Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-21 / 17. szám

4 GYERMEKVILÁG TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 21., HÉTFŐ Eszti egy kicsit későn kezdett el beszélni, de többek között Pálinkás Zsuzsanna logopédus segítségével szépen fejlődik Beszédből tanulják a nyelvet logopédia A pöszeség a leggyakoribb gond a gyerekek között Nem csak mese: az óriások köztünk élnek iMinden népmese és monda vi­lága ismer természetfölötti erőkkel és tulajdonságokkal fel­ruházott óriásokat. Például a görög mitológia a természet ha­talmas erőit testesítette meg a gi­gászok, titánok alakjában. Az iz­raeliták őstörténete is hatalmas termetű harcosokról regél - pél­dául Góliát de egész népeket is az óriások közé soroltak. A halandók világában óriásnak általában a 190-200 centiméter­nél magasabb embereket neve­zik. A leírásokból ismert legma­gasabb ember egy Cajarus ne­vű finn, aki 283 centiméter ma­gas volt. Patrik Colter 268 cen­tijével őt nem szárnyalta túl, vi­szont ez a magasság pont elég volt neki ahhoz, hogy az utcai gázlámpákról gyújtsa meg a pi­páját A legmagasabb nő Wehde Marianne volt, aki 16 éves korában a maga 255 centi­jével lógott ki a tornasorból; Je­lenleg 255 centivel az ukrán Leonyid Sztadnyik a világ leg­magasabb embere. ■ Nagy utat tett meg a tulipán Hollandiáig Gondoltad volna, hogy a ta­vasz egyik egyszerűségében is gyönyörű virága, a tulipán Kö­zép- vagy Belső-Ázsiából szár­mazik? Pedig igaz, és azokon a tájokon számos vadon élő fa­ja található. Kezdetben a törö­kök tenyésztették ki a leg­szebb példányokat, a 15. szá­zadra már számos változata ékesítette kertjeiket. Az ő hó­dításaik nyomán ismerte meg Európa a tulipánt. A bécsi ud­var bízta meg isztambuli nagykövetét, Augerius Gislenius Busbequist, hogy szerezzen be a különleges vi­rág hagymájából. Szerzemé­nyét a kor jeles botanikusá­nak, Carolus Clusiusnak aján­dékozta. Tőle eredeztetik a tu­lipán elnevezést, ami a virág turbán alakjára utal, hiszen perzsa nyelven a turbán neve dulbend. Clusius 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, és ekkor honosította meg a növényt Hollandiában. Itt a tulipántermesztés gyorsan kinőtte magát, 1629-ben már mintegy 1000 fajtát jegyeztek. Forrás: www.sulinet.hu Egyre több gyermek küszködik beszédhibák­kal, a szakemberek sze­rint. Ezek közül a leg­gyakrabban az artikuláci­ós problémák, a pöszeség és a raccsolás okoznak gondot. Hargitai Éva A Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálatához beszédhiba miatt érkező gyere­kek 90 százalékban a pöszeség miatt szorulnak segítségre - tá­jékoztatott bennünket Rajkóné Kiss Ágnes, a szakszolgálat ve­zetője. A gond az, hogy a kiala­kult gyakorlat szerint az óvoda utolsó évében kezdenek el a gye­rekekkel foglalkozni a logopédu­sok, és a nagy létszám miatt nem tudják befejezni a munkát, mire az apróságok az iskolába mennek. Ez annyit jelenthet, hogy a hangok megtanult kiejté­se addigra még nem illeszkedik a spontán beszédbe. Az utóbbi években ugrássze­rűen megnőtt a megkésett be- szédfejlődésű gyermekek száma. Szinte naponta visznek olyan ki­csiket a szolgálathoz, akik há­roméves korukban még nem, vagy csak alig beszélnek. Pedig átlagosan a lányok egy-, a fiúk másfél éves koruk körül kezde­nek el beszélni. Ha kétéves kora körül a gyermek még nem hasz­nálja a szavakat, érdemes szak­emberhez fordulni. A szolgálat­nál a hallásprobléma kiszűrése után tanácsadásra mehetnek a szülők, ahol