Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

2008. JANUÁR 14., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Felbonthatják a pénzügyőrök a gyanús postai csomagokat A cigarettacsempészet vissza­szorítására újabb eszközt kapott a vám- és pénzügyőrség. Az idei évtől - korlátokkal ugyan - is­mét fel lehet bontani a gyanús postacsomagokat. A tapasztalatok szerint gyak­ran előfordul, hogy a trükkös adó­elkerülők itthon vagy külföldön csomagként adják fel az adójegy nélküli terméket. Az elmúlt év­ben mindezt hátratett kézzel kel­lett szemlélniük a pénzügyőrök­nek, mivel nem vizsgálhatták meg a gyanús küldeményeket. Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis tavaly január 7-én meg­semmisített egy korábbi rendel­kezést, arra hivatkozva, hogy az szükségtelen és aránytalan lehe­tőséget adott az alkotmányos jo­gok korlátozására azzal, hogy minden csomagküldemény fel­bontását lehetővé tette az érin­tett tudomása nélkül. ■ Előfordul, hogy csomag­ként a^ják fel az adó­jegy nélküli terméket. Idén januárban viszont új sza­bályozás lépett hatályba, amely ismét engedélyezi a csomagok felbontását, de a hatóságnak be kell tartania a többlépcsős garan­ciális rendszert. Első lépésként át kell világítani a küldeménye­ket, amelyekről érzékszervi úton (például tapintással) vagy a vám­hatóság tudomására jutott egyéb információk alapján feltételezhe­tő, hogy adózatlan jövedéki ter­méket rejtenek. Átvilágítást csak olyan eszközzel lehet végezni, amely a küldemény tartalmának csupán a körvonalait láttatja. Ha mindez megerősíti a gya­nút, a vámhatóság értesíti az ügyfelet, hogy visszatartja a cso­magot. Az érintettnek ezután nyolc napja van, hogy kifogást nyújtson be az intézkedés ellen, ezt 15 nap alatt kell elbírálni. Ez idő alatt nem lehet a küldeményt felbontani. Kifogás hiányában a végzés kézhezvételét követő har­minc napon belül kell a vámha­tóságon az ügyfélnek megjelen­nie, hogy a küldeményt a jelen­létében bonthassák fel. Ameny- nyiben határidőig - személye­sen vagy képviselője útján - nem jelenik meg, és nem nyújt be maximum 45 napos póthatár­idő iránti kérelmet, a vámható­sági bizottság jogosult a külde­ményt felbontani. ■ VG Igényesebb tervezés, piackövető végeredmény. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy az új lakások szobáiba meddig süssön be a nap. Napos lakások tavasztól változás Módosul az új lakások építését szabályozó rendelet Várhatóan áprilisban vagy májusban lép hatályba az építési követelményekről is szóló kormányrendelet módosítása. A jogszabály száműzné a minigarzono­kat, s meghatározná, hogy meddig kell besütni a napnak a lakásokba. Tóth Marcella Naposabb és nagyobb alapterü­letű új lakások épülhetnek idén tavasztól, ha addigra hatályba lép az országos településrende­zési és építési követelmények­ről (OTÉK) szóló kormányren­delet módosítása. A tervezet sok tekintetben előrelépést jelent a hazai lakásépítésben. Számos előírás azonban inkább piac­követő, mivel az igényesebb be­ruházások mostani gyakorlatát ülteti át a jogszabályba. A rendelettervezet szerint ki­kötnék: úgy kell megépíteni a lakásokat, hogy február 15-én legalább egy szobába minimum 60 percig besüssön a nap, fel­téve persze, ha nem felhős az ég. Vannak azonban olyan tele­pülésrészek, ahol a szűk utcák miatt ezt a feltételt bizonyos ma­gasságig nem lehet teljesíteni. Ezért csak abban az esetben kell teljesülnie az említett feltétel­nek, ha „a település kialakult beépítése azt lehetővé teszi”. A jogszabálytervezet szerint minden lakásnak legalább egy tizenhét négyzetméteres alap­területet elérő szobával kell majd rendelkeznie. Ebbe nem számítható bele az egy légtér­ben lévő amerikaikonyha vagy főzősarok. Ez az intézkedés a minigarzonok felszámolását célozza meg, bár manapság már amúgy is elég ritkák a huszon­nyolc négyzetméteres lakások az új fejlesztéseknél. A tervek szerint a két lakó­szobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyiséget kell léte­síteni, függetlenül attól, hogy a fürdőben van-e már egy. Ez kö­rülbelül egy-másfél négyzet- méterrel növelné mega lakások nettó alapterületét. A módosítás azt is kimondja, hogy minden huzamos idejű tar­tózkodásra szolgáló helyiség­ben, vagyis a lakószobákon kí­vül a fürdőben és a konyhában is természetes szellőzést kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy vagy ablakot kell elhelyezni a helyiségen, vagy szellőző­kürtőn, szellőzőcsatornán keresz­tül kell biztosítani a légcserét. Engedélyek és építkezések Időszak Kiadott engedélyek Épített lakások Épített lakások átlagos ateptérölete (rtm) Megszűnt lakások 2006. III. negyedév 11340 5815 92,0 924 2007. III. negyedév 11610 7391 88,4 890 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Áprilisig várni kell az új jogszabályra az önkormányzati és Terü­letfejlesztési Minisztérium (ÖTM) honlapjánis olvas­ható rendelettervezetet el­fogadta az államtitkári érte­kezlet. A közigazgatási egyeztetésnél tett javaslato­kat és észrevételeket is tar­talmazó előterjesztést tavaly november 21-én elküldte a minisztérium az Európai Bizottságnak. A műszaki tartalmú jogszabályokat ugyanis előzetesen be kell jelenteni Brüsszelben. Az uniós jog értelmében a rendelet leghamarabb a bejelentés után három hónappal, vagyis február 21-ét követően kerülhet a kormány elé. így az új szabályozás áprilisban vagy májusban léphet hatályba - tudtuk meg az ÖTM építésügyi főosztályától Bealkonyul a lakásmaffiának? ÚJABB KISKAPU ZÁRULT BE januárban a lakásmaffia orra előtt. Egy tavaly elfoga­dott törvénymódosítás nyo­mán nehezebbé vált hamis iratokkal ingatlan-adásvételi szerződést kötni. Januártól ugyanis az ügyvédek, köz­jegyzők és bírósági végre­hajtók online ellenőrizhetik az ügyfeleik által bemuta­tott igazolványokat a köz­ponti nyilvántartó hivatal adatbázisaiban, így nehe­zebb lesz hamis iratokkal lakást vásárolni. Magyarország védi magát a lex Mol-ügyben Magyarország elküldte vá­laszát az Európai Bizottság­nak a közellátás biztonsága szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozás ügyé­ben. A brüsszeli testület azért vizsgálta a jogsza­bályt, mert tisztázni szeret­te volna: az tiszteletben tart- ja-e a tőke szabad mozgásá­ra vonatkozó közösségi alapértékeket. A magyar kormány szerint az Ország- gyűlés által november 9-én elfogadott törvény megfelel az uniós előírásoknak. Fico jövőre eurót akar Szlovákiában Máltán, az euró bevezetésé­nek alkalmából rendezett ünnepségeken Robert Fico szlovák kormányfő reményét fejezte ki, hogy jövőre orszá­ga az eurózóna tagjává válik. Szlovákia jó úton van az úgynevezett maastrichtí fel­tételek teljesítéséhez, fiskális helyzete és inflációja alapján már idén is euróövezeti tag­nak tekinthető. Fico szerint jó úton jár Szlovákia Még mindig sokat költenek italra és dohányra a magyarok statisztika A háztartások kiadásainak nagy része most is az alapvető élelmiszerekre és a rezsire megy el A negyedik legnagyobb kiadási tétel még mindig az alkohol és a cigaretta Megszorítások ide vagy oda, évek óta folyamatosan nő a ma­gyar háztartások fogyasztása: 2006-ban majdnem kétszer any- nyit költöttek, mint 2000-ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég kiadott jelenté­séből A KSH a nemzeti számlák, illetve kilencezer háztartás be­vallása alapján elvégzett fel­mérés adatai szerint ismerteti kiadványában a háztartások fo­gyasztási szokásainak alakulását Tavalyelőtt összesen 15 ezer milliárd forintot költött a lakos­ság, ebből a legnagyobb összeg, csaknem 2400 milliárd forint a lakásfenntartási kiadásokra ment el. Utóbbi költségek az el­múlt években folyamatosan nőt­tek, és a részarányuk is emelke­dett az összes kiadásban. Ez egy­részt az egyre jobban felszerelt, és így több energiát fogyasztó Háztartások fogyasztása (MILLIÁRD FORINT) Kiadást tételek 2000 2003 2006 | Élelmiszerek és alkoholmentes italok 1420,! 1881,9 2156,1 Szeszes Italok, dohányáruk és kábítószerek 635,4 932,2 1135,0 Ruházat és lábbeli 332,2 430,1 434,6 Lakásszolgáltatás, víz, áram, gáz 1384,2 1935,6 2384,6 Lakberendezés, lakásfelszerelés 491,3 695,9 812,7 Egészségügy 244,1 376,0 460,3 Közlekedés és szállítás 1119,9 1591,6 2052,4 Hírközlés 306,8 473,1 545,8 Szabadidő és kultúra 558,6 801,1 1006,1 Oktatás 80,1 133,3 157,3 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 359,4 489,5 650,6 Egyéb termékek és szoláltatások 588,6 856,3 1007,3 Élelmiszerre 2006-ban egy háztartás átlagosan 141 ezer fo­rintot költött, majdnem másfél­szer annyit, mint hat évvel ko­rábban. Az évek során a fogyasz­tási szokások is megváltoztak. Az emberek egyre inkább el­mozdultak az egészségesebb táplálkozás felé, ami az alacso­nyabb zsír- és cukorfogyasztá­son érhető tetten. A harmadik legnagyobb ki­adási tételt a háztartások életé­ben a közlekedés - azaz az autó- vásárlás és üzemben tartás, va­lamint a tömegközlekedés hasz­nálatának - költségei jelentik. Az erre költött összeg 2006-ra gyakorlatilag megduplázódott 2000 óta. ■ N. M. lakásoknak, másrészt az átla­gosnál gyorsabb ütemben nö­vekvő víz-, áram-és gázdíjaknak tudható be.

Next

/
Thumbnails
Contents