Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-18 / 41. szám

5 2008. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG A zündhölznihez egykor még kénsav kellett Tudtad, hogy az első gyufák, job­ban mondva a zündhölznikhez szükséges alapanyagot Louis BerthoUet, a nagy francia kémi­kus állította elő? A megolvasztott kénnel bevont fapálcikán fejet ké­peztek az általa feltalált káliumklorát-tartalmú nedves anyagból, majd megszárították. Ha ezt a pálcikát tömény kénsav­ba mártották, akkor begyulladt. Azonban kénsavat nem ajánlatos zsebben hordani, ráadásul ezek a gyufák szikrát és kénsavat szórtak szét John Walker 1827-ben jött rá, hogy a káliumkarbonát bizonyos anyagokhoz, például kénhez dör­zsölve ugyancsak tüzet éleszt Az ő zündholznijában még kén és durranó higany is volt, és akkor gyulladt meg, ha üvegporral ké­szített dörzspapíron húzták végig. Aztán jött Irinyi nagy ötletével. Az ő gyufái a veszélyes foszfor mel­lett ólomszuperoxldot, a foszfor ki­váló oxidálóanyagát használta fel. Ez a nehezebben gyúló anyag zaj­talanná és veszélytelenné tette a tűzgyújtó alkalmatosságot. ■ Ajapánoknak köszönhetjük a papírzsepit Télen a megfázások, tavasztól őszig pedig az allergia teszi lét- fontosságú eszközzé a zsebken­dőt. Valószínűleg már az őskor­ban is hajlamos volt az emberek orra a „megnedvesedésre”, de csak jóval későbbről vannak in­formációink eme hasznos talál­mányról. Már a rómaiak is hasz­náltak keszkenőt, ám nyilváno­san csak a verejték, valamint szá­juk letörlésére használták. Aki­nek orrot kellett fújnia, az beteg volt és otthon maradt. A kultúr- történészek még nem tudtak megegyezni, hogy a zsebkendő karrierje Európában a 11., vagy a 15 században terjedt-e el. A 16. századból már számos írásos emlék említi. Bár ekkor még in­kább díszes „kézkendőt”, vagyis keszkenőt használtak. Francia források számolnak be róla, hogy régebben az urak a drága keszke­nőket sajnálva „ujjúkkal csapták földhöz orrukat”. Később megje­lentek az egyszerűbb, puhább és használhatóbb darabok is. A vég­ső megoldást azonban a japánok­nak köszönhetjük. Ők találták fel a papírzsebkendőt, amit haszná­lat után elégettek. ■ A szombathelyi Filipánits Kristóf egy vasárnap délelőtt készítette el az animációs filmjét, amivel első díjat nyert az informatika versenyen Csodákat művelnek a géppel tehetség Az informatika-versenyen a kisiskolások is taroltak A számítógép előtt ülő gyerekek hasznosan is el tudják tölteni az időt. Erről meggyőződhetett a Neumann János ver­seny zsűrije is. Kurz Patrik- Fantasztikusak ezek a gyere­kek - mondta Kovács Győző zsűrielnök az I. Béla gimnázium­ban rendezett Neumann János versenyen. Az elnök nem fukar­kodott a dicsérő szavakkal, erről pedig elsősorban a pályamunká­kat készítő gyermekek tehettek- persze jó értelemben. A ver­seny célja a tehetséggondozás volt, a zsűri nem titkolt célja pe­dig a rejtett tehetségek felkutatá­sa. Egy ilyen verseny pedig kivá­ló alkalom arra, hogy az infor­matikai cégek rátaláljanak a jö­vő számítógépes zsenijeire. Filipánits Kristóf Szombat­helyről érkezett a megmérette­tésre. A tizenegy éves fiú egy kisfilmet hozott magával bemu­tatásra, melyet az Adobe Premi­ere Pro programmal készített. Az animáción egy hernyócsapat csap össze, és háborúznak. - Már kész volt. a filmem, de saj­nos egy hiba miatt elveszett az egész. Kénytelen voltam elölről kezdeni az egészet, de egy va­sárnap délelőtt elkészítettem új­ra - mondta Kristóf, aki néhány hónapja egy szakkörön