Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-11 / 288. szám

5 2007. DECEMBER 11., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG jgm ' MagMgggMHgwMggiBggggggi - ggg | GAZDASÁGI TÜKÖR Ló és lovas ünnepe a világkupán látvány Elbúcsúzott Mythos, a világ legjobb fogatlova, a lipicai kanca Lázár Vilmos dr. Fehér Károllyal, a világkupa sajtófőnökével egyeztette a teendőket. Az első magyar lovas világkupának húszezer látogatója volt A hétvégén a fővárosban rendezték meg az OTP Bank Lovas Világkupát. A mérleg: több ezer néző, kétszázötven ló és lovas, a díjugratás és a fogathaj­tás legjobbjai, valamint a lovasshow világsztárjai. Mauthner Ilona Lelkünk addig vágtat, míg hajta­nak a vágyak, énekelte Demjén Ferenc a Papp László Sportaréná­ban, a lovassport világverse­nyének helyszínén, az erre az al­kalomra komponált dalát. A több ezer néző lelkesen tapsolt, szin­te egyfolytában a három nap alatt, hiszen a versenyszámokon túl elképesztő mutatványoknak lehettek tanúi. Két versenyszám között nyilatkozott lapunk­nak Lázár Vilmos, a világkupa szervezőbizottságának tagja, aki idén egyéniben harmadszor nyert Kettesfogathajtó Világbaj­nokságot.- Sok eredmény van mögöt­tünk, de én inkább a küzdelmek évének éltem meg az idei eszten­dőt Öcsémmel, Zolival a kettes- és négyesfogathajtásban szinte mindent elértünk már. Úgy gon­doltuk, jó lenne, ha magunkkal ragadhatnánk az egész lovas­sportot. Annál is inkább, mert hazánkban minden szakág a ma­ga kis ügyeivel van elfoglalva. Kevés az olyan esemény, mely a lovassportot kedvelő nagyközön­séghez szólna. Itt, a Papp László Sportarénában mi ilyet szeret­tünk volna, remélem, sikerült megvalósítani. Az esemény költ­ségvetése százötven millió forint volt. Ám a pénznél sokkal na­gyobb a tét. Ha jövőre ismét lesz ilyen rendezvény Budapesten, az már jelzi a változást.- Nem lehetett könnyű ennyi lovast és lovat elhelyezni a fő­város központjában.- Az arénához kapcsolódó sá­toristállókban csaknem három­száz értékes lóról kellett gondos­kodni a téli hidegben. Nem volt egyszerű az őket szállító kamio­nok parkoltatása sem.- Ön szerint mennyire igaz, hogy lovas nemzet a magyar?- Több oldalról lehet vizsgálni. Vessük össze mondjuk Németor­szággal, ahol minden ötödik em­bernek napi kapcsolata van a lo­vakkal. Akkor azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk lovas nem­zet. Ha a lovas hagyományokat vizsgáljuk, akkor nekünk nincs versenytársunk, mindenfélekép­pen lovas nemzet vagyunk. Áz emberek szívében ott él a ló, és a versenyeken sokan, és egyre töb­ben vannak, akkor megint csak azt lehet mondani, hogy lovas nemzet vagyunk. Ha az eredmé­nyeket nézzük, amit a lovassport elért, ismételten mondhatjuk, lo­vas nemzet vagyunk. De sose le­hetünk elégedettek. Bízom ab­ban, hogy egyre inkább lovas nemzet leszünk a későbbiekben. Az utánpótlás is fellendülőben van. Egyre több fiatalnak van kedve hozzá, akarja művelni ezt a sportot. Ezért kellenek a sike­rek, a példaképek, akik miatt ló­ra ülnek a fiatalok.- Hány évesen ült először lóra?- Tízéves voltam, édesapám vett nekem egy pónit, a Mukit. Ez a póni mindent elkövetett, hogy elmenjen a kedvünk a lo­vaglástól, de biztosan van ben­nünk valamilyen genetikailag kódolt vonzódás a lovakhoz, mert Muki nem érte el a célját. Az első versenyemre máig em­lékszem, 1984-ben volt Apaj- pusztán. Nagyon izgultam és nem értem el eredményt. Azóta sok minden megváltozott, jó ver­senyzőalkat lehetek, mert ugyan még most is izgulok, de mindig tudok összpontosítani.- Ami nem lehet könnyű, hi­szen négyesfogathajtásnál egyszerre hét élőlény lelkiálla­potát kell összehangolnia.- Pontosan így van. A négy ló önmagában is mind külön egyé­niség, más más temperamen­tummal. Fényre, hangokra, a kö­zönség reagálására másként vi­selkednek. A két segítőnek és a hajtónak szintén összhangban kell lennie. Ha a hétből csak az egyikünknek van rossz napja, kétséges a siker.- Költséges a fogathajtás?- Igen. Meg kell teremteni az anyagi hátteret, ehhez kellenek a sikerek, hogy minél több szponzor álljon a sportág mögé, és segítse a fiatal tehetségeket.- Hány éves korig lehet a ba­kon ülni?- Fogathajtásban az alsó korha­tár 18 év, felső korhatár nincs. Ad­dig, amíg a reflexek nem tompul­nak le, fizikális erő van. A fogathaj­tás nem igazán a fiatalok sportja, azért, mert nagyon kell a szakmai alázat és a megfelelő rutin.- Haragudott már lóra egy rosszul sikerült verseny után?- Már csak azért sem hara­gudhattam, mert a felkészítése is a ml asztalunk. Egy tehetséges lóból jó versenylovat nevelni nagy szaktudást igénylő feladat, nem az állaton, hanem az embe­ren múlik. Egyik kedvenc lovam Mythos, mely a világ legjobb fo­gatlova. Nyolc világbajnokságon elért győzelme bizonyítja ezt. Kötélidegzetű, fegyelmezett, ki­tűnően kezelhető. Most, a világ­kupán búcsúzott a versenyektől a ló éves lipicai kanca. Ménesbe vonul. Már kiválasztottuk csikó­inak az apját is.- A testvérével együtt mind­ketten sokszoros fogathajtó-vi­lágbajnokok, emellett sikeres üzletemberek. Igaz a hír, hogy első élelmiszerboltjuk megnyi­tásához lovakat adtak el?- Amerikában történt, 1993- ban. Elhatároztuk, hogy belevá­gunk valami újba. Meg is pályáz­tunk egy közértet. Az eredményt épp akkor hirdették ki, amikor kint voltunk a versenyen. A pá­lyázatot megnyertük, csakhogy némi tőke hiányzott még. Sike­res fogat volt a miénk, másodi­kak lettünk, az amerikaiaknak meg amúgy is tetszett, hogy test­vérpár vagyunk: jó pénzt kínál­tak a lovakért. Díszpolgár, világbajnok és az Év Sportolója lázár Vilmos elmondta, ide­jükkel jól kell tudni gazdálkod­ni. Az ő és testvére életében is fontos szerepet kap a család és a gyerekek. Mindemellett az or­szág legnagyobb kiskereskedel­mi láncának, a kizárólag ma­gyar tulajdonban lévő CBA- nak tulajdonostársai és veze­tői, illetve kisebb vállalkozáso­kat, mint a domonyvölgyi Lá­zár Lovasparkot is vezetik. Az idén negyvenéves Lázár Vil­mos egyébként hétszer volt vi­lágbajnok, nyolcszor magyar bajnok, kétszer volt az Ev Spor­tolója. Mellesleg a XVII. kerü­let díszpolgára. wwwiPuiAmiJ • ■■ m > ■ Mwi<W j»iiiI»iii«Imí AZ EV VÁLLALKOZÓI Közepes volt a forgalom, törölték az importvámot Közepes volt a forgalom a Buda­pesti Értéktőzsde árupiaci szek­ciójában november 26-a és 30-a között. Összesen 268 üzletet re­gisztráltak, ebből 59 eurobúzá- ra, 138 takarmánykukoricára, 40 napraforgóra született. A tőzsdei árakra hatást gyako­rolhat, hogy a zab kivételével az unió eltörölte a közösségi ga­bonaimport vámját a 2007/ 2008-as gazdasági év hátralévő részére. A rendelkezés célja, az olcsóbb import (amerikai, ar­gentin és brazil) gabona letörje az árakat az uniós piacon. A ga­bonafélék piacán a kalászos ga­bonák jegyzése csak mérsékel­ten emelkedett ■ Forrás: AKI Elválik a termelés a támogatásoktól Egy harci olvasónk kérdezte: miért van szükség a bázisjogo­sultság bevezetésére?- Mert az EU arra törekszik, hogy egyes támogatási jogcí­meknél a termelést elválassza a támogatásoktól - válaszolta Vendégh Edit, a megyei agrár­kamara titkára. Ennek az a célja, hogy a gazdák döntéseit ne a támogatási mértékek, ha­nem a tényleges piaci viszo­nyok határozzák meg. A lé­nyeg, hogy egy-egy gazdaság- az erre való áttérés után ­a 2006-os év alapján, különbö­ző jogcímeken kapott támoga­tásait egy összegben, mintegy „történelmi jogon” élvezheti.- Alapesetben ki a történelmi bázisjogosultság tulajdonosa?- kérdezte hőgyészi olvasónk.