Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Lyukak foltozására jó a helyi adó fejlesztések A közbeszerzéseknél semmi előnyt nem jelent a hazai pálya Városközpont-rehabilitációba kezdenek Bonyhádon. A tervek elkészültek, a tempó az anyagiaktól függ Három város jegyzőjét kérdeztük a költségvetés készítésének idején aktu­ális gazdasági, gazdálko­dási kérdésekről. Mint mondták: alapvető gond az önkormányzatok alul­finanszírozottsága. Wessely Gábor Gőzerővel készül a települések költségvetése. Folynak az előze­tes egyeztetések, a bizottsági vi­ták, és a hivatali apparátus sem unatkozik ezekben a hetekben. Február végére elfogadott költ­ségvetéssel kell rendelkezniük az önkormányzatoknak. Három városban gyűjtöttünk információt a fejlesztési tervekről, a foglalkoztatási elképzelésekről, és arról, hogy mire fordítják az iparűzési adót. A jegyzők Bony­hádon, Dombóváron és Tamási­ban is úgy látják, hogy az önkor­mányzatok alulfinanszírozottak, és a kötvénykibocsátás sem oldja meg, legfeljebb átmenetileg csilla­pítja az anyagi gondokat. Dr. Schutzbach Ferenc címze­tes főjegyző tájékoztatása sze­rint Tamásiban 2007-ben jött be a legtöbb iparűzési adó, ami ko­rántsem jelenti azt, hogy min­den eddiginél nagyobb lenne a város gazdasági ereje. Össze­sen 234 millió forintot szedtek be, ami összehasonlítva a kezde­tekkel szép summa - 1992-ben még 10 millió alatt volt az ipar­űzési adóbevétel -, ám ha ve­tünk egy pillantást a foglalkozta­tásra, szomorkásabbá válik az összkép. A városban még csak- csak akadnak munkaadók, de a város környékén szinte semmi munkalehetőség nincs. A főjegy­ző szerint a megyében, Tamási térségében a legnagyobb a mun­kanélküliség, már vagy 15 éve. Fejlesztési elképzeléseik ter­mészetesen vannak. A termál­fürdőnek és a vadászati lehető­ségeknek köszönhetően húzó ágazat lehet az idegenforgalom. S a fűtési számlák csökkentése érdekében geotermikus energia kiaknázásán is gondolkodnak. De fejleszteni csak pályázati pénzekből tudnak. Dr. Schutz­bach Ferenc keményen fogal­maz: az önkormányzatok köze­lednek a tűréshatárhoz, ha fi­nanszírozási gondjaikat nem oldja meg az állam, összedől a rendszer. A kötvénykibocsátás a főjegyző szerint nem megol­dás, csak túlélő taktika. S ilyen helyzetben az iparűzési adóból származó bevétellel se lehetnek különösebb terveik. Az alulfi­nanszírozottságból adódó lyuka­kat tömködik be vele. Geotermi­■ Tamásiban 2007-ben jött be a legtöbb ipar­űzési adó. kus erőművet Bonyhádon is sze­retnének. A drágább energiahor­dozók kiváltása, az áremelések következtében több településen vált 2008 legfontosabb fejleszté­si céljává. Dr. Glöckler Ferenc, a völgységi város aljegyzője úgy tapasztalja: a települések eléggé magukra vannak utalva problé­máik megoldásában. Ők az elő­remenekülést választották. Nagy érvágás volt, amikor öt év­vel ezelőtt bezárt a Salamander cipőgyár, és közel ezer ember maradt munka nélkül a kistér­ségben, de mostanra kimásztak a gödörből. A 15 százalékos munkanélküliséget 10 százalék alá szorították. A város, egyedül­álló módon, évi 20 millió forintot munkahelyteremtő pályázatok finanszírozására fordít. Szeret­nék mihamarabb beindítani az ipari parkot, amire a jogcím már megvan, csak a kijelölt terület jelentős része még az államé; nem került önkormányzati tulaj­donba. Sajnos a termelő üzem kevés, de a szolgáltató szférában nőtt a foglalkoztatottság és az iparűzési adóbevétel, miután