kapott kedvet az animációk készítésé­hez. Számára hobbi a programo­zás, aki pedig azt gondolná, hogy biztos egész nap a gép előtt ül, az téved. Hat éve versenyszerűen teniszezik, de olvasni is szeret. Számítástechnika tanára Dobre Norbert, míg az animációs szak­kört Biczó Antal tartja az ifjú te­hetségnek, aki egy első díjat vi­hetett haza. Jóval rutinosabb a Kristófnál csak két évvel idősebb budapes­ti versenyző, Weisz Gellért. Ő már évek óta programozó, négy pályamunkát is hozott a zsűri­nek. Az egyiket közülük egy bú­torgyártó cégnek készítette, megbízásra. Az adatbáziskezelő program nagy segítséget jelent mind a gyártóknak, mind pedig a vásárlóknak. Minden alkat­rész, minden bútor megtalálha­tó benne, így a segítségével azonnal ki tudják számolni, hogy mi mennyibe kerül. Ezzel pedig rengeteg időt meg­spórolnak. - Fél évig dolgoztam a programon. Iskola mellett per­sze, minden nap alakítgattam rajta egy kicsit - mesélte Gellért, aki még biztonsági másolót is készített, ami figyeli a fájlokat, és helyrehozza a számítógépe­ken a változásokat. Neki a prog­ramozás nem csak szórakozás, az életét is az informatika világá­ban képzeli el, de ahogy ő mond­Az informatikai cégek felfigyelnek a tehetségekre. Az informatikában a szorgalom a legfontosabb- Az informatika világában csak nagy szorgalommal lehet érvényesülni. A gyerekek pedig élvezik, amit csinálnak Bennük van a tehetség, ami nem egy is­tenadta dolog, hanem kitartás­sal kell gondozniuk a saját ké­pességeiket Ehhez viszont meg felelő környezet is kelt - nyilat­kozta Kovács Győző. - Többen érkeztek a versenyre faluról is, a köznyelv talán még hátrányos helyzetűnek is gondolná őket. De meg lehet nézni, mit művel­nek a számítógépekkel. Ezért is kísérik nagy figyelemmel a cé­gek ezt a versenyt, mert ez szál­lítja nekik a tehetségeket ta, ezek még csak álmok. Gellér- tet Pásztor Attila okítja a számí­tástechnika ismereteire. A fiú­nak a verseny a szintfelmérést jelenti, de azt reméli, hogy új öt­leteket is szerez a vetélytársak- tól, melyeket hasznosítani tud majd a saját munkájában. A ver­senyt sikerrel zárta, három első díjat is nyert. Gellértet a szülei is elkísérték a ver­senyre, hiszen akár családi prog­ramként is felfogható a megmé­rettetés. A Weisz testvérek ugyanis hárman vannak, és mindannyian a számítógépeket bújják. A tizenegy éves Ambrus és a tizenöt éves Ágoston egy­aránt bemutatta tudását a zsűri előtt. Méltán nyilatkozott róluk büszkén az édesapa, dr. Weisz Ferenc. - A feleségemmel mi nem érdeklődtünk soha az infor­matika iránt, a gyerekek kezdtek el maguktól foglakozni a progra­mozással - mondta az apa. - An­nak örülünk, hogy értelmes dol­got csinálnak, és emellett az is­kolában is jól tanulnak. Ezt az egyensúlyt meg is kell tartamuk. Egy időben sokat sakkoztak, most már egymást segítik a mo­nitor előtt. MESE Ajógazdasszonyka Élt egyszer egy kislány. Volt egy kakaskája. Felébred haj­nalban a kakaska, rázendít:- Ku-ku-rikú! Jó reggelt gazdasszonykám! Odafut a kislányhoz, morzsát csipeget a kezéből, melléje te­lepszik a ház tövébe. Meglátta egyszer a kislány a szomszédok tyúkocskáját. Megtetszett neki. Megkérte a szomszédasszonyt:- Add nekem a tyúkocskádat, odaadom érte a kakaskámat! Meghallotta ezt a kakaska, bá­natában csak lógatta a fejét, de mit tehetett, maga a gazdasszonyka küldte el! Ráállt a szomszédasszony a cserére - odaadta a tyúkocs­kát, hazavitte a kakaskát. Meg­barátkozott a kislány a tyú- kocskával. Szép, selymes tolla volt, és minden nap friss tojást ajándékozott a kislánynak.- Kot-kodács, gazdasszony­kám! Edd meg a tojásokat, egészségedre váljék! Megeszi a kislány a tojást, friss vízzel itatja, búzaszem­mel eteti a tyúkocskát De egy napon egy kiskacsát látott meg a szomszédasszonynál. Megtetszett neki a kiskacsa. Kérlelni kezdte az asszonyt:- Add nekem a kiskacsát, oda­adom érte a tyúkocskát! Meghallotta ezt a tyúkocska, elbúsult, de mit tehetett, maga a gazdasszony küldi el! A kislány most a kacsával kö­tött barátságot. Együtt jártak a folyóra fürödni. Úszkált a kis­lány, a kacsa meg mellette.- Háp-háp, gazdasszonykám! Ne ússz messzire, mély ez a folyó! Egy napon átlátogatott hozzájuk a szomszéd. Kiskutyát vezetett pórázon. Meglátta a kislány:- Ó, milyen szép kiskutya! Add nekem, odaadom érte a kacsámat! Meghallotta ezt a kacsa, keser­vesen hápogott, de hát mit tu­dott tenni, a gazdasszony küld­te el! A szomszéd a hóna alá csapta, és magával vitte. Megsimogatta a kislány a ku­tyát, és elmondta neki:- Volt egy kakaskám, odaad­tam egy tyúkocskáért, a tyú­kocskát egy kiskacsáért, azt meg odaadtam érted! Meghallotta ezt a kiskutya, be­húzta a farkát, elbújt a lóca alá. Éjszaka pedig megszökött:- Nem kell nekem ilyen gazdasszonyka! Nem tudja megbecsülni a barátait! Mire felébredt a kislány, nem maradt senkije. ■ Oszejeva ovik Atibi v Hatalmas, fehér bernáthegyi kutya kóborol a kis falu fölött, az Alpok égbe nyúló hegyeiben. Vadságáról legendákat suttog­nak a falubeliek, sokan elpusz­títására törnek. Csak a kis Sébastien sejti meg benne a há­nyatott sorsú, szeretette vágyó Könyvajánló Cécile Aubry: Belle és Sébastien lényt. Ő maga is árva, és bár szerető emberek között él, szen­vedélyesen vágyik a gyönyörű Belle barátságára. Az emberi jóság erői és a közöny, a rossz- indulat csapnak össze ebben a mindvégig izgalmas és kalan­dos történetben, melynek végén a két egymásnak rendelt lény, sok viszontagság árán, egymás­ra talál. A francia írónő meste­ri ábrázolója gyermekek és ál­latok barátságának, ezt tanú­sítja regényének és a belőle ké szült tévéfilmnek példátlan si­kere. Cécile Aubry: Belle és Sébastien, Móra Ferenc Könyv­kiadó, 2008, 172 oldal. m KÖNYV - JÁTÉK - SZÓRAKOZÁS Játékajánló The Sims-Hajótörött A The Sims - Hajótörött króni­kák hagyományos Sims, csak éppen egy szigeten játszódik, sőt még egy történetet is körítettek a játék köré. Induláskor az Ok­tatójáték mellett a Yayanyam Sziget és a Magányos Hajótörött mód közül választhat a játékos. Az utóbbi a történettel fűszere­zett változat E szerint egy hajó­törést követően egyedül - vagy David Bennett a hajó legénysé gének tagja, vagy Jessica Knight újságírónő bőrébe bújva - kell égj'szigeten boldogulnia a játé kosnak így különféle feladatokat kell végrehajtania, közben egyre na­gyobb terület nyílik meg előtte az őserdőből Időközben a hős találkozhat őslakosokkal, és rá­találhat hajótörött sorstársaira Közben persze a tábor is fejleszt­hető, az összeszedett anyagok­ból viskó épülhet, amelyet min­denféle saját készítésű bútorral lehet otthonosabbá varázsolni A játék pozitívuma, hogy a tet­szetős grafika mellett mindeme élvezethez nem kell túl erős gép sem. m Fejtörők Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseink­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. Mire használták a rómaiak a keszkenőt? * 2. Mitől lett csendes és bizton­ságos Irinyi gyufája? Cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: február 22. m

Next

/
Thumbnails
Contents