Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-01-27 / 4. szám

2008. JANUAR 28., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 15 Só nélkül már a kőkorban sem boldogultak El sem tudjuk képzelni mi lenne velünk, ha ételeinket só nélkül kellene fogyasztanunk. Nem cso­da, hiszen a bronzkor óta ez a legfőbb ételízesítő vagy éppen tartósítószer. Az első ismert só­bánya a mai Ausztria területén, Hallstatt-nál működött. A város elnevezése is a kelta hal szóból ered, ami sót jelent. Ebből szár­mazik az ásvány tudományos ne­ve, a halit is. Az új-kőkorban a sót a tenger, vagy a sós tavak vizéből nyerték ki az emberek. Egy liter tengervízben átlagosan 3,5 de­kagramm só van. Bányászata is elterjedt, hiszen nagy területeket foglalnak el az olykor akár több száz méter vastagságú kősó tele­pek. Ezek egyes helyeken - pél­dául Erdélyben és Spanyolor­szágban - felszíni bányászattal is kitermelhetők, mivel az esőzé­sek teljesen lekoptatták fölöttük a talajt. Akárhogyan is jutottak hozzá a sóhoz az emberek, az a cserekereskedelem egyik leg­ősibb szereplőjévé, étkezésünk szerves részévé vált. ■ A nitrogénhiány tette ragadozóvá a húsevőket Tudtad, hogy a húsevő növények a nitrogén miatt fogyasztanak ro­varokat is? Azt már az általános iskolában megtanulják a diákok, hogy ez az elem nélkülözhetetlen a növények létfenntartásához. A húsevő, vagy tudományos nevü­kön rovaremésztő növények pe­dig főként nitrogénben szegény, mocsaras, lápos területeken él­nek. Ezért szükségük van egy kis pluszra, amit a flórában egyedül­álló módon szereznek be. A leve­leiken található mirigyek a rova­rok számára csalogató illatokat bocsátanak ki, majd a gyanútlan élőlényeket foglyul ejti az ugyan­csak belőlük származó ragacs. Közben pedig a levelek szélén ta­lálható emésztő mirigyek rábo­rulnak az áldozatra, és haszno­sítják annak anyagait. Egyes ter­mészetbúvárok már a 18. szá­zadban állították, hogy egyes nö­vények kisebb rovarokat fogyasz­tanak, de nemigen akadt, aki ezt elhitte. A Vénusz légycsapója volt az első ragadozó növény, amellyel a természettudomány foglalko­zott John Ellis angol természettu­dósnak köszönhetően. ■ Ákos (balról) és Máté (jobbra) idén már válogatott kerettag. Balázs (középen) viszont első érmére lehet büszke Sikerért dolgozik a család kissék Közösen és tudatosan választották a kerékpározást Kisséknél minden A Gyerek. A család ezért választott néhány éve új hobbit magának: a gyere­kek versenyszerűen tekernek, a szülők pedig kísérik őket a meg­mérettetéseken. Budavári Kata A Kiss gyerekek pedáloznak. Nem is akárhogyan. Ákos, a legnagyobb fiú a Hungaroringen első és második, a diák­olimpián második és harmadik helyet szerzett már, de nyert már Mórahalmi, sőt Gemenc kupát is. Az orgonasípsor- ban második Máté négyszeres magyar bajnok, csak hogy a legfontosabb sikere­ket emh'tsük. A négyéves, egyelőre mű­kedvelő és óvodás Balázs pedig egy hiva­talosan bronz, de a kisfiú szerint határo­zottan aranyérem büszke tulajdonosa, melyet Tamásiban gyűjtött be. A két nagyobb gyermek a Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület tagja, Steig Gábor neveltje. A szülők, Kiss Klára és Kiss Zoltán pedig nagyon is örülnek en­nek, nem csak az eredmények, de a jó társaság miatt is.