meg­tudják, hogyan se­gíthetik a gyer­mek beszédfejlő­dését. A késésnek számos oka lehet, többek között szü­lési sérülés, vagy betegség. Ugyancsak nőtt az utóbbi időben a dadogó gyerekek száma, de még így is kis számban fordul elő ez a probléma a többi beszédhibához képest. Ezt több tényező is kivált­hatja, például az iskolai teljesítmény miatti szo­rongás, amely különösen a pszi­chésen érzékeny gyerekeket ter­heli le - mondta Pálinkás Zsu­zsanna, a szakszolgálat logopé­dus munkatársa. Ugyanez okoz­hatja a hadarást is, amit sokszor összekevernek a gyors beszéd­del. Pedig az előbbi egy teljes tünetegyüttes, ami nem csak a pörgő beszédet foglalja magában, hanem viselkedés- és személyi­ségjegybeli változásokat is. A pszichogén diszfónia, va­gyis a rekedtes hang többnyire szorongáshoz kapcsolható, hi­bás hangképzési mód eredmé­nye. Eközben hangszálcsomók alakulhatnak ki, amelyek műtét­tel jól korrigálhatóak, majd hangterápiával a helyes hang­képzés is kialakítható. Többszö­ri műtét után azonban a hang­szálak már a hegesedés miatt nem zárnak rendesen, ezért tar­tós lesz a rekedtség. Az orrhangzós beszéd fordul­hat még elő, amelyet gyakran összekevernek a természetes nazalitással. Az előbbi gyakran egy mandulaműtét után meg­szűnik. Az, hogy az utóbbi években emelkedett a be- szédhibákkal küszködő kicsik száma, a nevelés változásának is következménye a szakember véle­ménye szerint. A szülők nem fordí­tanak elég időt a gyerekekre, a te­levízió és a szá­mítógép pedig nem tudja helyet­tesíteni a szülői mintát. Sok he­lyen elmarad az esti meseolvasás, amely révén a gyermek szó­kincsre tesz szert, az édesanyjá­tól ellesi a helyes beszédet. Pedig a mesefilm nem ugyanezt az él­ményt nyújtja, hiszen az ott gyor­san pörgő képeket, hangokat még nem tudja feldolgozni. Mit tehet a szülő gyermeke érdekében? a gyerekek beszédképe általában is rossz. Ez alatt nem csak a szakember korrigálására szoruló beszédhibákat kell érteni. Gyér az aktív s a passzív szókincsük is, nem tudnak mondatot alkotni, sokan még hatéves korukban sem tudják megfelelően kifejezni magukat. Mindez pedig az iskolában komoly gondokat okozhat, az olvasás, írás romlásához vezethet. fontos lenne a gyermekkel érdemben beszélgetni, hogy este, vagy legalább az óvodából hazafelé menet figyelmesen végighallgassák, hogyan zajlott le a napja, jót tehetnek a családi társasjátékok, de akár az együtt étkezések is. Aztán, ha már logopédushoz jár a kicsi, fontos, hogy az ott tanultakat otthon is gyakorolják, mert önmagukban a foglalkozások nem elegendőek. KÖNYV - JÁTÉK - SZÓRAKOZÁS Könyvajánló Háncsvirág - Norvég népmesék A kötetben szereplő története­ket két 19. századi norvég me­segyűjtő kötötte egy csokorba, a míves, remekbe szabott fordítás pedig hat fiatal műfordító mun­kája. A hagyományos népmeséi elemeket - az elrabolt, elvará­zsolt királylányokat megszaba­dító legifjabb szegénylegény, a gonosz mostoha, a ravaszdi, tré­fás állatok motívumait - felso­rakoztató meséket az északi or­szág jellegzetességei: a jeges­medve, a komor, hideg telek és különösen az éjjel fává vagy kő­vé váló, nappal folyton rossz­ban sántikáló trollok jelenléte teszi egyedien érdekessé. A norvég mesevilág megidézé- sét a jeges fjordokhoz, a sötét erdőkbe, titokzatos vidékre el­vezető rajzok, Szegedi Katalin varázslatos képei teszik teljes­sé. A Háncsvirág évtizedeken át őrizgetett kedvenccé váló, szív­hez szóló élményt nyújthat az apróságoknak, és örömet