Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-26 / 22. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. JANUÁR 27., VASÁRNAP kunsztok Édes-bús történet a magyar cirkuszé: Richterék a világ legrangosabb fesztiválján győzedelmeskedtek, az Eötvös-társulat ellen viszont felszámolási eljárás van folyamatban. CSIIUMOK ÉS POR A MANÉZSBAN Idén hetedik alkalommal rendezik meg a napokban a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Látszik: ez a műfaj is megújul. Rados Virág - Fábos Erika Szerelmeskednek a trapézon. A kanadai duó jelenete a megtestesült szenvedély. A vékony, szőke fiú egyszer eltolja, másszor magához emeli partnernőjét a levegőben. A lány egész felsőtestével becézi végig a férfit, hogy aztán elszakadva tőle leengedje magát. Társa a bokájánál, egy kézzel fogja meg, míg ő fejjel lefelé függeszkedik. Úgy lóg a kupola alatt, akár a kifeszített íj. Ha a kanadaiak a testi szerelmet játsszák el, az orosz páros a lelki kötődést mutatja be. Ők ziccen dolgoznak, álló kereten. A rózsaszín ruhás nőt drótkötél rögzíti kilenc méter magasan. Ő a „forgó”, ireg-forog a kék csillá- mos mezbe öltözött „tartó” körül. A szám végén, már a talajon a férfi óvón szorítja karjába a hozzábújó asszonyt. „Gyönyörű” - mondja Molnár László, a magyar artistaképző tanára. Izgatottan figyeli saját növendékeit, akik a nyitóképet adják elő. Piros-zöld-sárga paró- kás, Pierrot-ruhás kislányok zsonglőrködnek buzogányaikkal. Guruló karikában nyújtott testtel, a szíjakba kapaszkodó kezekkel először egy lány, később egy fiú görög a porondon. És van levegőszám is: meztelen felsőtestű fiatal férfi szíjazza körbe mindkét csuklóját, és emelkedik a magasba. Mozgásához a szíjakhoz erősített köteleket használja: vízszintes karral, nyújtott lábbal tartja ki magát, majd körbepördül. Molnár Lászlónak nem mindegy, hogy a rangos eseményen a sok külföldi sztár között hogyan szerepel a Boross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola. A nyitóképen kívül még levegőszámokkal jöttek, duótrapézzal és függönyszámmal. Utóbbit szintén egy fiú-lány páros adja elő egy csaknem másfél méter széles, húsz méter hosszú, félbehajtott anyagon. Akrobatikus és hajlékony elemeket láthat a közönség. A magyar duó éppen indul kifelé az épületből - az ő próbájuk később lesz. A 19 éves Szabó Róbert lelkesen mondja: „Rengeteg menedzser, cirkuszi ember lesz itt. Jó lenne megcsípni valami külföldi szerződést.” Robit vonzza az utazás. S hogy még miért lett artista? „Feelingje van ennek a világnak. Az igaz, hogy a testi épségünket kockáztatjuk, de megéri, mert az előadás tetszik az embereknek.” A porondon közben mennek a számok. Akrobatikus bohócpár produkálja magát Olaszországból, és ad elő komikus férfinő helyzeteket; fehér fátyollal és egy csodaszép lóval orosz cirkuszművésznő varázsol a nézők elé mesét. „A mi jövőnk a színházcirkusz - mondja Molnár László. - Emberi történeteket kell bemutatnunk az akrobatika által. A modern cirkusz nem csak kunsz- tokból áll.” Felszámolhatják a leghíresebb cirkuszt Eötvös Gábor Jászai-díjas zenebohóc a magyar cirkuszművészet legismertebb alakja volt „Van mááásik” mondatáról ismerte a közönség. A családi tulajdonban lévő céget Eötvös Gábor halála után fia, Eötvös Tibor igazgatta. Ellenük fizetés- képtelenség miatt indított eljárást a Fővárosi Bíróság. az, hogy A cég mennyi pénzzel tartozik a hitelezőinek, egyelőre nem ismert A hitelezőknek a kiírástól számítva negyven nap áll rendelkezésükre, hogy cégüknél bejelentsék igényüket Az Eötvös-társulat anyagi problémái nem új keletűek, a cirkusz már három éve nem készített új műsort. Eötvös Tibor nemrégiben azt nyilatkozta, hogy átmeneti nehézségekről van szó, műsoruk pedig azért nincs, mert nem szeretnének olyan produkcióval kiállni, ami nem méltó a családi hagyományokhoz. A gondokból való kilábalás érdekében hitelezőkkel tárgyalnak, és egy jósnőnél is voltak, aki biztatta őket az újrakezdésre. Bajban az utánpótlás A hazai artista-utánpótlást jelenleg két helyszínen képzik. Az oktatási tárca alá tartozó artistaképző iskolán és stúdión kívül a cirkuszdinasztiák képezik a legfontosabb utánpótlásforrást. Ilyenek Donnerték, Richterék vagy Pickardék, amelyek legalább egy ágon tovább viszik a cirkuszművészetet. Új dinasztiák is alakulnak, az érdeklődés mégis egyre kisebb. Tizenöt-húsz éve négy-ötszáz jelentkező közül válogathattak az artistaképzőben, ma alig hatvan-hetven érdeklődő van évente. AZ anyagi nehézségek ezt a művészeti ágat is sújtják. Egyre kevesebben járnak cirkuszba, jóllehet az átlag kétezer forintos jegyárak negyedébe kerülnek az európainak, a produkciókat ugyanis nem lehet drágábban eladni. Hazánkban jelenleg a Fővárosi Nagycirkusz mellett tizenöt magánvállalkozásban üzemeltetett utazó cirkusz létezik. Kínai artisták a cirkuszfesztiválon Néhány nappal a fővárosi fesztivál előtt Nlonte-Carlóban arattak sikert a magyarok: számukban az artistákon kívül 26 ló és 10 zsoké szerepelt Törvény idomítja az állatszelídítőket, avagy cirkusz tigris nélkül AZ UTAZÓ CIRKUSZOK végét jelentheti, hogy Európa legszigorúbb állatvédelmi rendeletét fogadták el hazánkban két éve. Megtiltották, hogy elefánt, orrszarvú és majom lépjen porondra. Ráadásul a törvényt tavaly ősszel újabb rendelettel egészítették ki: így veszélyeztetett állatfajokat - például tig rist - 2010 után nem tarthatnak cirkuszban. Csak háziasított állatok, például lovak, kutyák, macskák vagy vadászgörények szórakoztathatják a nagyérdeműt. „ÁLLATSZÁM NÉLKÜL a cirkusz meghal - mondta Donnert József. - A kínai cirkusz az emberi ügyességre épít, de Európában mások a hagyományok. Nálunk a legtöbb gyerek azt kérdezi a cirkuszról először: és milyen állatok lesznek?” az országban négy-öt utazó cirkusz húzta le végleg a rolót, ketten Romániában jegyeztették be magukat. Igaz, nem az állat- védelmi törvény miatt, hanem mert rengeteg kiadással jár a vándorlás. Máshol kü lön rendszámot kapnak, és azzal kedvezményeket vagy ingyenessé get élveznek a művészek. Produkció háziállatokkal: 2010 után szinte csak ilyet láthatunk Világsikert ért el a Richter-dinasztia a monte-carlói cirkuszfesztiválon: Aranybohóc a lovasszámra először kapott Aranybohóc nagydíjat magyar cirkuszművész a montecarlói cirkuszfesztiválon. A cirkuszvilág legismertebb fesztiválján Richter Flóriánnak sikerült ez. A Magyar Nemzeti Cirkusz lovas akrobatái és tíz zsokéja az ő irányításával érték el a világ rászóló sikert. A díjnyertes programban biztosítóöv nélkül dolgoznak az akrobaták, akik vágtázó lóróla induló szaltókat, több lóról irt| dúló ugrásokat, dobásokat mutattak be. A fesztivál négyezres közönsége állva, vastapssal ünnepelte a produkciót. „ez óriási siker - mondta Richter József, Richter Flórián édesapja. - Ezt a díjat rendszerint kínai és orosz művé szék viszik el Monte-Carlóból. Négy évet készült rá az egész család, és az sem volt biztos, hogy bemutathatjuk, hiszen a fesztiválra meghívással lehet bekerülni. RICHTER FLÓRIÁNNAK nem ez volt az első sikere a montecarlói manézsban: négy éve feleségével egy kétszemélyes la vasakrobata-produkcióval már nyertek egy Ezüstbohóc nagydíjat. Flórián szülei, Richter Iá tzsef és Carola Renz pedig az első, 1974-es cirkuszfesztiválon nyertek Ezüstbohóc nagydíjat artistaszámukkal. A richterek a nagy cirkuszos dinasztiák közül valók. Az első följegyzés 1821-ből olvasható róluk. Sátrukat akkor Berlinben, a Brandenburgi kapunál verték föl. Generációs hagyományt teremtve világsikert vívtak ki azóta öt földrészen, több egyedi produkcióval