- Az ő korosztályukban már előfordul, hogy egy-egy gyerek, iszik, cigizik és csa-, varog - álltja az édesanya. - így viszont, hogy mindennap edzenek, és emellett ugye tanulni is kell, a mi fiainknak nincs idejük és szerencsére igényük sem ilyes­mire - mondta Klári. Férje, Zoltán ehhez azt is hozzátette, a sportot ugyanakkor nem csak hasznos időtöltésnek, de a kar­rier építés egyik lehetőségének is tartják a Kiss családban. - Természetesen kö­KÖNYV zépiskolába kell járniuk, és érettségit kell szerezniük, ez nem is kérdés. De mi is és a fiúk is azt remélik, hogy ezután szerződést köt velük egy külföldi csapat. A szakközepet azért tartjuk fontosnak, mert felkészült iparosokra ma nagy szükség van, és talán könnyebben el tud­nak helyezkedni, mint ha gimnáziumi érettségijük van. Igaz, az sem kizárt, hogy a fiaink főiskolára vagy egyetemre járnak majd. A külföldi profi vagy félprofi sportkarrierrel pedig egyrészt anyagilag is megalapozhatnák az életü­ket, másfelől világot láthatnának, és ide­gen nyelvet gyakorolhatnának - mesélt Őszintén beszélnek a doppingveszélyről is pletykákat, sőt, világversenyek okán konkrétumokat is lehet hal­lani arról, hogy a felnőtt sportolók között bizony vannak, akik dop­pingolnak. A tizennégy éves Ákos és a tizenhárom éves Máté is hal­lotta ezeket. A fiúk ugyan élsportolói babérok­ról álmodoznak, ám álságosán szerzett eredményekre nem vágy­nak, így, ha a dopping lenne az ára, inkább lemondanának áb­rándjaikról. A szülők szerint nem elképzelhe­tetlen, hogy a gyerekek majd fiatal felnőttként találkoznak ilyesmivel, de reményeik szerint ügy nevelik őket, hogy mindketten könnyen mondanak nemet a teljesítményfo­kozókra. terveikről Kiss Zoltán. Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy a szülők erőlte­tik egyfajta irányba gyerekeiket, fontos szót ejteni arról, hogy Máté és Ákos tu­datosan választotta ezt a sportágat és ezt az életmódot, és szeretnek kerékpározni. Ehhez alkalmazkodtak a felnőttek. A csa­I A kerékpározás nem veszélyesebb más sportágaknál. Iád felnőtt tagjai szabadidejüket és hob­bijukat, S horgászatot is feláldozták, leg­alábbis részben a gyerekek érdekében, az igazsághoz azonban az is hozzátarto­zik, hogy így Klári és Zoltán is új hobbit talált magának. Augusztusban, a ver­senyszezon végének közeledtével ugyan a szülők már kissé megfáradva etetik, öl­töztetik, kísérik csemetéiket a versenye­ken, ám karácsony környékén már na­gyon is hiányzik a megmérettetésekkel együtt járó izgalom és tennivalók. Kíváncsiak voltunk arra is, technikai sportról lévén szó, a két fiatal kerékpáros eszközeinek, biciklijének beszerzése és a versenyekre való utazás mennyire terhe­li a családi kasszát. A válasz ez volt: száz százalékban. Kétévenként új biciklit kell vásárolni, egy-egy ilyen drótszamár több százezer forint. Idén új cipőt kell vásárol­ni, egy pár közepes árfekvésű csuka 20- 30 ezer forint. Ehhez még vegyük hozzá azt is, hogy mindenből kettő kell. Egyelő­re. A négyéves Balázs ugyanis már most a kerékpársport megszállottja. FILM - SZÓRAKOZÁS A Tündérhajszál az 5-8 éves korosztálynak szóló poétikus mesegyűjtemény. Ötvenkét történet: minden hétre egy mese. Kálnay Adél negyedik, gyermekeknek szóló könyvé­nek főhőse Fanni, egy hatéves városi kislány, akivel mindig történik valami. Otthon, az is­kolában, a nyári és téli vakáci­ón, városban vagy falun, hegy­vidéken és tópartofc - mind­eközben napról napra felfede­zi a világot maga körül, s e fel­fedezésbe játszi könnyedség­Könyvajánló Kálnay Adél: Tündérhajszál gél vonja be kicsi és felnőtt ol­vasóit egyaránt. Amolyan be­szélgetős könyv a Tündérhaj­szál. Fanni nem csupán a kö­rülötte élő embereket szólítja meg és vonja be a történetei­be, de a gazdag képzeletvilá­gában megjelenő tündéreket, az apró pindurokat, a réten pompázó margarétát s nem utolsósorban Kismókit, a ku­tyát vagy éppen Macit, a ten­gerimalacot is meséinek hőse­ivé avatja. Fanni és kis barátai kalandjait gyönyörűen egysze­rű, mégis lírai nyelven beszéli el a szerző. Kálnay Adél: Tün­dérhajszál, Alexandra Kiadó, 2007., 112 oldal. Filmajánló Asterix az Olimpián A filmben két fő irányvonal adott. Az egyik a Cézár és Brutus közti párviadal. Brutus Cézár fogadott fia, akinek más se jár a fejében, mint hogy Cé­zár lehessen Cézár helyett. A másik vonal egy szerelmi szál egy fiatal gall és a görög her­cegkisasszony között. Ugyan­erre a nőre Brutus is feni a fo­gát, de kezét az apja az olim­pia győztesének adja. Itt lép közbe Asterix és Obelix is, akik honfitársuk segítségére igyekszenek, hogy az elnyer­hesse a hölgy kezét, és ily mó­don diadalmaskodhasson a szerelem. Miután a képre­Az erőt képviselő Obelixet ebben a filmben is Gerard Depardieu alakítja gényben is felvillan egy pilla­natra, így a filmbe is belevará­zsoltak néhány jelenetet, ahol a nagy sportlegendák segíte­nek a csábításban, és a ka­land presztízsének emelésé­ben: Michael Schumacher Jean Todd istállójából indul kocsiversenyre, Zinédine Zidane pedig igazi egyiptomi­MESE GYÁRFÁS ENDRE: Mese a kis repülőgépről Volt egyszer, hol nem volt egy kis repülőgép. Lökhajtásos. Ez a kis re­pülőgép nagyon szeretett csavarog­ni. Mondta is anyukája, a repülőgép- anyahajó, hogy megcibálja a szár­nyát, ha még egyszer elkószál vala­merre. Egyik éjjel, mikor már a re­pülőgép-anyahajó is a legszebb ál­mát aludta, fogta magát és elszökött a hangárból. Még az éjjeliőr sem vet­te észre, mert éppen diót tört, és egy elgurult dióért az asztal alá bújt. A kis szökevény pedig egyenesen a Balatonra repült. Még hajnal sem volt, amikor odaért, így hát nem so­kat látott a gyönyörű tájból, fáradt is volt, no meg az üzemanyaga is elfo­gyott, amit az uzsonnatáskában ho­zott. Lepihent a parton, és elaludt. Egyszer csak arra ébred, hogy vala­ki simogatja a motorját. — Te ki vagy? - kérdezte a kis repülő. — Én kis vitorlás csónak vagyok, megszöktem a kikötőből. Csavarog­ni szeretnék. Nem jössz velem? A mi repülőnket nem kellett kétszer hívni, beleült a vitorlásha, és máris versenyt száguldottak a széllel. Ám az egyik fordulónál a vitorlás meg­billent, és a kis repülőgép zsupsz! — belepottyant a vízbe. Elmerült. Ép­pen arra úszott egy nagy- nagy har­csa, meglátta a repülőt, és ezt gon­dolta: „No, ezt bekapom.” Be is kap­ta. Igen ám, de nem sokkal később a horgot is bekapta, és már ott fi­cánkolt Balázs bácsi, az öreg hor­gász kezében. Este Balázs bácsi fel­vágta a harcsát, gyomrában ráakadt a mi szökevényünkre. — Mit keresel itt, te kis repülőgép, ahol még a gépmadár sem jár? — Jaj, jaj, haza szeretnék már jutni, nagyon megbántam, hogy elszök­tem hazulról! — Jól van, majd reggel hazaviszlek — mondta Balázs bácsi, és letette a pad­kára, aztán nekilátott, hogy halászlét főzzön. Ezalatt a macskája felugrott a padkára, szájába kapta a kis repülőt, és uzsgyi, elszaladt. A kiscicáit akar­ta meglepni ezzel a furcsa ajándék­kal. Ahogy szalad, szalad, egyszerre csak elsötétül felette a világ: zsákot dobtak rá. A zsák egy matrózé volt, a matróz pedig a repülőgép-anya­hajón szolgált. Azért fogta a macs­kát, mert a fedélzeten nagyon elsza­porodtak már az egerek. Mondjam-e, ne mondjam, hogy örültek otthon, amikor a zsákba­macska szájában meglátták a kis repülőgépet? Ő pédig megígérte, hogy nem fog többet elrepülni ha­zulról, csak ha majd nagy lesz, két- motoros, igazi pilóták ülnek benne, és igaz történeteket írnak róla az új­ságok, nem olyan kitalált mesét, mint ez volt, ni! ként rúgja a labdát. A film sportról, nemes versengésről és barátságról szól. Asterix az Olimpián, spanyol-német- ffancia kalandfilm. Rendező: Thomas Langmann, Frédéric Forestier, szereplők: Clovis Cornillac (Astérix), Gérard Depardieu (Obélix) Forrás: www.port.hu Feprö Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseink­re, majd beküldeni címünkre. HOL TALÁLHATÓ A LEGRÉGEBBI ISMERT SÓBÁNYA? MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜK A ROVAROKRA A HÚSEVŐ NÖVÉNYEKNEK? Cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Határidő: Február 1. nyerteseink: Göbkötő Rita (Csibrák), Ferenczi Márta (Németkér), Bráz Regina (Gerjen), Somogyi Éva (Hőgyész).

Next

/
Thumbnails
Contents