta Kóka Já­nos, az SZDSZ elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztő­ségébe látogatott. Lengyel János Kóka János szerint a népszavazásnak az a tétje, hogy végre nemet kell mon­dani az illúziókra. Vannak, akik sze­rint ingyenes a felsőoktatás, miközben milliókat költünk egy-egy hallgató főis­kolai-egyetemi képzésére, s azt hazud­jék: ingyenes az egészségügy, amikor tíz és százezrekbe, netán milliókba ke­rül egy-egy betegség gyógyítása. „Pedig nincs ingyen ebéd, valakinek minde­nért fizetni kell, a kérdés csak az, hogy kinek és miért.” - mondta a liberális pártelnök.- Kezdjük egy kicsit korábbról! Hol tart az SZDSZ választási programjá­nak a végrehajtásával?- Mi világosan két szakaszra osztot­tuk a kormányzati ciklust. Az első felé­ben a költségvetési egyensúly helyreál­lítása, a stabilitás és a reformok beindí­tása volt a központi kérdés. A második fele pedig az adóversenybe való bekap­csolódásról, az érzékelhető reformokról szól. Az egészségügyben, az oktatásban és az adórendszerben végrehajtjuk azt a liberális fordulatot, amely elmaradt az elmúlt 17 évben. E tekintetben idő­arányosan jól állunk. Tudtuk, hogy programunk a többség számára nem lesz népszerű.- Ugye nem azt mondja, hogy politi­kai öngyilkosságra készültek?- Éppen ellenkezőleg! Azt gondoljuk, hogy a liberális szavazók érdemi telje­sítményt várnak tőlünk, ezért csak-az érdemi eredmények hitelesíthetik en­nek a négy évnek a kormányzását.- Bejött a népszerűségvesztés ára? Mi az, amit sikerként könyvel el?- Azt tesszük, amit ígértünk, amire választóinktól felhatalmazást kaptunk. Úgy hajtottuk végre a reformprogra­munkat az elmúlt másfél évben, hogy a szavazóbázisunk érdemben nem csökkent.- Biztos ebben?- Igen. Az a 320-350 ezer ember, aki az SZDSZ-re szavazott 2006-ban és négy évvel korábban, ma is mögöttünk áll. Ez jó hír, mert azt mutatja: a liberá­lis választók értik, hogy miért van szük­ség liberális fordulatra.- Mi a helyzet a pártban?- Nagyon sok feladattal találta magát szembe az új vezetés. Át kellett alakíta­ni azokat a rendszereket, amelyek képe­sek a pártot tartós növekedési pályára állítani. Miközben a párt nagykorú lett, a rendszerei még mindig mozgalmi el­vek szerint működtek. Tudatos párt­szervezésre van szükség, s ennek ki­dolgozásán munkálkodtunk az elmúlt háromnegyed évben. Erre most nagy szükség is lesz, mert három nagy meg­mérettetés vár ránk: 2008-ban a nép­szavazás, 2009-ben az európai parla­menti választás, majd pedig a 2010-es országgyűlési választás. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert választóink akkor fogják értékelni a ciklus során nyújtott teljesítményünket.- Elkeseredik, amikor megnézi a közvéleménykutatási adatokat?- Egyáltalán nem. Országosan 4-6 százalék körül álltunk, a legutóbbi fel­mérés pedig Budapesten 8-9 százalékon mérte az SZDSZ-t. Éppen abból merítek erőt, hogy a liberális szavazók értik, mi­ről van szó és támogatnak bennünket.- Az országban azért érzékelhető a reformellenes hangulat. Ezt is érzi?- Érzem. De nem keserít el. Éppen el­lenkezőleg: tettekre sarkall. Jól kivehe­tő, hogy az ország két részre szakadt. Ma a népszavazás ürügyén folyó, mes­terségesen gerjesztett vita arról szól, hogy kik kerülnek többségbe a parla­mentben, az önkormányzatokban és sajnos sok esetben az utcán. Azok, akik XXI. századot, a változtatást és a fejlő­dést hirdetik, vagy azok, akik vissza akarnak lépni a XX. század langymeleg szocializmusába, ahova igazából nincs visszaút. Az SZDSZ örül a lehetőség­nek, és világos, okos érvekkel készül. Minél többet tudunk megvalósítani programunkból, annál versenyképe­sebb, jövőképesebb lesz a 2010-es Ma­Végre tiszta és világos nemet mondunk a szocializmusra. gyarország ahhoz képest, amilyen 2006-ban volt.- Elemzők szerint túl nagy árat fizet­het az SZDSZ azért, mert elsősorban Budapestre koncentrál. Nincs elég erő a vidékre?