Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-13 / 37. szám

2008. FEBRUÁR 13., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET RÁCZ TIBOR Van akinek a kevés is sok! elgondolkodtató mondatok fiiltanúja voltam a tegnapi roma testületi ülésen. Azt mondták, hogy az egyik Tol­na megyei falu, amelynek la­kossága alig éri el a kétezret, kisebbségi önkormányzatá­nak költségvetése eléri a 19 millió forintot. Számomra megdöbbentő volt ez az adat. Amint az is, hogy a megyei roma önkormányzatnak alig több, mint 2 millió forintból kellene gazdálkodnia. Olyan társadalmi problémákra megoldásokat keresnie, ami szinte az egész országot fog­lalkoztatja, sőt egyeseket fel­háborít, de majdnem min­denkit vitára serkent. kérdés az, hogy jó-e az a ro­máknak, ha van megyei ki­sebbségi önkormányzat. Mindenképp jó kellene, hogy legyen, hiszen ezek a képviselők azért indultak a választáson, hogy ember­társaikat segítsék. EZ minden valószínűséggel így is van, csak egyelőre há­rom év alatt, mióta Tolna megyében tevékenykedem, nem igazán láttam olyan át­ütő erejű programot, ami valóban eredményeket ho­zott volna. igaz, pénzt nem sokat kap­nak. Ám véleményem sze­rint, hogy valaki kapjon, ad­nia is kell. Meg bizonyíta­nia, hogy nem csak egy so- kadrangú eszem-iszom dínom-dánom romanapot tud megszervezni. Nevezhe­ti azt akár nemzetközinek is, ha valós értékőrzést nem tud felmutatni. van, akinek ehhez a kevés is elegendő, van, akinek a sok is kevés. Ezer sebből vérzik a roma önkormányzat? szekszárd Rendkívüli módon megnehezíti a Tolna Megyei Te­rületi Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat működését, hogy nincs irodavezető-adminisztrátoruk - derült ki a testület tegnapi ülé­sén. A képviselők igen paparikás hangulatban, de döntöttek arról, hogy egy irodavezető foglalkozta­tására kérik a megyei önkor­mányzatot, mert ez a folyamatos, érdemi munkához elengedhetet­len. Kalányos János elnök azon­ban azt mondta, ő már olyan szó­beli választ kapott, hogy erre nincs pénze a megyének. Szóba került az is, hogy a ro­ma szervezet átvenné a roma diákok ösztöndíj-pályázatának koordinációs és döntéshozatali feladatait a megyei önkormány­zattól. Erre a pályázatra idén is másfél millió forintot különített el a megye a költségvetésből. Célja, hogy az érettségit adó in­tézményekben tanuló roma di­ákokat támogassa. Sárközi Ká­roly képviselő a tegnapi testüle­ti ülést úgy kommentálta: ezer sebből vérzik a megyei roma önkormányzat. ■ R. T. Diszóvágás Kakasdon. A sertést egyre kevesebben nevelik fel házilag, a többség boltban vásárolja meg a pecsenyehúst (illusztráció) Üresek maradnak az ólak sertés A magas takarmányárak ellehetetlenítik a háztáji tartást Egyre kevesebben vágnak disznót a házaknál. A ku­korica ára az egekben, a felvásárlási ár pedig nagyon alacsony. Kurz Patrik Már a tavalyi évben is több ser­téstartó aggódott a magas takar­mányárak miatt. Igazán csak a nagyüzemi tenyésztők maradtak versenyképesek. A háztáji tartás­nak is egyre kevesebb híve van. A sióagárdi Finta Mihály már évekkel ezelőtt felhagyott az ott­honi sertéstartással. - Azelőtt még nem tűnt olyan reményte­lennek a helyzet, mint most - mondta. - Utoljára négy disznóm volt, ám kettő betegség miatt el­pusztult, így ez már nagy érvá­gást jelentett. Az áringadozások­kal is folyton számolnom kellett, egy éven belül többször is változ­tak a költségek, így elegem lett a dologból - ecsetelte az élménye­it az egykori állattartó. Falubelije, Mancsi József még nem hagyott fel a háztáji állattar­tással, de ő is egyre sötétebben látja a jövőt. Szerinte a befekte­tett munka, a kiadások, és a vá­gásokból származó haszon nem éppen a kitartásra biztatja a ház­táji disznótartókat.- Amíg a malacból egy vágni való, százharminc kilós sertés lesz, addig öt mázsa takarmányt kell elfogyasztania - részletezte a költségeket Mancsi József. - A takarmány pedig drága, egy má­zsa kukorica hatezer forint, de csak ezzel nem lehet etetni az állatokat. Kell nekik szója is, melyből száz kiló éppen a kukorica duplájába ke­rül. Ezek mellé szükséges tápok­kal is etetni a disznókat, ettől job­ban gyarapodnak, de szintén Az ember már csak kínlódik az állatokkal. nem olcsó mulatság. Ha össze­gezni próbálnám a táplálást, ak­kor nyolcezer forint körüli ösz- szegre jönne ki egy mázsa ele- ség. Aki gyorsabb tempóban sze­retné hizlalni az állatait, annak több tápot kell kever­nie a vödrökbe, inten­zívebben kell etetnie, így viszont többe is kerül az élelmezés. Az egyre szigorúbb szabályok miatt pedig már nem lehet a jól bevált, klasszikus moslékkal etetni a disznókat. Viszont nem csak a hizlalás kerül pénzbe. A malacot tavaly csaknem nyolc­Otthon az vágjon, aki megeszi az egészet A KAKASDi Sebestyén Gábor kakasdi húsfeldolgozó üzemé­ből több Tolna meg}'ei telepü­lésre is kerül a házias ízek­ből. Elmondta, a sertés felvá­sárlási ára kilónként jelenleg kettőszázhetven forint, ami igen alacsonynak számít. Nem csoda, hogy egyre töb­ben menekülnek az iparág­ból. - Otthon annak érdemes sertést vágni, aki mindent el­fogyaszt. Feldolgozható ugyanis a zsírszalonna, a bőr és a belsőség is. Más-más ré­szek kerülnek a pörköltbe, a sütőbe. - nyilatkozta a kakasdi feldolgozó.- Ha valaki csak a színhúsra vágyik, nem érdemes egész vág}' akár fél disznót vásárol­nia. A boltok polcaim is inkább a disznó nemesebb részei ke­rülnek, a többit bedolgozzuk, ebből finom szalámi, kolbász vagy disznósajt készül. ezerért vásárolta meg Mancsi Jó­zsef, s nyolc darab került az ólak­ba. Fizetni kellett a herélésért és az ezzel járó oltásért is, de a víz, villany egyaránt kiadás. Attól függően, hogy ki mit sze­retne készíteni a vágott sertés­ből, úgy készül a tölteléknek va­ló. Egy jól megtermett disznóból akár fél mázsa töltelék is készít­hető, amiből szép mennyiségű kolbász kerülhet a füstölőbe. Mancsi József a háztáji ser­téstartástól nem vár nagy válto­zásokat a közeljövőben. - Az ember csak kínlódik az állatok­kal, hajnalban kel, hogy etes­sen, kitakarítsa az ólakat, este pedig megismétli az egészet. El is ment a kedve a népnek, mert igen gyengék az árak. Ha pedig valamilyen betegség megtizede­li az állományt, akkor már ab­szolút veszteséges az állattar­tás. A mostani felvásárlási ár igen alacsony, legalább három- százötveir forintért kellene elad­ni kilóját, hogy ne kelljen nagy bukástól tartani, de a négyszáz forint még reálisabb lenne a mostani körülmények között. Idén már csak a szűk családi fo­gyasztást fedezzük pár darab disznóval, nem vásárolok nyol­cat, mint az előző évben. Százezerrel csapolták meg a nő bankkártyáját szekszárd Kilopták a pénz­tárcáját a táskájából egy nő­nek az egyik biztosító társa­ság szekszárdi irodájában tegnap - mondta el lapunk­nak a rendőrség ügyeletese. A tolvaj rövid időn belül le is emelt 100 ezer forintot a nő bankszámlájáról. Való­színűleg a PIN kód a kártya közelében volt. (rt) Az őstermelők negyede váltott eddig adószámot tolna megye A megyében 45349-en váltották ki ta­valy az őstermelői igazolvá­nyukat. Közülük csupán minden negyedik váltott adószámot február 10-ig, tájékoztatta lapunkat Or­bán Jánosné, az APEH Dél­dunántúli Regionális Igaz­gatóságának osztályvezető­je. Aki március 31-ig ki­váltja az adószámát, az a már értékesített terménye után utólag kérheti a felvá­sárlótól a kompenzációs felárat, (mi) Kikérik a lakosság véleményét Murgán MUR6A Az önkormányzat 2008. évi költségvetése és falugondnoki szolgálat létre­hozása volt a témája Murgán a legutóbbi képvi­selőtestületi ülésnek. Hatá­rozat egyik témában sem született. A testület ugyanis úgy gondolta, hogy mielőtt voksolnának, kikérik a köz­ség lakóinak véleményét is. A döntés értelmében a me­gye legkisebb településén hamarosan közmeghallga­tást tartanak, (fké) Felki Márton polgármester @ további hírek: www.teol.hu MŰK és jelen Ezzel a címmel tizenkét foltvarró munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium Kindl­Kupolagalériájában. A Rongyhegesztők névre hallgató foltvarró csoport tíz éve alakult, kiállításukon régi és új alkotások egyaránt megtekinthetők közel egy hónapig. Képünkön Wéber Viktória (balról) és Sárközi Ildikó pedagógusok a kiállításon Műtéthalasztó a vérhiány donorok Új, fiatal embereket vár a Vöröskereszt Tolna megyében is éreztette hatá­sát, hogy országos szinten vérhi­ány alakult ki az utóbbi hónapok­ban - mondta dr. Bocskai Tünde, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátójá­nak vezetője. Hozzátette, előfor­dult, hogy egy-két ritka vércsopor­tú beteg műtétét egy vagy két nap­pal el kellett halasztani. A vér­adásokra a tervezettnél általában alacsonyabb számban mentek el az emberek.- Mivel a megyei kórháznak egyenletes eloszlásban van szük­sége a vérre, megszaporodtak a telefonos behívások, amik viszont többletköltséggel járnak. Rendkí­vüli erőfeszítések kellettek ahhoz, az igényeknek megfelelő mennyi­ségű vért kapjon a Balassa János kórház. Dr. Bocskai Tünde kiemel­te, a problémát valószínűleg az okozza, hogy a felhasznált egysé­gek száma talán kicsit nőtt a tava­lyihoz képest, viszont a vérkészlet ■ Szükség van a fiatal el­ső véradókra, hogy bő­vüljön a rendszer. stagnált Beszélt arról is, hogy a megyei kórháznak közel 8000 egység vért adtak 2007-ben. Gulyás Katalin, a Tolna Megyei Vöröskereszt vezetője kérdésünk­re azt mondta: a folyamatos ráerő- sítéseknek, telefonos behívások­nak köszönhetően az idei év első hat hetében 196 fővel többen je­lentek meg a megyei véradá­sokon, mint a tervezett volt Hu­szonhat első véradó is volt a dono­rok között Ám aggodalmát fejez­te ki amiatt, hogy azok a véradók, akik általában megjelennek a Vö­röskereszt rendezvényein, még nem adhatnak vért a következő alkalommal, mert addigra nem te­lik le a 90 nap a két időpont kö­zött. így ismét csökkenhet a levett egységek száma, ha több lesz a jö­vőben az első véradó. Pedig szük­ség van olyan 18 és 35 év közötti fiatal véradókra, akik még nincse­nek a rendszerben, hiszen míg nincs meg a címük, telefonszá­muk, értesíteni sem tudja őket a Vöröskereszt a véradások idő­pontjáról, helyszínéről. ■ Rácz

Next

/
Thumbnails
Contents