Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-08 / 33. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. FEBRUÁR 8., PÉNTEK KÖRKÉP Sokszor hibás a bejegyzés az alkalmi munkakönyvben Gazdaságfejlesztésből jeles kamara Eredményes munkát végeztek a megyei tagság érdekében szekszárd Több mint 110 ezer munkanap. Ennyit jegyeztek be tavaly a szekszárdi kitérségben az alkalmi munkavállalók könyvébe. Január 15-ig kellett leadni a 2007-es foglalkoztatás dokumentumát a munkaügyi központnak. Tóthné Pintér Julianna osztályvezető adatai szerint több mint 11 ezer könyvecske érkezett be hozzájuk, s ezek tartalma a 110 ezer munkanap. Csakhogy sok a hibás bejegyzés, áthúzás, eldátumozás, rossz helyre írás, és a közteherjegy értéke se mindenütt stimmel. Ezért tegnap konzultációt tartottak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. A mintegy harminc érdeklődő közül többen javasolták, hogy legközelebb az APEH és a munkavédelmi felügyelőség szakértőit is hívják meg a tájékoztatóra. Fontos, hogy a könyvecskébe helyes és egyértelmű bejegyzések kerüljenek, hiszen pénzről van szó. A munkaügyi központ ugyanis - mint az osztályvezető hangsúlyozta - ennek alapján tesz jelentést az adóhivatalnak. S végül így válik az alkalmi munka szolgálati idővé. «Wessely Fejlesztenének, ha az állam végre átadná a területet bonyhád Megtartotta tegnap soros ülését a Bonyhád Város Fejlesztéséért Kht. Potápi Árpád polgármester tájékoztatta a megjelenteket a városban folyó és tervezett beruházásokról, fejlesztési elképzelésekről. Hangsúlyozta, hogy Bonyhád jó esély- lyel vehet részt az uniós pályázatokon. A vállalkozói oldal álláspontját Futár Rajmund ügyvezető fogalmazta meg. Eszerint szükség volna a város teherviselő képességének növelésére, a pártérdekeken felülemelkedő gazdaság- fejlesztésre, munkahelyteremtésre. Megoldást a helyi ipari park fejlesztésétől remél a kht. Ám - az ügyvezető tájékoztatása szerint - az arra kiszemelt terület egy része még mindig állami tulajdonban van; többszöri próbálkozás után sem kapta meg az önkormányzat. ■ W. G. A gazdasági megszorítások miatt az elmúlt év rendkívül nehéz volt a vállalkozások számára. A megyei iparkamara mindezek ellenére eredményesen működött. Venter Marianna- A nehéz gazdasági helyzet mennyire nyomta rá a bélyegét a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara működésére tavaly?- A szervezet működése minden nehézség ellenére országosan kiemelkedőnek mondható - kezdte az értékelést az elmúlt évről dr. Fischer Sándor elnök.- A kamara elsődleges feladata, hogy a gazdaság szereplőinek érdekeit képviselje az őket érintő döntések meghozatalában, és széles körű szolgáltatásokkal segítse a vállalkozók napi munkáját. Ezt a feladatot a kamara maradéktalanul ellátta.- A vállalkozások szigorúbb ellenőrzést kaptak, mit szólt ehhez a kamara?- Természetesen szükség van a feketegazdaság kifehérítésére, de azt ott kell elkezdeni, ahol az illegális foglalkoztatás folyik. A legálisan működő vállalkozások mellett a feketegazdaságot kellene határozottabban ellenőrizni, hiszen a nagyobb hiányosságok is ebben a szektorban jelentkeznek.- Mely területeken mérhetők legjobban a sikerek?