Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-21 / 44. szám

2 _______MEGYEI TÜKÖR __ ____ TOLNAI NÉPÚJSÁG MRHMMMMMHMMMMMMHHMMN HÍRSÁV Jóval kevesebb támogatásra számítanak bátaszék Hétszáznegyven- ezer forint helyett idén öt­száznyolcvanezer forint ál­lami támogatást kap a bá- taszéki roma kisebbségi önkormányzat. Bihari László elnök szerint azon­ban pályázati pénzekkel pótolhatják a hiányt. Iroda működtetésére, gyerekek táboroztatására, kulturális és hagyományőrző" prog­ramok, így például roma nap szervezésére is így szereznének pénzt a bátaszékiek. (bk) Kettős megyei siker a hagyományőrző antológián BOGYISZLÓ-SIÓAGÁRD Kettős Tolna megyei siker született a Muharay Elemér Népmű­vészeti Szövetség által a Fő­városi Művelődési Házban megrendezett országos ha­gyományőrző antológián - tudtuk meg az érintettektől. Az eseményen adták át a Muharay Elemér díjat, amelyet egyéni kategóriá­ban Streer Tamásné, a Bo­gyiszlói Hagyományőrző Együttes vezetője érdemelt ki. Az együttesi díjazott pe­dig az antológián a Sió­agárdi Hagyományőrző Egyesület lett. (sk) Farsangolnak a könyvtár gyermekrészlegén dombóvár Farsangi mulat­ságot szerveznek a Dombó­vári Városi Könyvtár gyer­mekrészlegén február 22- én. A belépés feltétele az ol­vasójegy. Amennyiben vala­kinek még nincsen olvasó­jegye, és nem múlt el 16 éves, a buli előtt ingyen beiratkozhat a könyvtárba. A délutánon részt vesz Taskovics Judit színmű-' vésznő is. (kk) Ezután fizetni kell a szemétszállításért gerjen Szemétszállítási dí­jat vezettek be Gerjenben. Az önkormányzat igen hosszas vita után szavazta meg a háztartásonként! évi 2000 forintos díjat. A falu­ban eddig ingyenes volt a szemétszállítás, de ebben az évben már nem tudta az ön- kormányzat finanszírozni. A testület jelenleg másik szolgáltatót keres, bízva abban, hogy újra térítés- mentes, vagy a jelenleginél jóval olcsóbb lehet a szemét- szállítás. (vm) Idén először jönnek össze az ifjúsági klub tagjai szekszárd Idei első összejö­vetelét tartja meg pénteken a Mozgássérültek Tolna Me­gyei Egyesületének Napsu­gár Ifjúsági Klubja - tájé­koztatta lapunkat Ácsné Oláh Gabriella, a szervezet szociális előadója. Az egye­sület székházában utófar­sangi hangulatú összejöve­tellel várják a fiatalokat 15.30-as kezdettel. A későb­biekben pedig minden hó­napban megtartják szoká­sos találkozójukat, (hé) @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.TEOL.HD Számolni tanulnak a másodikosok Hegedűs Emőke osztálytanító vezetésével a szekszárdi Garay iskolában (Zrínyi utca) működő Waldorf iskolában A gyerekhez szabják a sulit Waldorf Finomabb lesz a gyümölcs, ha nem siettetik a beérését A gyereket életkori sajá­tosságainak megfelelően kell oktatni. Látszólag ké­zenfekvő az elv, a gyakor­latban mégsem minde­nütt sikerül alkalmazni. A Waldorf iskolákban, úgy tűnik, igen. Steinbach Zsolt Sokan láthattak már másodikos általános iskolai tankönyvet, amelyben olyan megtanulandó adatok szerepeltek, amelyek is­merete legfeljebb az adott szak­terület tudományos kutatói szá­mára lehetnek fontosak. Ilyen veszélyeknek a Waldorf iskolákba járó másodikosok biz­tosan nincsenek kitéve. Egy­részt, mert ők még nem is hasz­nálnak tankönyvet. Másrészt a Waldorf-módszer egyik alapel­ve, hogy a gyereket életkori sajá­tosságai szerint kell oktatni. Péri Gábor, a szekszárdi Waldorf iskolát működtető Négy Évszak Waldorf-pedagógiai Ala­pítvány elnöke beszélgetésünk során tudott más, a hagyomá­nyos iskolai oktatás gyakorlatá­ban nem mindig érvényesülő el­vet is említeni. Ilyen a gyerekek eltérő egyéni fejlettségi szintjé- . nek figyelembe vétele. A Waldorf iskolákban megteremtik a lehe­tőségét, hogy minden diák a ma­ga ritmusában haladhasson. Nem siettetik az átmenetileg le­maradókat, van idő megvárni, míg úgymond mindegyik gyű-' mölcs beérik. Akad, aki két, van, aki három év alatt tanul meg ol­vasni. De ha megtanult, akkor az általa olvasottakat érteni is fogja. A Waldorf iskolákban általá­ban jellemző a kevesebbet, de azt alaposan elv követése. A ke­vesebb a lexikális adatokra vo­natkozik, az alaposság pedig pél­dául az olyanfajta írástanításra, amelynek során a gyerekek nemcsak kézzel írják le a betű­ket, hanem a padlóra fektetett nagyméretű betűformákat is vé­gigjárják, lemozogják. Sok más eltérés mellett nagy súlyt kap a szóbeliség, az elő­adás. A tanítás például reggelen­te azzal indul, hogy mindenki el­meséli, mi történt vele, amióta nem találkoztak. A közösségi élet, az együttműködés, az érzel­mi intelligencia fejlesztése egyébként is fontos szerepet ját­szik a waldorfos nevelésben. Csakúgy, mint a keresztény és népi ünnepek, hagyományok ápolása. Mindez a szülők bevo­násával, aktív részvételével. Péri Gábor elmondta: a szek­szárdi waldorfos tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a gyerekeknek nincs iskolafóbiá­juk, és kifejezetten éhesek a tu­dásra. Van zenei, hangszeres alapképzés, idegennyelv-tanu- lás. A kézműves technikák elsa­játítása is a tanterv szerves ré­sze. Nincs viszont házi feladat, teljesítménykényszer, stressz. És a tanítás is csak délig tart. A waldorfos gyerekek kreatí­vak, azt is megtanulják, hogyan kell tanulni, és logikusan gondol­kodni. Ezáltal szerényebb lexiká­lis tudásuk ellenére kiválón áll­ják a versenyt a hagyományos is­kolák diákjaival: beválnak az életben. Ugyanakkor kétségtelenül lé­teznek ellenérzések is a Waldorf- módszerrel szemben. Péri Gábor szerint ez valószínűleg a kellő is­meretek hiányából adódik. - Ez nem valami alternatív hókuszpó­kusz - fogalmazott. - Ezek a gye­rekek sem mások, mint a többi­ek. Csak másfajta szemlélettel közelítenek hozzájuk. A szekszárdi óvoda nyolc, az iskola két éve indult a waldorf-módszer atyja Ru­dolf Steiner, osztrák filozófus, író, tanár, az antropozáfia megalkotója. Az első Waldorf iskolát 1919-ben, Stuttgartban hozták létre, a Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei részére. Európában jelenleg mintegy 900 Waldorf iskola működik, Magyarorszá­gon közel harminc. A Waldorf oktatási intézményeket alapít­vány működteti, a szülők anya­gi hozzájárulásával. Szekszár- don 2000-ben óvoda, 2006-ban iskola indult, ahová a megye több településéről járnak diá­kok. A Waldorf-módszerről és az ezzel kapcsolatos té\'hitek- ről ma, csütörtökön, 18 órától Pohl Balázs, a solymári Waldorf Tanárképző Főiskola tanára, osztálytanító tart elő­adást a Garay iskolában. A szolgáltatás sohasem volt ingyenes népszavazás A parlament alelnöke szerint kell a jelképes hozzájárulás A szolgáltatások húsz évvel ez­előtt sem voltak ingyenesek. Az oktatás, az egészségügy akkor is pénzbe került, ám a vizitdíj és a tandíj bevezetésével Igazságo­sabb a rendszer - állítja dr. Vilá­gosi Gábor, a parlament SZDSZ- es alelnöke. Majd hozzátette, ez még messze nem objektív igaz­ságosság. A politikus tegnap Dombóváron vett részt pártja