több nagyáruház épült. Ebből az adónemből Bonyhá­don 2007-ben közel 292 millió folyt be. A pénzt a közterületek karbantartására és a pályázatok­hoz szükséges önrész biztosítá­Miből gazdálkodtak a városok 2007-ben? I parűzésí adó M Teljes bevétel {millió Ft) (milliárd ft) Bonyhád Dombóvár Tamási sára fordítják. Tervezik az önkor­mányzati oktatási intézmények felújítását, az úthálózat korsze­rűsítését, a városközpont rehabi­litációját, és a termálfürdő-beru­házás elindítását. Mindez mun­kahelyeket is teremt, de nem ele­get Az aljegyző rámutat: a Völgy­ségben is megkezdődött a cégek elvándorlása. Ahogy a budapes­tiek a kedvezőbb gazdasági kör­nyezetet kínáló Szlovákiába te­szik át székhelyüket, telephelyü­ket, úgy a bonyhádiak - erdélyi kapcsolataikat kihasználva - Ro­mániába települnek, ahol lénye­gesen kisebbek a közterhek. Csúszik az operatív progra­mok megvalósítása, késnek a pá­lyázati pénzek. Ahogy más váro­sokban, úgy Dombóváron is ez a fejlesztések legnagyobb gátja. Dr. Sitkéi Lukács aljegyző szerint ettől eltekintve a város gazdasági ereje nő, a foglalkoztatást tekint­ve a megye legjobbjai között van Dombóvár. Az aljegyző a terve­zett fejlesztésekre is kitért. Mint mondta, a polgármester Szabó Loránd rengeteg olyan pályázat megvalósítását szorgalmazza, amelyik munkahelyteremtést is eredményez. Most az integrált ok­tatással és a szociális ellátás javí­tásával kapcsolatos tervek van­nak napirenden. Akarnak létesí­teni egy nyugdíjasházat, segíteni fogják a gyerekek óvodából isko­lába való átvezetését, korszerűsí­tik a szakképzés feltételeit, és a kollégiumi elhelyezés körülmé­nyeit jobbá teszik. Csatornaberu­házást is terveznek. A települé­sen belüli hálózat közel 70 száza­lékban kész, ezért jelentősebb közműfejlesztés inkább a város- környéki, újonnan kialakítandó ipari, kereskedelmi, logisztikai területeken várható. Dombóváron 2007-ben mint­egy 360 millió forint iparűzési adó folyt be. Ezt a pénzt, a koráb­bi évek gyakorlatának megfelelő­en városüzemeltetési célokra, utak, járdák építésére, javításá­ra, a beruházásokhoz szükséges saját erő biztosítására fordítják. Ha lehetséges, helyi vállalkozók­kal végeztetik el a helyi feladato­kat, de azt hangsúlyozza dr. Sitkéi Lukács, hogy a nagyobb munkák­nál erre semmi garancia nincs. A nyolcmillió fölötti beruházások megvalósítására közbeszerzési eljárást kell kiírni, és azon a leg­jobb ajánlattevő nyer, akkor is, ha az ország másik végéből jön. Elsőre sikerült Első ízben mutatta be galambjait nemzetközi színtéren Nagy Ferenc, s máris díjat nyert. A nagydorogi tenyésztő 1980-tól foglal­kozik mondani fajta galambokkal, amelyek Franciaországból származ­nak, s éppen itt sikerült velük díjat nyerni. Négy galambot küldött a ver­senyre, egyikük, egy kékszalagos tojó Európa-díjat kapott. A tenyésztő hazai versenyeken már díjak sorát nyerte Áldozzon az egészségére! menedzserszűrés A Balassa János Megyei Kórházban Napjainkban az emberek több­sége energiáját anyagi és társa­dalmi helyzetének javítására for­dítja. Egyre több időt töltünk munkával, és hajlamosak va­gyunk erőtartalékainkat még egészségünk rovására is felhasz­nálni. A statisztikák szerint különö­sen érvényes mindez a stressz­ben élő, akár 10-12 órát is dolgo­zó és többnyire vezető beosztású szakemberekre. Egyes betegsé­gek kialakulásának kockázata náluk magasabb az átlagosnál, érintettek lehetnek az úgyneve­zett menedzserbetegségek kiala­kulásában, de életmódjukból adódóan kevesebbet tudnak tö­rődni egészségükkel. Számukra állított össze kórhá­zunk egy olyan térítéses, úgyne­vezett MENEDZSERSZŰRÉSI PROGRAMOT, amellyel várako­zási idő nélkül, előzetes időpont­egyeztetés alapján egy nap alatt elvégezzük az esetleges betegsé­gek kiszűréséhez szükséges vizsgálatokat, illetve szükség esetén továbbiakat javaslunk, és életmódbeli tanácsokat is adunk. A szűrésről további informá­ciók valamint előjegyzési idők az orvosigazgatói titkárságon Madarászná László Ildikótól kaphatók a 74/501-ó01-es (köz­vetlenül hívható) telefonszámon. CÍM: Tolna Megyei Önkormány­zat Balassa János Kórháza, 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u.5-7. Éljen Ön is a lehetőséggel! Ál­dozzon az egészségére, és jelent­kezzen menedzserszűrésünkre. Hívjon bennünket! ▲ Toller-tragédia: 1,5 évet kapott felfüggesztve a vétkes sofőr szekszárd A szokásos óriási sajtóérdeklődés mellett fejező­dött be tegnap a szekszárdi bí­róságon dr. Toller László volt pé­csi polgármester balesetének tárgyalása. A bíróság a vádlot­tat másfél év fogházra, 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, végrehajtását két évre felfüg­gesztve. Két év 10 hónapra til­tották el a gépkocsivezetéstől, beszámítva a baleset óta eltelt másfél évet. Az ítélet indokolásában a bí­ró elmondta, hogy a veszély- helyzetet a vádlott idézte elő azzal, hogy megszegte az elő­zés szabályait. Mérlegeléssel állapította meg a bíróság, hogy záróvonalon kezdte meg az előzést, illetve a vonalat ész­lelve nem tért vissza saját sáv­jába. Közben gépkocsijával mintegy 110 km/órás sebes­ségre gyorsított, a megenge­dett 90 kilométer helyett. A zá­róvonalat észre kellett vennie, ■ A gépkocsivezető meg­halt, a politikus pedig maradandó fogyatékos­ságot szenvedett. és ebben a védelem álláspont­jával ellentétben nem akadá­lyozhatták az előtte haladó te­herautók. Mindezek miatt úgy ítélte meg a bíróság, hogy a baleset bekövetkeztére nem volt hatással az a körülmény, hogy a szemből érkező Tollerék is túllépték a megen­gedett sebességet. A szakér­tők véleményére alapozva úgy ítélte meg a bíróság, hogy a sé­rülések súlyosságát befolyá­solta, hogy sem a gépkocsi ve­zetője, sem a pécsi polgármes­ter biztonsági öve nem volt be­kötve. Az elhunyt gépkocsive­zető, hogy az ütközést elkerül­je, az autót jobbra kormányoz­ta, amely a szemközti partol­dalnak vágódott, és legalább kétszer átfordult. A védelem egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az egye­nes úton semmiféle tábla nem jelezte sem a záróvonalat, sem a bukkanót, sem pedig a ké­sőbbi kanyart. Azóta kihelyez­ték a táblákat, és a záróvona­lat is meghosszabították. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és védői pedig felmenté­sért fellebbeztek. ■ Ihárosi I. A vádlott mondta az utolsó szó jogán az 56 éves budapesti férfi többször is szóvá tette a tárgyalás folyamán, hogy nem csak az arcát, de az alakját se mutassák a kamerák, és ne is fény­képezzék. A tárgyalás be­fejeztével azzal fenyegetett meg egy újságírót, hogy a képek miatt bepereli. Mint megírtuk, a bíróság előtt nem tett vallomást. az utolsó szó jogán azon­ban elmondta, sajnálja a történteket, de úgy érzi, hogy Toller Lászlóék bal­esetéről nem tehet. Ezért nincs oka arra, hogy a családjuktól elnézést kérjen. - Lehet, hogy köz­reműködtem, mert közle­kedtem - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents