Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-01-20 / 3. szám
2008. JANUÁR 20., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ A mese folytatódik: a szerelemről énekel új lemezén a dzsesszdíva Divatba jött a fehérarany drágaságok Varga Miklós a királyi családoknak készít ékszereket Mesébe illik, ami velem történt - mondja Harcsa Veronika dzsesszénekesnő. Első lemezét, a dzsesszörökzöldeket tartalmazó Speak low-t demóalbumnak szánta, mégis felfigyelt rá az egyik japán lemezkiadó, és néhány hónap alatt a vokális dzsessz kategóriában a japán lemezeladási lista élére ugrott. Az országban ugyan még nem járt (májusban talán kijuthat zenekarával, a Harcsa Veronika Quartet- tel), de a héten megjelent második albuma, a You Don’t Know It’s You, amelyen már nem feldolgozások, hanem saját dalok hallhatók. „Főként a szerelemről vagy annak hiányáról énekelek az új lemezen, és gyakran építkezem az álmaimból is” - meséli a fiatal dzsesszdíva. Az album 13 dalt tartalmaz. Mint mondja, szigorú értelemben nem dzsessz- lemezt készített, hiszen vannak rajta poposabb dalok, és érződik az általa kedvelt előadók hatása is, olyanoké, mint Nina Simone, Dee Dee Bridgewater és Sting. Harcsa Veronikát persze nemcsak a dzsesszrajongók ismerhetik, gyakori vendég az underground zenekarokban; ő az Erik Sumo Band énekesnője, dolgozott a Pannónia Allstars Ska Orchestrával, a Colorstarral és a Harcsa Veronika új dalokat írt Korai Örömmel is. „Számomra ezek a zenekarok a szabadságot képviselik, ezek azok a zenék, amelyekre bulizni szoktam" - meséli. A neki fontos dolgokat saját zenekarával dolgozza fel. „A kvartettben én vagyok a főnök, de ez nem a demokrácia hiányát jelenti. Én írom a dalokat, de bárki beleviheti zenei ötleteit. A zenekarvezetés inkább a menedzselésben érhető tetten.” A dzsesszsikerek ellenére azt mondja, mindig szeretne több lábon állni, hiszen a különféle műfaji kiruccanások kísérletezésre inspirálják. ■ M. G. Varga Miklós ékszerész szerint az idei báli szezonban aki igazán divatos akar lenni, nagyméretű ékszert visel, vagy több kisebb és nagyon színes követ választ. Fábos Erika Az ékszer olyan régi, mint maga az emberiség. Régebbi, mint a ruházat, mert az ember hiúsága és önmagát díszítő kedve már akkor is érvényesült, amikor még nem is öltözködött. Ötvösnek, ékszerésznek lenni azonban évezredekig csak kevesek kiváltsága volt. Nemesfémből készült ékszert ugyanis sokáig csak az uralkodó osztály tagjai viselhettek. Az ékszerészet újkori történetét a női emancipáció kezdeteitől számítják. Azóta az ékszer nemcsak rangot és gazdagságot jelent, hanem a divat meghatározó része is.- Az ékszerdivatban is vannak hosszú és rövid távú irányzatok, de olyan gyorsan sosem változik, mint mondjuk a ruhadivat - mondta Varga Miklós ékszerész.- A klasszikus, nemesfémből készült ékszerek anyáról leányra szállnak, a divat ezért sem befolyásolhatja nagymértékben. Négy-öt évvel ezelőtt még az egészen pici, visszafogott ékszerek voltak divatban. Ez megváltozott. Most nagyon nagy divatja van a fémek közül a fehéraranynak, a 1 nagyobb méretű ékszereknek, és £ az utóbbi években sok színes kö- I vet használnak az ékszerekhez. J Utoljára ilyen nagy, színes ék- ° szerdivathullám a háború után volt Az aranyszabály azonban az, hogy az ékszer kiemelje a hölgyeken azt, ami szép. Ez akkor valósul meg, ha mindenki az egyéniségéhez illő darabot választ. Varga Miklós a hazai ékszerészszakma egyik legismertebb képviselője. Több európai uralkodócsaládban is viselik az ékszereit, a szaúdi király felesége is kapott már ajándékba a műhelyében készült nyakéket. Erre ugyanolyan büszke, mint hogy az Esterházy család ékszereit is ő restaurálta. Ahogy királyi ékszereket készített a szépségkirálynő- nek, Bodri Krisztinának is, aki a pekingi döntőn viselte kreációját.- Ne felejtsük el: a világháború Varga Miklós az egyik legismertebb hazai ékszerész. Több európai uralkodócsaládban is viselik ékszereit. Most épp a nagy fehérarany ékszerek jöttek divatba. előtt a magyar ékszerkészítőket egy lapon említették a bécsi és a párizsi mesterekkel - mondta Varga Miklós. - A rendszerváltás ’előtti évtizedek szabályozásai, például hogy korlátozták a nemesfémfelhasználást, nem tettek jót a hazai ötvösöknek. Ráadásul a vevőkör sem alakult ideálisan. Az elmúlt években szerencsére sokat visszaszerzett a szakmánk a rangjából. Egyre több olyan hazai műhely van, amelyből nemzetközi versenyekre is eljuthatnak a tervezők. Én legszívesebben platinából dolgozom, és arra vagyok a legbüszkébb, hogy az úgynevezett hálós technológiára világszabadalommal rendelkezünk az egész világon. (Ebben a fémszálakat hálószerűén helyezik egymásra, így alakul ki az ékszer formája.) Varga Miklós egy-egy különlegesebb darabon hónapokig dolgozik. Amikor kedvenc ékszeréről kérdezzük, azt mondja, mindig az utolsót érzi magához a legközelebbnek. Most éppen egy platina nyakéket készít - közel 40 karát briliánsból -, amelyen több mint 250 munkaórát dolgozott. „A nyakék formája azóta, hogy egy nemzetközi kiállításon is bemutattuk, már a legnagyobb ékszerházak kínálatában is nagy divat lett” - meséli büszkén. A leghíresebb magyar ötvösmunkák HAZÁNK LEGÉRTÉKESEBB ékszer- kincse a Mátyás király kálváriája nevet viselő aranykereszt. Súlya csaknem 7 kilogramm, 72 centiméter magas, és száznál több gyöngy, több tucat drágakő díszíti. A hazai ötvösmunkák közül a leghíresebb a Suki- kehely amelyet a világ legdíszesebb gótikus kelyheként tartanak számon. Az 1440-es években készült. Különlegessége, hogy a szárán szentek és angyalok részletesen kidolgozott, apró aranyszobrai állnak. Mindkettő az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban látható. $ella Istvqn-díjat alapít Érd és az írószövetség érd önkormányzata és a Magyar írószövetség közös művészeti díjat alapít, s azt minden évben a magyar kultúra napja érdi ünnepségén adják át. A díjat a 2006-ban elhunyt Bella István Kossuth-díjas költőről nevezik el. Újabb világhírű flamand festő jött Budapestre a luc TUYMANS-tárlatot követően egy másik világhírű flamand képzőművésznek nyílik kiállítása Budapesten; Wim Delvoye munkáiból február 15-én nyílik tárlat az Ernst Múzeumban. A tárlaton a művész munkásságának keresztmetszetét tárják a közönség elé. Költözik a firenzei Dávid-szobor új helyre akarják szállítani Michelangelo Dávidját, hogy a turisták kényelmesebben csodálhassák meg a világ leghíresebb szobrát. A márványszobor most a Galleria dell’ Accademiában tekinthető meg. A városi tanács a szobrot a felépítendő hang- versenyteremben állítaná ki. Václav Havel kapta a Capek-díjat václav havel drámaíró kapta idén a Nemzetközi PEN Klub cseh tagozatának legfőbb elismerését, a Karel Capek-díjat. A kitüntetést a volt cseh államfő drámaírói munkásságának elismerése mellett azért is kapta, mert 1989-ben hozzájárult ahhoz, hogy a PEN Klub 1970- ben betiltott cseh tagozata felújíthassa tevékenységét. Václav Havelt díjazták Botticelli-kép nyolcvanmilliárdért meg atár lat A Szépművészeti Múzeum nyitja a reneszánsz év programjait Százéves lenne a Nyugat: ünnepeltek az írók Botticelli és az olasz reneszánsz Budapesten. 80 milliárd forint a biztosítási értéke annak a több mint 200 festménynek, amelyből január 24-én nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Ez a kezdete a magyar- országi reneszánsz évnek, amelyet Mátyás király megkoronázásának 550. évfordulója alkalmából rendeznek. A műveket a firenzei Uffizi Képtár adta kölcsön a kiállításra. Ez egyébként különleges esemény: az Uffizi még nem adott kölcsön Botticelli-művet egyetlen múzeumnak sem. A kollekció egyik legismertebb festményét, Botticelli Pállasz Athéné és a kentaurját, 7,5 milliárd forintra biztosították. Az alkotást a Medici-család rendelte meg a festőtől 1482-ben. Szakértők szerint a kentaur az emberi érzékiséget jelenti, amelyet Pállasz Athéné, a görög isten, az értelem megtestesítője győz le a festményen. Az idei év egyik legnagyobb kiállításán nem csak Botticellit lehet majd látni. Donatello, Fra Angelico, Leonardo, Raffaello művei és a firenzei reneszánsz összes nagy alkotója látható lesz a Szépművészeti Múzeumban. ■ Fábos Erika ■ A kor összes nagy firenzei mestere itt lesz. A festmények mellett szobrok, ékszerek és falikárpitok is szerepelnek írók csoportosultak a zongoránál a VÁM Design Centerben a Nyugat folyóirat alapításának századik évfordulójára szervezett ünnepségen. Ott volt mindenki, aki számít, aki meghívást kapott, többek között Esterházy Péter, Nádas Péter, Takács Zsuzsa, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Temesi Ferenc, Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Lator László, Nádasdy Ádám, Jókai Anna. Mosolyogtak a kamerába - éppúgy, mint ahogy Babits Mihály, Füst Milán, Karinthy Frigyes 1932-ben, a folyóirat 25. évfordulóján. Az a kép azóta minden tankönyvben benne van, beleégett a köztudatba. Valószínűleg ez lesz a sorsa Burger Barna felvételének is. Hogyan lehetne másképp emlékezni? Nádas, Esterházy, Lator és Jordán Tamás az 1928-as ünnepség köszöntőiből olvasott fel, volt kórus és lágy zongoraszó, a hatalmas kulturális központ termeiben kamerák kísérték a minisztert. A szobákban nyuga- tos versek hangzottak el, a földszinten Réz Pál beszélgetett Závada Pállal, Márton Lászlóval és Várady Szabolccsal. Emlékeztek, majd a fotó kedvéért csoportképbe álltak. Mosolyogtak, míg a fény a fotópapírba égett. ■ M. G. ■ Megidézték a híres fényképet 1932-ből.
