Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-10 / 287. szám

2007. DECEMBER 10., HÉTFŐ «■mhmnmnnhmmnmrA GAZDASAG 7 csábítás A kereskedőnek az a dolga, hogy minél több árut eladjon; ám a vásárlón is múlik, mennyit sikerül. Karácsony előtt hajlamosak vagyunk megfeledkezni néhány aranyszabályról. PÚPOZOTT KOCSI A NASSHEGY LÁBÁNÁL Az üzletek most hatványozott erővel próbálják kihasználni az ember nassolási ösztönét - fi­gyelmeztetnek ilyentájt á fo­gyasztóvédők. Egy friss felmé­rés szerint tíz német vevőből hat a hívogató finomság után nyúl. Ezt a spontán reakciót próbál­ják kiváltani a kereskedők ide­haza is. Az üzletek üzemeltetői jól tudják, hogy a vásárló a bejá­ratnál lévő zónában lefékez a gyümölcsöknél, és lassabban halad a pénztár előtti utolsó har­madban, az úgynevezett impul­zuszónában is, vagyis ott jellem­zően gyakrabban tesz egy-egy árut a kocsijába. Az eladási pszi­chológia további alaptétele, hogy minél hosszabb ideig lá­tunk egy terméket, annál na­gyobb a valószínűsége, hogy meg is vesszük. Ennek követ­kezménye, hogy minden áru­házban édességekkel támadnak minket a bejáratnál és a kassza előtt. És hogy milyen jól műkö­dik ez, azt minden anyuka meg tudja erősíteni, akinek a pénz­tárnál kígyózó sorban már egy­szer is végig kellett araszolnia kisgyerekével a rettegett „nyafo­gózónát”. Tej és cukor a drága csoki mögé dugva Ez az egész szisztéma nem csak karácsony előtt működik fo­gyasztói csapdaként. Az árukat sosem esetlegesen teszik ki a polcokra: a kereskedelem a saját szolgálatába állítja a pszicholó­giát. A márkás és drága terméke­ket például mindig szemmagas­ságban találjuk, a jutányosabb árú portékáért viszont hajol­nunk vagy nyújtózkodnunk kell. Aki tehát takarékosan akar vásá­rolni, kerülje a standok körülbe­lül 160 centiméternél, vagyis szemmagasságban lévő sávját - tanácsolják a tudatos vásárlói kultúra terjesztői. Ha az olvasó maga elé képze­li azt a nagy élelmiszerüzletet, ahová jár, válaszolhat arra a kér­désre, hogy a bejárattól merre indul el a kialakított bevásárló­útvonal. Az esetek többségében az lesz a válasz, hogy balra. En­nek oka, hogy az emberek több­ségében állítólag balra kanyaro­dásra van késztetés. Ha jobbra kényszerítik őket, stresszelve ér­zik magukat, vagyis nem pakol­nak olyan könnyen mindenfélét a kosárba - állítják az eladás­pszichológusok. Jó fényt vetnek a romlott húsra A kosár megpúpozásához próbál­nak elegendő alkalmat teremteni a kereskedők azzal is, hogy a le­hető leghosszabbra alakítják üz­leteikben a bejárattól a pénztárig megteendő utat. Az olyan min­dennapi élelmiszerek tehát, mint a levestészta vagy a zsemlemor­zsa inkább hátul vannak, és míg ezekhez érünk, számtalan akciós pult mellett kell elhaladnunk. A tudatos vásárlók figyelmeztetnek: ha spórolni szeretnénk, lehetőség szerint hagyjuk otthon a gyerekeket. A karácsonyi bevásárláskor azonban nélkülük is hajlamosak vagyunk pazarolni. Ezek spontán vásárlásokra kész­tetik a vevőket. Azt is érdemes megfigyelni, hogy milyen típusú termékek kínálják magukat a jobb oldalon. Szakemberek ki­mutatták: a többség (lévén jobb­kezes) mindenekelőtt azokat az árukat veszi le a polcról, ame­lyek neki jobbra vannak. Vannak helyek, ahol a megvi­lágítással is manipulálnak, ami - a vásárlókat védő szervezetek szerint - ugyan jó fényt vet az árura, de nem annyira az üzlet­re. Egy speciális belámpázással frissnek hat az a zöldség és gyü­mölcs is, amelynek minősége, vitamintartalma a hosszas táro­lás miatt már kárt szenvedett. Elgondolkodtató, ha a húsos pultnál piros fényt látunk alkal­mazni. Ha ugyanis a húsárut, felvágottat ezzel világítják meg, mindig frissnek látszik. Semle­ges fényben már nem biztos, hogy olyan gusztusos. Nem trükk: eladásösztönzés Nem tartja helyénvalónak a ke­reskedelmi trükk megfogalma­zást Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitká­ra. Nem arról van szó, hogy bár­ki is be akarja csapni a vásárlót, a történet arról szól, hogy éles verseny van a kereskedelem­ben, amiből egyébiránt a vevő csak profitál - mondja. - Hiszen a versenyhelyzetből adódik az, amit a piacgazdaságban alap­nak tekintünk: lényegében min­den kapható, és sokféle üzlet lé­tezik. Nem mellékesen a konku­renciaharc az árakra is vissza­tartó hatással van. A kereskede­lemben pedig külön tudomány­ág az eladás. Tankönyvek szól­nak csak arról, milyen árut ho­va kell tenni egy eladótérben. Senki sem vetheti a kereskedő szemére, ha el akarja adni a por­tékáját, hiszen ebből él. És az is természetes, hogy minden ke­reskedő sokat akar eladni, minél többet. „Én azt hiszem, az áruel­helyezés fortélyai vagy a fény kihasználása a teljesen termé­szetes kereskedői vagy gyártói módszerek közé tartoznak a világon - vélekedik Vámos György. - A szép nő is kismin­keli magát, ha az a célja, hogy még jobban, a lehető legjobban nézzen ki. Ezeket az eszközöket eladásösztönzőknek tekintem, és meg kell őket különböztetni a vevők megtévesztésétől, amit a Gazdasági Versenyhivatal szi­gorúan büntet is. A jogszabá­lyok mellett persze saját etikai normáink is vannak, amelyeket betartunk.” Vásároljon mértékkel! Ha ismerjük a trükköket, ha tu­datában vagyunk annak, ho­gyan akarnak minket manipu­lálni a bevásárlóközpontokban, könnyebben ellen tudunk állni a csábításnak - figyelmeztet Új­helyi Kata közgazdász, a Tuda­tos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa. - Ezzel együtt érdemes mindig listával bevásárolni menni, és lehetőség szerint ragaszkodni is hozzá, hogy ne vegyünk szükségtelen dolgokat. Nem javasolt éhesen betérni a szupermarketbe: aki­nek üres a gyomra, sokkal job­ban bevásárol, mint előzetesen eltervezte. A TVE szerint bizonyos élet­kor alatt érdemes kihagyni a gyerekeket a vásárlásból, ám ha ez nem lehetséges, igyekeznek jó tanácsokat adni. Például ho­gyan küzdjenek meg a helyzet­tel, ha kitör a hiszti egy megpil­lantott termék miatt. Újhelyi Kata szerint az is visszatartja az embert a mértéktelen árufelhal­mozástól, ha kosárba és nem be­vásárlókocsiba pakol: másként hat rá, ha érzi a súlyát annak, amit a polcokról összeszedett. A kocsi alján lötyögő kevéske áru, amiért bement, pont fordít­va hathat: hiányérzetet kelthet, és arra ösztönözhet, hogy még vegyen valamit. Hogy ne romlott húsból készüljön a karácsonyi vacsora: jó tanácsok a nagybevásárlás elé • írjuk össze, mire van szüksé­günk, gondoljuk át, hol kí­vánjuk azt beszerezni. • Készüljünk elegendő szatyor­ral, hogy ne kelljen az üzlet­ben műanyag reklámzacskót kérni. • Élelmiszereket mindig meg­bízható helyről szerezzünk be! Soha ne vásároljunk al­kalmi árustól még zöldséget vagy édességet sem! • Mindig nézzük meg a termék jelölését! A csomagoláson mag}'arul kell feltüntetni a termék megnevezését, össze­tételét (az esetleges allergén anyagokat is), előállítójának Mindig nézzük meg a termék címkéjét - tanácsolják a szakértők és forgalmazójának nevét, minőségmegőrzési vagy fo­gyaszthatósági idejét. Ügyel­jünk arra, hogy ne legyenek a címke adatai javítva, leta­karva. • Ne vásároljunk meg sérült, szennyezett csomagolású ké­szítményt, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják. Ha a mélyhűtött termék cso­magolása belül zúzmarás, a termék tömbbé fagyott, ne vegyük meg, mert való­színűleg felengedett és visszafagyasztott áruról van szó. FORRÁS: MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL Bírság az ünnep előtt a vállalkozók negyven száza­léka nem adott számlát, illetve nyugtát, és hetven százalékuk az áru eredetét, valamint a foglalkoztatottak dokumentu­mait sem tudta bemutatni az APEH vásárcsarnokokban, plazákban, fenyőfaárusoknál, illetve kirakodóvásárokon az elmúlt három napban elvég zett háromszáz vizsgálata sze­rint. Az akció következménye­ként várhatóan mintegy tízmil­lió forint bírságot szabnak majd ki, és a szabályok meg szegése miatt az APEH bizo­nyosan kezdeményezni fogja üzletek bezárását is. A profi kereskedelemben semmi sincs véletlenül, pláne a karácsonyi kon- zumőrület idején. Kosa György

Next

/
Thumbnails
Contents