sze­rezhet a különlegességeket, könyvcsemegéket kedvelő fel­nőtteknek is. Háncsvirág, Móra Kiadó, 144. oldal. ■ Változatos lett a Juiced 2. A Juiced első része nagy bu­kás volt, ám a az autó tuningolás és versenyzés sze­relmeseinek a folytatás sok­kal többet ígér. Hat város ut­cáin száguldozhat a játékos csaknem százféle autóval. A masinákat több kategóriára osztották a készítők, a lehető legspécipp egzotikus járgá­nyoktól a régi amerikai izom­gépekig lehet válogatni a kí­nálatból. Ezeket több mint kétezerféle matricával, és a kasznimódosítások sorával le­het mind „csinosabbá” tenni. A hasonló játékokban már megjelent módosítások mel­lett itt például felfele nyíló aj­tókat szerelhetnek a szá­guldóművükre a játékosok, az izomgépeket oldalra kinyúló kipufogóval vadíthatják meg, plusz az üléseket és a kor­mányt is le lehet cserélni. Mindez kárpótolhatja az em­bert a kissé elhanyagolt teljesítménytuningért is. Az viszont új a kategóriában, hogy a sofőrt is fejleszthetik, azaz a játék előrehaladtával javulnak a képességei. Rá - vagyis magára, de más pilótá­ra - is fogadhat a játékos. Azonban ez kockázatot jelent, hiszen ezeket a versenyeket nem lehet újrakezdeni. Összegezve: egy élvezhető, változatos játék lett a Juiced második része. ■ MESE Szép Ernő: Mátyás három lustája Hollós Mátyás királyunk or­szága nem a naplopók orszá­ga volt, de nem ám: az az idő se katonát, se polgárt, se urat, se parasztot, se kisem­bert, se nagyembert nem en­gedett ellustulni. Örökösen tomboltak a hadak a hatá­ron, a határokon belül izzott a munka, lángolt az igyeke­zet, aminek az ország hatal­mát, dicsőségét fenn kellett tartania. Ebben az időben bi­zony megemlegették, ha va­lamerre egy haszontalan, tu­nya ember találtatott. Olyan nagy országban, mint ami­lyen Magyarország volt, ke­rült azért akkor is egy rakás megátalkodott lustafi, kik minden istenadta nap Szent Heverdelt szerettek ünnepel­ni. Mátyás királynak egy­szer olyan gondolata támadt: megfogadta Magyarország három leghírhedtebb lustá­ját, akik még azt se állották meg nyögés nélkül, ha a kis­ujjukat kellett mozdítani. Ezt a csuda három lustát felhur­colták a királynak Buda vá­rába, ott külön takaros kis házat kaptak, az volt a dol­guk, hogy semmi dolguk a világon ne legyen. Szolgákat adtak melléjük, akik a há­rom lustára takarítottak, fű­töttek, főztek, öltöztették, vetkeztették, mosdatták őket, talán még a falatot is meg­rágták mielőtt a lusták szájá­ba került. így kellett a buda­vári három lustának élnie csúfságra, nevetségre, az egész ország csak leste med­dig bírják a rettentő semmit­tevést. Bírta Mátyás három lustája, egyik jobban bírta, mint a másik. Egész nap hevertek, szuszogtak, mert úgy meg­híztak, mint a malac kará­csonyra. Egyszer aztán kigyulladt a Mátyás három lustája feje fe­lett a tető. Az egyik heverő fickó odakiabál a másikhoz, álmosan:- Úgy látom koma, ég a ház. A másik ásított egy nagyot:- Hadd égjen, majd kivitet a király, ha baj lesz. A harmadik nyöszörögve nyitotta ki a száját:- Hogy nem restelltek már ennyit beszélni. így lett vége Mátyás három lustájának, még a végükön is nevettek az emberek. Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseink­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. Hogy hívják a jelenleg élő leg­magasabb embert? Kinek köszönhetően honoso­dott meg a tulipán Hollandiá­ban? Cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: 2008. január 25. ■

Next

/
Thumbnails
Contents