- Általános esetben történelmi bázisjogosultságot a 2006. évi területalapú támogatási kére­lem alapján határozzák meg. Ha a kérelem beadása és 2006. december 31. közötti időszakban a terület használó­ja megváltozott, az új bérlő csak akkor kaphatja meg 2008-ban a top-up támogatást, ha ezt a változást 2007. októ­ber 31-ig az MVH felé bejelen­tette. Ha ez nem történt meg, az MVH rendszerében a mó­dosítás nem jelenik meg, így a top-up támogatást a régi föld­használónak fogják kifizetni, annak ellenére, hogy az adott területet már nem ő műveli. ■ Két megyei vállalkozó a díjazottak között December 7-én, pénteken a vállalkozók napján Budapes­ten, a Művészetek Palotájában adták át az Év Vállalkozói díja­kat. A VOSZ Tolna megyei Szervezete az idén is két vál­lalkozót terjesztett fel erre a kitüntetésre, amit az országos központ el is fogadott. így az idén a dombóvári Tölösi Istvánné és a szekszárdi Szélesi Lajos vette át az Év Vállalkozói díjat. Tölösi Istvánné résztulajdono­sa és ügyvezetője az 1992 ben alakult Éclair Kft.-nek. A dom­bóvári székhelyű cég a gumi­abroncsok kis- és nagykeres­kedelmi értékesítését, illetve szervizelését végzi. Tölösi Istvánné elmondta, heten dol­goznak a cégnél. A térségben sok a mezőgazdasági termelő, őket is segítik az erőgépek gu­miabroncsainak szervizelésé­vel - mondta az ügyvezető. Szélesi Lajos, a szekszárdi Útviép Kft. igazgatója elmond­ta, 2002-ben alakultak, az ál­talános mélyépítésen belül út, autópálya, közút építését, csa­tornázási munkákat, árvízvé­delmi töltéseket építenek. A cég tíz főt alkalmaz. Szélesi Lajos 25 éve dolgozik ezen a területen. Meglepte a kitünte­tés, melynek nagyon örült. Úgy gondolja, eddigi referen­ciamunkáik és az Év Vállalko­zói díj együtt jó ajánlást jelent a megrendelőiknek. ■ M.I. AGRÁRHÍREK December végéig lehet jelentkezni kárenyhítésre az a gazdálkodó, aki jövőre szeretne kárenyhítési jogo­sultságot szerezni, annak decemberben jelentkeznie kell szerződéskötési szán­dékkal a megyei MVH- kirendeltségen. Ha ezt el­mulasztja, akkor a január 1-jén érvényes kárenyhítési szerződés hiányában nem szerezhet jogosultságot az esetleges jövő évi fagy és aszály okozta károk után já­ró juttatásokra. Akinek az idei évre van szerződése, és azt nem szüntette meg, az jövőre is érvényes marad. Közösen értékesítik a minőségi sertést sertésértékesítő társasá­got alapított 18 magántársa­ság és termelői csoport. A Magyar Minőségi Sertés Kft. a jövőben a közös érté­kesítést kívánja összehan­golni. Az alapítók mellett to­vábbi termelői csoportok és gazdasági társaságok csatla­kozása is várható - mondta Sékán Antal, a megalakult kft. felügyelő bizottságának elnöke. Mikulás napján volt a magyar pálinka napja először december 6-án rendezték meg a magyar pálinka napját. A rendez­vény során, a hegyeshalmi határátkelőnél az országba belépő minden utazó 2 de- cis üvegben magyar pálin­kát kapott ajándékba. Az eseménysorozat december 14-én ér majd véget Buda­pesten a pálinkakészítők báljával, de addig még az Árkádia pálinkafesztiválra, illetve a Hundest pálinka­versenyre várják az érdeklő­dőket. Jól szerepeitek a borok a rozéversenyen kilencedik alkalommal ren­dezték meg a szőlészeti és borászati kutatóintézet kecskeméti Szent Miklós te­lepén a Miklós-napi rozéborok versenyét. Több száz bort neveztek a ver­senyre az ország mindegyik borvidékéről. A Tolna me­gyei borászok szépen szere­peltek, húszán szereztek va­lamilyen érmet. A legsikere­sebb versenyző a szekszárdi Merfelsz Pince Kft. volt, harmadik legmagasabb pontszámmal aranyérmet nyert. Szép eredményt ért el a Fekete Borpince, a Fritz Pincészet és Halmai Csaba borász is. Halmai Csaba @ TOVÁBBI hírek: WWW.TOLNAINEPDJSA0.HD É k t

Next

/
Thumbnails
Contents