- Kiemelkedően jók az ered- t ményeink a szakképzés terüle- § tén, különös tekintettel a tanuló- § képzés piaci igényekhez való iga- £ zításában. Egyrészt tájékoztatjuk | a fiatalokat és az iskolákat arról, s hogy milyen területen mutatkozik igény munkaerőkre, másrészt felügyeljük a diákok gyakorlati képzését. Az oktatásban résztvevők 91 százalékát tanulószerződéses jogviszonyban oktatják. Ezzel az országos lista élén foglalunk helyet. Kiemelt feladatunk a szakképzés területén az eszköz- fejlesztést segítő pályázati munka. Tavaly 27 cég mintegy 56 millió forint pályázati támogatáshoz jutott segítségünkkel. Nagy hangsúlyt fektetünk a mesterképzésre, tavaly közel százan tettek eredményes mestervizsgát. Az Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke sikeres esztendőt vár 2008-ban is A kamara működése a számok tükrében TOLNA MEGYÉBEN U szekszárdi kistérségben működik a legtöbb vállalkozás, a tagvállalkozások 45,58 százaléka. Második helyen a paksi (15,93%), majd a bonyhádi (15,33%), a tamási (11,99%) és végül a dombóvári (11,17%) kistérség áll. A tagok megoszlása szerint az ipari tagozat képviselteti magát a legnagyobb létszámmal, ezt a kereskedelmi, a szolgáltató, végül a kézműipari tagozat követi. A TOLNA MEGYEI KAMARA országosan első helyen található a működő vállalkozásokra jutó kamarai tagvállalkozások arányát tekintve. egy vállalkozásra jutó mesterek számát tekintve a megye az országos lista élén helyezkedik el.- A szakképzés mellett milyen kiemelt feladataik voltak?- Fontos volt a kistérségi kapcsolatrendszerek fejlesztése, bővítése, a kamara szerepének növelése. Valamennyi kistérségben eredményes munkát végeztünk, és megalapoztuk a hosszú távú együttműködés alapjait, ületve továbbfejlesztettük a már meglévőket. A kistérségekkel együttműködve a helyi viszonyokra szabott gazdaságfejlesztési munka élénkítését tűztük ki célul. Jó példa erre a bonyhádi gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozása, amely során az önkormányzattal folytatott aktív kapcsolattartás segítségével komoly sikereket értünk el.- Úgy tűnik, a kamara a régióban is megerősítette pozícióját.- A regionális kapcsolatok kiépítését a dekoncentrált szervezetek 2007. január 1-i kialakítása tette szükségessé. Tolna, Baranya és Somogy megye regionális szövetséget hozott létre, Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége néven. Tagjai vagyunk a regionális innovációs bizottságnak, a regionális fejlesztési- és képzési bizottságban pedig társelnöki pozíciót töltünk be.- Idén milyen célokat kíván megvalósítani a kamara?- A célunk továbbra is az, hogy szolgáltatásainkkal segítsük a vállalkozások eredményes működését. Általános szolgáltatás a külkereskedelmi, adó- és jogi tanácsadás, a békéltetés, céginformációk nyújtása, továbbképzések, szemináriumok szervezése, kiadványok közzététele, származási bizonyítványok láttamozása. A szervezet keretein belül működő EIC iroda elsődleges feladata, hogy uniós információkkal lássa el a vállalkozásokat. Ezt szolgálják a tájékoztató jellegű előadások, gazdasági fórumok is, amiket évente nagy számban tartunk. A kötetlenebb kapcsolatteremtésre is hangsúlyt fektetünk. Az évek óta augusztusban megrendezett Kamarai Családi Nap nagy népszerűségnek örvend. A CIKK MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TÁMOGATTA. ▲ Mayer Rezső (1923-2008) Hosszú betegség után eltávozott közülünk Mayer Rezső, aki az elmúlt évtizedekben Szekszárd város közéletében és a megye nyugdíjas szervezeteinek alapításában, összefogásában is jelentős szerepet játszott. 1923-ban született Dégen, ahol a textilipari technikum elvégzése utáni viharos időkben, 1941-ben kezdett el dolgozni édesapja üzletében. A háború végén ugyanott szövetkezeti vezetőként folytatta a munkát, majd 1953-ban került Szekszárd- ra. A városban munkája mellett közéleti szerepeket vállalt egészen betegsége súlyosra fordulásáig, sőt még azon is túl Volt többek között a Tolna Megyei Munkaügyi Bíróság ülnöke, a megyei önkormányzat tagja, a Szekszárdi Izraelita Hitközség vezetője, valamint a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetségének elnöke. Tevékenységét számos elismerés kísérte: megkapta a Szakszervezeti Munkáért-díj aranyfokozatát, a Szocialista Munkáért-díj arany fokozatát, miniszteri dicsérő oklevélben és a megyei közgyűlés elnökének elismerő oklevelében is részesült. Nyugdíjazását követően tevékenyen részt vett Szekszárd Város Nyugdíjas Szervezetének beindításában, majd a megyei nyugdíjas szervezetek érdekszövetsé- , gének megalapításában. Több országos és regionális rendezvény szervezéséből vette ki részét. Mindemellett három gyermeket nevelt fel, hét unokája, és két dédunokája volt. A Nyugdíjas Szervezetek Tolna Megyei Érdekszövetségének tagjai megőrzik emlékét. Emberéleteket mentenek a szűréssel ♦ pályázat Kaposváron az aktív, Mosdóson a krónikus ellátást fejlesztik Kutatóintézete lesz a pécsi egyetemnek Kaposvár Négyszázhúsz millió forintból fejleszti szűrési és diagnosztikai tevékenységét a Kaposi Mór Oktató Kórház - jelentette be csütörtökön Répa Imre főigazgató. A világszínvonalú eszközparkot uniós pályázati forrásból szerezték be. Ennek révén felszabadul, és elkezdheti járni a somogyi falvakat az eddig Mosdóson veszteglő szűrőbusz. A szűrés és diagnosztika javítása Somogybán különösen fontos, miután a régióban itt a leggyakoribb a légzőszervi tumoros betegségekből adódó halálozás. Ugyancsak riasztó az emésztő- és a keringési rendszer megbetegedéseiben elhunytak statisztikája: utóbbit illetően Somogy és Tolna a hét legrosszabb helyzetű megye között szerepelt 2003-ban. Az új eszközparkkal, a megelőző programokkal emberéleteket menthetnek meg: ötéves időtávban 1000-1500 megmentett élettel számolnak. Répa Imre főigazgató vetítettképes bemutatóval illusztrálta a fejlesztés körülményeit. A belgyógyászat en- doszkópiás vizsgálóját és az igazgatási épület röntgenvizsgálóját tízmilliós költséggel alakították át a 28 új berendezés fogadására. Ezek között radiológiai képalkotó és ultrahangos műszer, valamint digitális röntgen egyaránt található. Az ezidáig a mosdósi vizsgálatokat segítő, ezért egyhelyben veszteglő mobil röntgen felszabadulhat, és elkezdheti a helyszíni szűréseket. A professzor kiemelte: a beszerzés mérföldkő a súlyponti kórház életében, amely így a kor szellemének megfelelő techológiájával a megyei és régiós szerepét teheti hatékonyabbá. Megszűnnek a párhuzamosságok a mosdósi intézettel: Kaposváron az aktív, sürgősségi ellátás feltételeit erősítik, míg Mosdóson - a regionális uniós forrásokra pályázva - a krónikus, rehabilitációs ellátást fejlesztik. ■ Balassa Tamás Mosdóson a krónikus ellátást fejlesztik. Dr. Répa Imre Március 15-től a pécsi szőlészetiborászati kutatóintézet a Pécsi Tudományegyetemhez kerül - jelentette be tegnap Villányban, a szőlészeti-borászati konferencián dr. Gábriel Róbert rektor. Az idén hatodik alkalommal megrendezett eseményen borászok, növényvédelmi szakemberek, szőlőtermelők vettek részt, akik a hírt örömmel fogadták. Dr. Gábriel Róbert professzor szerint így pont került a két éve húzódó ügyre. A kutatóintézet jelenlegi tulajdonosa, a földművelésügyi minisztérium két feltételt támasztott az egyetem felé: a kutatóintézet munkatársait át kell venniük, illetve a jelenlegi formájában üzemeltessék továbbra is a szentmiklósi székhelyű intézetet. Az ország még megmaradt három kutatóintézete is egy-egy oktatási intézményhez került, így a kecskeméti a fővárosi Corvinushoz, az egri a gyöngyösi főiskolához, a badacsonyi kutatóintézet pedig a veszprémi egyetemhez. Pécsen nincs kész forgatókönyv arra, hogyan működik a jövőben a kutatóintézet, de az egyetem kötelezettséget vállalt arra, hogy a szőlőfajták genetikai állományát megőrzi és a termelők tanácsadását továbbra is vállalják. Jövőre a pécsi egyetemen felsőfokú szőlész-borász szakképzés indul. Erre már meg is kapták az oktatási minisztériumtól az engedélyt. ■ M. I.