- A két nagy párton kívül az SZDSZ- nek van működő, országos lefedett- ségű hálózata, több száz csoportja, li­berális klubja. Persze ennél is több kel­lene! De ne feledjük: az SZDSZ a közép­kelet-európai térség egyetlen olyan rendszerváltó liberális pártja, amely tartósan parlamenti erő, kormányzati tényező. Számunkra Budapest fontos, de önmagában nem elég: a legkisebb településeken is meg kell jeleníteni a liberális alternatívát. Minden választó- kerületben terjeszteni akarjuk a prog­ramunkat. Az SZDSZ most ezért áll át az egyéni választókerületi megbízotti rendszerre. Már megkezdtük a felké­szülést, ezért járom az országot. Persze szóba kerül a népszavazási kampány is. De elsősorban azokat az embereket kell megtalálnunk, akik 2010-ben si­kerre vihetik ezt a pártot. 176 egyéni képviselőjelöltet keresünk. Örömmel tölt el, hogy a régi, tapasztalt liberáli­sok mellé jönnek az új, fiatal politiku­sok is.- Nem érzékeli, hogy elbizonytala­nodnak a párt szimpatizánsai?- 1994-98 között a párt nagyon sok ta­got veszített. Akik most tagjaink és a szavazóink, azok határozottan állnak Névjegy kóka János 1972-ben született Bu­dapesten. A Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen 1996-ban szer­zett diplomát. Az informatikai ipar­ban helyezkedett el, 1996-tól az Elender Computer Kft. ügyvezetője, majd 1998-tól az Elender Informa­tika Rt. vezérigazgatója. 2004-től 2007-ig gazdasági miniszter. 2007- től az SZDSZ elnöke. mellettünk. A taglétszám az utóbbi idő­ben stabilan emelkedik. Ez bíztató. Örü­lünk a fiataloknak. Mi mindig egy kicsit előre szaladunk. Amikor annak idején a szabad demokraták megírták a rend­szerváltás forgatókönyvét, senki nem hitte el, hogy ez meg is valósul. Ugyan­ez történt a sorkatonaság eltörlésével: amikor elsőként asztalra tettük ezt a kérdést, nem sok megértést tapasztal­tunk a többi párt részéről. Ma pedig már evidencia. És sorolhatnám tovább. Az SZDSZ az idén 20 éves. Erre is em­lékezni kell, miközben liberális fordula­ton dolgozunk az egészségügyben, az oktatásban, az adórendszerben és ki­emelten kezeljük a digitalizáció ügyét. Ezeknek az ideáknak a közvetítésére pedig egy friss politikusgeneráció al­kalmas. Nálunk ez megvan.- Milyen erős a párton belüli kriti­ka?- Sok mindenben hiányt szenve­dünk, de vitában nem. Most is nagyon erős az értelmiség kritikus hangja a párton belül. A mi pártunk nem azért nem tesz le az asztalra egy komplett adóprogramot, mert nincs a fiókban, hanem azért, mert több is van.- Van határozott, kitapintható belső ellenzéke ez SZDSZ-nek?- A pártnak ellenzéki ellenfele és ko­alíciós vetélytársa van. A párt ügyvivői testületé a legfontosabb kérdésekben meglehetősen egységes. Számunkra a liberális fordulatról folytatott diskurzus a legfontosabb, ezzel foglalkozunk a leg­többet. Az év elején ebben az ügyben is egy részletes munkatervet tettem le az asztalra csakúgy, mint az egyéni válasz­tókerületi rendszer esetében. Pontos me­netrend készült arról, hogy mit teszünk 2008-ban és 2009-ben. Ezt is egyhan­gúan fogadták el az ügyvivők. Tavaly de­cemberben úgy távozhattam a gazdasá­gi tárcától, hogy én javasoltam az utódo­mat, akit az ügyvivők egyhangúan tá­mogattak, és a liberális képviselők egyúttal megbíztak a frakció vezetésé­vel. Ez is nagyon erős kohéziót jelent! Persze sokat vitázunk, hiszen ez egy li­berális párt.- Nem akarnak szavazókat szakítani az ellenfelek táborából?- Az SZDSZ a liberális szavazóktól kapta megbízatását. Erre a mandátum­ra figyelünk. Mi hozzájuk szólunk. Per­sze a potenciális liberális választók kö­rében is van növekedési esélyünk. 2006- ban 6,5 százalék szavazott ránk, de a kutatások szerint alapértékeit tekintve minden ötödik ember liberálisnak vall­ja magát. Azért kell jobban dolgoznunk, karakteresen és őszintén politizálnunk, azért kell erősítenünk helyi szervezete­inket, hogy a legkisebb településekről is elhozhassuk a liberális szavazatokat. Mi nem akarunk azok közé a pártok közé tartozni, akik mindig azt mondják, amit a polgárok éppen hallani szeretnének. 2006-ban sem ígérgetéssel növeltük sza­vazóink számát, a liberális választók most sem ezt várják tőlünk. Ezért lehe­tünk egyértelműbbek, határozottabbak, ezért mondhatunk most is tiszta és vi­lágos nemet a szocializmusra.

Next

/
Thumbnails
Contents