sajtótájékoztatóján, ezt megelőző­en járt szer­kesztőségünk­ben. Itt elmondta, a jel­képes önrész, azaz a már említett vizit- és tandíj a szemléletformálást segíti. - Annak, amit ingyen ka­punk, nincs becsülete - hangsú­lyozta az alelnök. - Járulékot ter­mészetesen fizetünk, de ez az egészségügyi kiadások mind- összesen nyolcvan százalékát fe­dezi. A felsőoktatás esetében a tandíj huszonnyolc százalékát. Miért fizessen a kőműves azért, amit ő maga igénybe sem vesz? A társadalom így is egy-egy diák képzési költségének hetvenkét százalékát állja - mondta Világo­si Gábor. Érdekességként pedig hozzáfűzte, a szomorú, statiszti­ka szerint egy nyolc általánost végzett magyar tizenhat évvel él kevesebbet, mint a diplomás, utóbbinak egyharmaddal kisebb az esélye a munkanélkülivé vá­lásra, és többet is keres. A politikus szerint egy jól tanu­ló, szociálisan hátrányos helyzetű egyetemista és főiskolás a tandíjá­nak akár tízszeresét is megkap­hatja. Meglátása szerint a tandíj­nál nagyobb gond az albérlet kifi­zetése. Épp ezért tartja kiemelke­dőnek, hogy Magyar Bálint mi­nisztersége alatt hétezerrel nőtt a kollégiumi férőhelyek száma. A vizitdíj eltörléséről szóló nép­szavazást Világosi Gábor egyene­sen nonszensznek nevezte, miu­tán az egy évben maximum hat­ezer forint lehet Kizártnak tartja ugyanis, hogy egy magyar ember­nek nincs ennyi pénze évenként az egészségére. Az SZDSZ-es po­litikus éppen ezért a nemmel va­ló voksolásra buzdít ■ B. K.- 2008. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Újabb bizonyíték; pénzért bármit! NEM HANGZIK TOSSZUl ez a mediáció. Jóllehet, a hátrá­nyosabb anyagi helyzetben élőknek nem biztos, hogy lesz lehetőségük megválta­niuk bűnüket a sértett sze­mélyeknél. Számukra to­vábbra is marad az eljárás, majd letölthetik kiszabott büntetésüket. Persze csak akkor, ha nem lesz elnéző velük szemben a bűncselek­mény során kárt szenvedett egyén. azon gondolkoztam, meny­nyit kérnék azért, ha valaki mondjuk, ragaszkodva a cikkben megemlített példá­hoz, elgázolna autójával. Ha a bocsánat és az egymillió között választhatnék, in­kább maradnék a pénznél, ha még lennék olyan álla­potban, hogy élvezhessem az anyagi javakat. VAJON MIT KÉRHET az a koCS- máros, akinél a berendezést szétveri egy részeg alkoho­lista? Lehet, hogy kiegyez­nek egy olyan megoldás­ban, miszerint az agresszív szeszkazán innentől csak abban az egységben fo­gyaszthatja mindennapi be­tevőjét. A kocsmáros pedig csak a legnagyobb hasznot hozó itallal szolgálhatja ki. Német népdalokat gyűjtött össze a lelkes unoka A megjelenést a kisebbségi önkormányzat segítette hőgyész Hedjeßer deutsche Volkslieder címmel 180 olda­las kiadvány jelent meg elfele-. dett régi hőgyészi német nép­dalokkal. A könyv szerzője Ta­kács Tímea, aki hőgyészi nagy­mamája, Mayer Ferencné szü­letett Müller Mária hatalmas népdalkincsét dolgozta fel. Az unoka a dalokat összegyűjtötte, lejegyezte, a szöveget irodalmi és nyelvjárási formában is leír­ta, az ismeretlennek tűnő kife­jezéseket értelmezte, a kötet második felében pedig a német nyelvű szöveg magyar fordítá­sát is megadta. A dalok erede­te vegyes. A régi német terüle­tekről származó főleg irodalmi német vagy egy, az irodalmi nyelvhez közeli nyelven éne­kelt német népdalok mellett újabb, már Magyarországon keletkezett, gyakran nyelvjá­rásban énekelt dalokat is talá­lunk. ■ F. K. É. Világosi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents