Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

2007. DECEMBER 3., HÉTFŐ GAZDASÁG Retteghetnek a szeszhamisítók: zárjegyleolvasóval támad a VPOP Világjáró fiatal gazdák health check Hogyan változzon a közös agrárpolitika? A jövő év közepétől újfajta fegy­vert vet be a vám- és pénzügyőr­ség a szeszhamisítók, zárjegy­csalók ellen: vonalkód-leolvasó­val felszerelt ellenőrök járják majd az üzleteket, és azonnal ki­szűrik a nem hivatalos forrás­ból, hanem egyéb gyanús mó­don beszerzett termékeket. Eh­hez persze az is kell, hogy vonal­kódos - egyedi sorszámmal el­látott, a termék azonosítására al­kalmas - zárjegyeket hozzanak forgalomba. Ezekből a jövőben már csak háromféle lesz a mai 42-vel szemben. Az új rendszer szerint a sze­szes italok hazai előállítóinak, illetve a külföldről behozott ital­féleségeket forgalmazó, jövedé­ki engedéllyel rendelkező ke­reskedőknek naponta elektro­nikus úton kell beküldeniük a vám- és pénzügyőrségnek a ter­mékeikre felragasztott zárjegy sorszámát. így a hatóság olyan naprakész információs bázist építhet ki, amelynek segítségé­vel megakadályozhatja az adó­csalást, illetve azt, hogy a ke­reskedők manipulálják az alko­holfokot. Az adatbázishoz kapcsolódó vonalkód-leolvasók segítségé­vel nyomon lehet követni az áru útját, s a jogsértések azonnal napvilágra kerülhetnek. A ké­szülék segítségével ugyanis az ellenőr könnyen kiderítheti, hogy legális-e az áru vagy hami­sított zárjeggyel, számla nélkül került a boltba. A szerkezet hibátlanul juttatja el a központi adatbázisba a leolvasott kód­számot, így pár perc alatt pon­tos információkat kaphat az ellenőr. A legális szférát védő infor­matikai rendszert a gyártókkal konzultálva, az érdekeiket figyelembe véve dolgozták ki a vámhatóság szakemberei. Olyan biztonsági elemeket épí­tettek be, amelyek megakadá­lyozzák, hogy bárki - kívülről vagy belülről - „belepiszkál­hasson” az adatokba. ■ VG A vonalkódos zárjegy információtartalma ■ A zárjegyfelhasználó adatai ■ Tényleges alkoholfok ■ A felhelyezés időpontja ■ A termék megnevezése m A kiszerelés fajtája Fiatal magyar gazdálkodók a szlovén farmon: balról Franci Cugmas, Miha Podkubovsek, a házigazda, Ecseri Ferenc ceglédi kertész és Szabó Lajos A nemzetközi agrárdiplo­máciai parketten és a sző­lőhegyen is otthonosan mozognak a Fiatal Gaz­dák Magyarországi Szö­vetsége (AGRYA) tagjai. Bálái F. István Az Európai Unió közös agrárpo­litikájának felülvizsgálatával (Health Check) foglalkozott az a nemzetközi konferencia, ame­lyet az elmúlt héten csütörtök­től szombatig tartottak a szlo­véniai Dobrna üdülőhelyen, Maribor közelében. A tanácsko­zást a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa (CEJA) szervezte a szlo­vén tagszervezettel közösen. Az eseménnyel egyidőben találko­zott Szlovénia mezőgazdasági miniszterével Mariann Fisher Boel, az EU agrárbiztosa, aki a fiatal gazdák tanácskozását is meglátogatta, s munkareggelin fogadta a CEJA vezetőségét (köztük két magyart: Szász Pétert, a CEJA alelnökét, vala­mint dr. Mikula Lajost, az AGRYA elnökét). A konferencia zárónyilatko­zatot fogadott el a CEJA állás­pontjáról. Ebben a szervezet le­szögezi, hogy a fiatal gazdák el­kötelezettek a versenyképes európai mezőgazdaság kialakí­tása mellett, ehhez azonban in­tézkedések szükségesek nem­csak a gazdák szintjén, hanem uniós szinten is. Elsők között említendő az adminisztrációs terhek csökkentése. Német fia­talok számoltak be arról, hogy egy évben öt ellenőrzést is kap­nak különböző szervek részé­ről, amelyek gyakorlatilag ugyanazt vizsgálják. A CEJA ki­állt az élelmiszerek kötelező