Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-29 / 51. szám
Kik kapnak támogatást? iqoo szociális alapon az arra rászorulók, több mint 2 millióan a havi megszokott jut- 800 tatasaik megemelesevel évente legalább 12 vizitre elegendő támogatást kapnak, ha jövedelmük nem 600 haladja meg az 54 260 forintot. A VIZITDÜFIZETÉSNEK Van fel- ^QQ ső határa: ha a biztosított az alapellátásért, illetve a járóbeteg-szakellátásért már 20-20 alkalommal fizetett vi- 200 zitdíjat, a 20 alkalom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényel- q heti. A huszadik kórházban töltött nap után már napidíjat sem kell fizetni. 623 ezer Ft 819 ezer Ft OEPJUTTATÁS Vizitdíj előtt Vizitdíj után Átlagos háziorvosi rendelő havi bevétele 2007-ben Forrás: OEP 2008. FEBRUÁR 29., PENTEK Egészség A vizitdíj ezután is a háziorvosoké marad kérdések és válaszok Hogyan lehet támogatást kérni, ki mentesül és miért fontos az egészségügynek A Kormány teljes mértékben elzárkózik a vizitdíj összegének megemelésétől. Ennek az az oka, hogy az emeléssel szakmailag senki nem ért egyet. JOGVISZONY-ELLENŐRZÉS Az egészségügyi rendszer működtetésének alapja a társadalombiztosítás. A társadalmi szolidaritás és a nemzeti kockázat- közösség lényege, hogy csak annyi pénzt költhetünk ellátásra, amennyit közösen összeadunk. Ezért van különös jelentősége a biztosítási jogviszony ellenőrzésének. Ez az eljárás védelmet és biztonságot nyújt azoknak, akik rendesen eleget tesznek állampolgári kötelességüknek, ugyanakkor kiszűri azokat, akik az ellátást mások befizetéseinek terhére, a közös teherviselés kötelezettségét megtagadva próbálják igénybe venni. Az elmúlt évben az egymillió rendezetlen jogviszonyból hatszázezret sikerült tisztázni. A jogviszony-ellenőrzés az ellátás igénybevétele előtt történik meg. Az ellátást mindenki megkapja, az is, akinél az informatikai rendszer rendezetlen jogviszonyt mutat. Elképzelhető, hogy valakinél a rendszer rendezetlen jogviszonyt jelez, pedig szabályosan fizetik utána a járulékokat. Nekik lehetőségük van a Megyei Egészségpénztáraknál jogviszonyukat igazolni. Azoktól, akiknek ténylegesen nincs rendezett jogviszonya, az APEH behajtja az elmaradt járulékokat. A járulékfizetést intézheti a munkáltató, átvállalhatja az állam, vagy fizetheti a hozzátartozó, illetve a jogosult maga. Ez utóbbi két esetben a járulék ösz- szege havonta 4350 forint. ELSZÁMOLÁSI NYILATKOZAT 2008. január 1-jétől minden ellátó köteles a kezelés végén a betegnek elszámolási nyilatkozatot adni. Ezen az ellátó feltünteti a nyújtott - és az OEP felé elszámolt - ellátásokat, így a beteg könnyen ellenőrizheti, milyen tételeket számoltak el utána, s azt is, hogy ez mennyibe került keltek, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz. A pénztárak betegútszervező munkájának köszönhetően a betegek nem fognak bolyonganl az ellátórendszerben, hanem a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő orvos gondoskodása alá kerülnek. E rendszer kiegészítéseként, a betegek érdekét hivatott szolgálni az a törvényi rendelkezés, amely szerint a beteg, ha nem elégedett az orvosi vizsgálattal, vagy nem bízik annak eredményében, jogosult egy újabb orvosi vizsgálat igénybevételére. Ezzel a betegek biztonsága jelentősen javult, kiszolgáltatottságuk pedig csökkent. A második vizsgálatot szintén a társadalombiztosítás finanszírozza. AZ OLDAL AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Orvosok a vizitdíjról Kétmillióan mentesülnek ■ Nem fizetnek vizit- és napidíjat a 18 év alattiak, illetve a nappali alap- és középfokú tanulók iskola-egészségügyi ellátás során. m A kismamák (terhesgondozás, szülés, gyermekágyi ellátás). m 8 kiemelt betegségcsoportba tartozók (cukorbetegség, dialízis, HIV-AIDS, onkológiai megbetegedés, vérzékenység, súlyos pszichiátriai betegségek, autoimmun betegségek) az alapbetegséggel össze- fiiggő ellátás során. ■ A hajléktalanok (hajléktalanellátás keretében). ■ A 30-szoros véradók. ■ A katonák, a rendőrök, a tűzoltók munka közben szenvedett baleset esetén. NEM EMELKEDIK A VIZITDÍJ A vizitdíj és a napidíj összege biztosan nem emelkedik. Nincsenek ilyen tervezetek. Magyarországon a 300 forint pontosan az az összeg, amely már érdemi bevétel a háziorvosoknak, de senkit nem tart vissza az orvoshoz fordulástól, akinek az ellátásra szüksége van. A Fidesz tavaly áprilisban egyszer már előállt a vizitdíjemelés rémhírével. Akkor Dr. Horváth Zsolt fideszes képviselő a parlamentben azt állította, hogy a kormánypártok „a vizitdíj emelését tervezik, első lépésben 500 forintra, majd 800 forintra”. Az azóta eltelt egy évben kiderült, a vád nem volt igaz. Most sem az. Jár önnek a jobb! Kétféle választható ebéd a kórházakban. A VIZITDÍJ NEM ADÓ Az ellenzék újabban adónak nevezi a vizitdíjat és a napidíjat. Ez nem igaz, ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor nem is lehetne népszavazást tartani róla, mindenkinek kellene fizetni, és nem csak annak, aki orvoshoz fordul. Ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor az államé lenne a bevétel és nem a kórházaké és a háziorvosoké. Ha nem lenne vizitdíj, akkor az egészségügyből kieső bevételt esetleg adóemeléssel kell pótolni. Ebben az esetben ezt mindenki fizetné, nem csak az, aki orvoshoz fordul. A VIZITDÍJ AZ EGÉSZSÉGÜGY BEVÉTELE Gyakran hangzik el, hogy a vizitdíj és a napidíj nem az egészségügy bevétele. Ez nem igaz. A vizitdíjból származik a háziorvosi rendelők bevételének a negyede, a kórházak is havi több millió forint bevételre tesznek szert a napidíjból. A vizitdíjból tudják a háziorvosok felújítani és kényelmesebbé tenni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minőségét. A napidíjakból származó bevételt a kórházak fejlesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedelmének javítására fordították. EGÉSZSÉGÜGYI REFORM dr. papp László, a Bajcsy- Zsilinszky Kórház főigazgatója: „Vizitdíjból és napidíjból éves szinten 160-180 millió forintos bevételhez jut a kórház, amit legnagyobb részben az évek óta tervezett kórházi ágycserére fordítunk. ” a társadalombiztosításnak. A beteg, amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, lehetősége van az aláírást megtagadni. Az aláírás megtagadásának az ellátó számára komoly következménye van: az OEP az ellátások díjának egy részét visszatartja, s az ügyet kivizsgálja. NYILVÁNOS VÁRÓLISTÁK Egyes nem sürgős ellátásokra eddig is kellett várakozni. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jött létre. Ennek célja az, hogy az ellátás szervezése ne a beteg számára követhetetlen módon, hanem nyilvános és ellenőrizhető várólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések lehetőségét. 1. A sorrendiséget a felkerülés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), továbbá az ellátás várható eredménye (alkalmasság, alkalmatlanság) alapján lehet. 2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell. 3. A nyilvános várólistákat a kórházak vagy az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján lehet követni. A nyilvános várólista mellett új elem a betegfogadási lista (előjegyzés) megjelenése. Ez a nem várólista-köteles, de tervezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze. A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a vizltdíj- és napidíjbevételekből a kórház valamennyi régi ágyát korszerűre cserélték VIZSGÁLATRA - ORVOSI VÉLEMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG Az új biztosítási rendszerben a pénztárak abban lesznek érdebalogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgató ja: „Vizitdíjra szükség van. Ha megszűnik, átlagosan 25 százalékkal csökken a háziorvosi rendelők bevétele. Ezt nem pótolja a központi költségvetés." Rendet kellett végre tenni az eddigi összevisszaságban fontos a jogviszony Közös a teherviselés, annyi pénzt költhetünk ellátásra, amennyit közösen összeadunk Jl