eredetmegjelölése mellett, s szorgalmazta a promóciós tevé­kenység támogatását a hagyo­mányos európai termékekkel kapcsolatban. A fiatal európai gazdák szerint a tejkvótát min­denképpen fenn kell tartani MAGYAR FIATALOK A TANÁCSKOZÁSRÓL MiKULA LAJOS:- A CEJA állásfoglalásának különösen az a része érdekes, amely az összevont gazdaság­támogatási rendszerben (SPS) az úgynevezett regionális kom­ponens „hektárátalányának” erősítését szorgalmazza a törté­nelmi bázisú támogatással szemben. A fiatalok számára ez volna kedvező, mert egyébként az SPS rendszerben két-három- szor nagyobb forrást igényel egy új gazdaság elindítása. SIMON ATTILA:- Négy diploma, valamint angol és francia tanulmányút után is szükségét érzem, hogy az ilyen tanácskozásokon részt vegyek, mert első kézből kaphatok infor­mációkat az agrárpolitika vár­ható változásairól. Magam 60 hektár gyümölcsösön és 50 hek­tár szántón gazdálkodom Heves megyében. Tt évvel ezelőtt ala­pító tag voltam, ma szeniornak számítok a fiatalok között, de ha csak lehet, velük tartok. 2015-ig, a kapcsolódó támogatá­si szinttel együtt. A jelenlegi ke­resleti piacot az átmeneti idő­szakban a tejszektor moderni­zációjára kell felhasználni. A tanácskozást követően a magyar delegáció egyik cso­portja egy szlovén farmra is el­látogatott, ahol Joze Ocko 26 éves gazda fogadta őket Konjice településen. Joze Ocko agrármérnök az édesapjától örökölte a farmot, amihez 26 hektár föld tartozik, ezen be­lül 10 hektár erdő. Ez a birtok Szlovéniában nagynak számít, mert az áltagos méret 6,5 hek­tár. A gazda húsmarhákat tart, a látogatás idején 25 anya­tehén és borjú volt az istálló­ban. A tehenek tavasztól őszig a hegyoldalon legelnek, télen pedig azt a takarmányt fo­gyasztják, amely a gazda föld­jén terem. A birtokhoz fél hek­tár szőlő is tartozik, a bort a környéken értékesítik. „Az a feltűnő, hogy ekkora gazdaság három traktorral is rendelkezik” - számolt be ta­pasztalatairól lapunknak Sza­bó Lajos fiatal hódmező­vásárhelyi gazda, aki szintén marhákat tart, de tej termelési céllal. Pénteken kiderül, ki lesz az év borásza Pénzkeltetés magas fokon! befektetés Ossza meg megtakarításait, tanácsolja a szakember Öt borász esélyes az idei Év bor- termelője-díjra: Frittmann János a kunsági, Konyári János, illetve Légii Ottó a balatonboglári, Lőrincz György az egri, Szöllősi Mihály pedig az ászár-neszmélyi borvidéket képviseli. „A győztes személyét decem­ber hetedikén hozzuk nyilvános­ságra” - mondta el érdeklődé­sünkre Sümegi József, a Magyar Borakadémia elnöke. Az év borá­szát úgy választják meg, hogy első körben a Magyar Borakadé­mia háromszáz jelölőlapot küld ki a szakembereknek, s neves személyiségeknek. Az az öt bo­rász lesz jelölt, akire a legtöbb voks érkezik. A második körben már csak ez az öt név szerepel a szavazólapokon, s csak a Má- gyar Borakadémia kilencven­kilenc tagja rangsorolhat. Az év bortermelője címet pe­dig az nyeri el végül, akit a leg­többen soroltak az első helyre. További rangsort nem hirdet­nek, mind a négy jelölt második helyezett lesz. A Hét Borbírák Rendje 1991- ben határozta el, hogy éves díjat alapít egy-egy bortermelő több­éves szakmai munkájának elis­merésére. Az első évben Tiffán Ede villányi borász kapta a díjat. A Magyar Borakadémia 1996-tól vette át a szakmai zsűri szerepét. Tavaly a főleg pezsgőiről ismert balatonboglári Garamvári Vencel lett az év borásza. ■ T. M. A Raiffeisen Bank pécsi régiójá­nak vezetőjét, Szabó Lászlót kér­deztük arról, hogy müyen befek­tetési lehetőséget ajánl a megta­karításaikat kamatoztatni vá­gyóknak.- Azt tanácsolom ügyfeleink­nek, hogy osszák meg megtaka­rításaikat többféle befektetési for­ma között, így megosztott kocká­zattal a betéti kamatoknál maga­sabb hozamot is elérhetnek. A Raiffeisen Pénzkeltető minden igényre kínál megoldást. Azok­nak az ügyfeleknek, akik kocká­zatmentes befektetési formát ke­resnek, a Kamatemelő Lekötött Betétet ajánlom, amely a 3 hóna­pos futamidejű betétekre magas, évi 6%-os (EBKM: 6,14%) kamatot biztosít. Azonban a két kamat­emelő feltétel - vásárlás Raiffei­sen bank- és/vagy hitelkártyá­val, Trend kötvény és/vagy Raiffeisen befektetési jegy vásár­lása - futamidőtől függő határ­időig történő teljesítése esetén a Kamatemelő Lekötött Betét évi 10%-ot (EBKM 3 hónapra: 10,38%) kamatozik. A Raiffeisen Univerzum Kombinált Betétet azoknak ajánlom, akik nyitottak az új lehetőségekre és szeretné­nek mérsékelt kockázat mellett, hosszabb távon akár a lekötött betéteknél is kedvezőbb hozamot elérni. A kombinált betétben el­helyezett megtakarítás fele lekö­tött betétbe kerül, másik fele pe­dig Raiffeisen Univerzum Szár­maztatott Alapba, ami egy ho­zam- és tőkevédett alap. A betéti részre az első 2 hónapos perió­dusban kiemelkedő, évi 10%-os (EBKM: 10,43%) kamatot, míg az alapban elhelyezett részre az el­ső félévben garantált évi 12%-os hozamot biztosítunk. A betéti szerződés részletes leírását a bank aktuális üzletszabályzatai tartalmazzák. A pécsi régióban Dombóvá­ron, Kaposváron, Mohácson, Pé­csett, Siófokon és Szekszárdon várjuk ügyfeleinket a Raiffeisen bankfiókokban, illetve a 06-40- 48-48-48-as telefonszámon is szívesen adunk további informá­ciót - mondta Szabó László ré­gióvezető. ▲ 7 HÍRSÁV Hiánycikk az alma az európai piacon hozzávetőleg 150 ezer tonna alma hiányzik az eu­rópai piacokról - nyilatkozta a Der Standardnak Doris Schober, az egyik leg­nagyobb almafeldolgozó, az Agrana szóvivője. A je­lentős beszállítónak számító lengyel és magyar piacon az idén 50-80 százalékkal csökkent a termés a száraz­ság és a fagykárok miatt. Támogatná az Eli a sertésexportot A LEGTÖBB GABONAFÉLE vám­jának felfüggesztését és az unión kívüli országokba irá­nyuló friss vágott sertés ex­portjának támogatását java­solja az Európai Bizottság (EB) a tagállamoknak. A bi­zottság a hirtelen megugrott gabonaárakkal indokolja az előterjesztést, amelyről december 18-án döntenek az uniós agrárminiszterek. Kóka: öt százalékkal drágul januártól a gáz A KORÁBBAN JELZETT 5-10 százalékos áremelési sáv alsó szélének megfelelő mértékben, azaz 5 százalék­kal drágul jövőre a gáz ható­sági ára Magyarországon - jelentette be hét végén Kóka János, aki egyébként kedden távozik a gazdasági és közlekedési miniszteri székből. A tárcavezető sze­rint a drágítás mértéke még így sem tükrözi a világpiaci árak emelkedését. Kóka: ötszázaléknyi a drágulás Erdősítéshez is venne földet az állam A NEMZETI FÖLDALAP prog- ramcéljai közé fel lehetne venni az erdősítési indokok alapján történő földvásárlást is - javasolja Koleszár Ist­ván, az ÄPV Zrt. Erdészeti és Agrárgazdasági Portfolió­kezelő Igazgatóságának ügyvezetője. Véleménye sze­rint a mostani, területalapú dotációs rendszer arra sar­kallja a gazdálkodókat, hogy feléljék a támogatásokat. Logópályázatot hirdet az agrártárca A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI Minőségi Díj (MAMD) lógó­jának megtervezésére írt ki pályázatot a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. A minőségügyi díjat a tárca évente ítéli oda agrárgazdasági szervezetek­nek, ezért a lógóban feltün­tetett évszám a grafikában évről évre változik majd. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents