Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-10 / 287. szám
2007. DECEMBER 10., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 A NAP TEMAJA álláspont Új rend azért szükséges, mert a társadalom életének sok területén rendetlenség van. Az állam ereje a 21. században nem a fegyverek arzenálján, hanem a közbizalmon alapul /f kreatív jogkerulok a magyarok — A közutakon 1000-1200 ember hal meg évente, mert az emberek nem tartják be a szabályokat Azt az álmot el kell felejteni, hogy az állam csak szolgáltat. A modern államnak új feladatai keletkeztek - mondja Kondorosi Ferenc Az Új rend és szabadság programjának az a célja, hogy megteremtse a jog a felelősség és a kötelesség kultuszát, mondta Szekszárdon dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos, aki a Vállalkozói Szalon legutóbbi klubestjének vendége volt. Ihárosi Ibolya- Manapság mindennek nevet adnak. Miért éppen most kell az új rend és szabadság?- A programnak az a filozófiája, hogy Magyarországon kiépült a jogállam, intézményei és a piacgazdaság működik, ha nem is látjuk ennek minden előnyét, de az életminőségen mindenképpen javítani kell. Új rendre azért van szükség, mert az élet sok területén rendetlenség tapasztalható. El kell végezni a jog finomhangolását a rendészet, a büntető- és a szabálysértési jog, a közigazgatási eljárások vagy éppen a versenyjog területén. Van még mit tenni a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok finomítása, szigorítása, a környezeti és az élelmiszerbiztonság körében. Kreatív jogkerülőkké váltak a magyarok az élet sok területén, és ez így van ez már a török idők óta.- Olyan nagy baj, ha kisebb ügyekben megtalálják az emberek a kiskapukat?- Igen, mert rengeteg áldozattal jár. A közutakon például 1000-1200 ember hal meg évente amiatt, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat. Muszáj ezen változtatni és nem csak jogi eszközökkel, hiszen magunk is jól látjuk a jog korlátáit. Nem nagyon érdekel, hogy mi van külföldön, de azt tudom, hogy melyik országban nem lehet kicsit sem túllépni a sebességet, mert elveszik a jogosítványom, akármilyen útlevél van a zsebemben. A helyzet javításához szükség van például az egyházak bevonására. A napokban a négy nagy történelmi egyház vezetőivel találkoztam, akik örültek a megkeresésnek és nagyon együttműködőek voltak. Nem csak velük, hanem 34 kisebb egyház vezetőivel is ismertettem a programot, és csak arra kértem őket, hogy ha belefér a gondolkodásukba, támogassák annak morális vonatkozásait. Az egyházak fontos szerepet töltenek be az emberi jogok védelmében és a polgári erények megőrzésében. Az egyházak közös felelőssége, hogy erősítsék az emberek közötti szolidaritást, az államot pedig a közjó megvalósítására, az emberi élet és méltóság védelmére ösztönözzék. Azt kértem, hogy az erkölcsi értékrend megszilárdításában legyenek partnereink. A jog mindig kifejez valamilyen értékrendet. Az új rend és szabadság programjának az a célja, hogy a jog, a felelősség és a köteleség kultuszát teremtse meg Magyarországon.-Véleménye szerint mennyi idő alatt lehet ezt a programot megvalósítani?- Határidőt nem tudnék mondani, de bármely párt politikusa szimpátiájáról biztosítja a törekvést, mondván, hogy valami hasonlót ők is meg akartak csinálni. Az ülésteremben már nem biztos, hogy ugyanezt mondják. Sajnos ott már a napi politika zsákmányává válnak ezek a kérdések. Ma a politikai erők legnagyobb felelőssége abban áll, hogy növeljék bizalmi tőkéjüket és sikerüljön helyreállítani a közbizalmat irányukban. Már csak azért is, mert a közbizalom egyebek közt gazdaságteremtő erő is.- Az újságíró természetesen hisz a szavak erejében, de ez a program megvalósításához kevésnek tűnik. Mit tehet egy kormánybiztos?- Nagyon sok mindent tehet. Nem irányítok minisztériumot, szűk szakmai csapattal dolgozom, de koordináljuk a minisztérium munkáját, jogszabályokat egyeztetünk, konferenciákon veszünk részt, sokféle megbeszélést folytatunk. Az egyházak után az Állami Számvevőszékkel közösen keressük a választ arra, hogy az államnak hogyan kell finanszíroznia önmagát. Az eredmény hitvallás lehet arról, hogy milyen államra van szükség.- Az ön véleménye szerint milyenre?- Szerintem erős államra van szükség. Azt az álmot el kell felejteni, hogy az állam csupán szolgáltat. Mi még tanultunk olyan nézeteket, mely szerint az állam egy idő után magától elhal. Ezek ostobaságok. A modern államnak olyan új feladatai keletkeztek, amelyekre 15 évvel ezelőtt még nem is gondoltunk. Amikor 1994-ben egy nemzetközi konferencián világjárványokról nemzetközi bűnözésről, terrorizmusról hallottam, meg arról, hogy civilizációs és vallási konfliktusok alakulhatnak ki, arra gondoltam, hogy ezek képzelgések, és kijöttem a konferenciateremből. Ma meg már ilyen témában tanítok az egyetemen, írok cikkeket, sőt könyvet. Az új jelenségekből adódó feladatait az állam nem tudja egymaga megoldani, csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges, tehát megjelennek a globális államfunkciók. Ezeket a problémákat Vagy nemzetközi együttműködésben, vagy nemzetközi szervezetekben lehet megoldani. Megváltozott az állami szuverenitás terjedelme és tartalma. Ma már nem azon mérhető egy állam függetlensége, hogy miként tudja megvédeni a határait, hanem azon mennyire képes érdekei érvényesítésére a nemzetközi szervezetekben. Ezért is egyre fontosabb a nemzeti egység és annak képviselete külföldön és a nemzetközi kapcsolatokban. Az állam ereje a 21. században nem a fegyverek arzenálján alapul, hanem azon a közbizalmon, amelyet fel tud mutatni. A közbizalom kialakulásának vannak morális, kulturális és civilizációs összetevői.- Úgy beszél, mint egy egyetemi oktató civil értelmiségi. Hogy érzi magát az állami bürokráciában?- Az állami feladat nem azt jelenti, hogy az embernek bármit fel kellene adnia szellemi, erkölcsi értékrendjéből. Nekem még senki sem adott, és nem is vállalnék olyan feladatot, ami az erkölcsi értékrendemnek ellentmond. Az állami bürokrácia a működés módja, szükséges és nem is mindig rossz. Első megközelítésben furcsának tűnhet, ha az állatkerti tigrisketrec vastagságát és anyagának összetételét jogszabály állapítja meg, pedig ez egy fogyasztóvédelmi rendelkezés. Ebben az esetben nem tigris a fogyasztó, pedig meg akar bennünket enni, hanem mi vagyunk a fogyasztók, akik meg akarjuk őket tekinteni. ; KONDOROSI FERENC 1954. május 25-én született Zalaegerszegen. Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1997-ben Ph.D. minősítést ; szerzett, 2004-ben habilitált doktor lett. Hét évig volt az Alkotmánybíróság főtaná- Ijcsosa, majd egy évig az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 1998-tól I 2000-ig a Veszprémi Egyetemen docens. í 2004. december 2.-tól az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2006-tól 2007 októberéig államtitkára. 2007. október 1.-től az Uj rend kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos. Társalgási szinten beszél angolul, németül, franciául, oroszul Az Emberi fogok Magyar Központjának igazgatója, a Jogi Szakvizsgabizottság és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottság tagja. A rendszerváltás, már majdnem történelmi távlatból könyv Érdekes időutazáson vehetünk részt a Kádár-rendszer utolsó parlamentjének képviselőivel Magyar nyitány Sztrapák Ferenc Kádár János hűséges munkatársai közé tartoztam, és ezt ő értékelte - manapság kevés ember szájából hallani ehhez hasonlót, s nem csak azért, mert az idő közben elszállt, az ember meg halandó. Fekete János, a Kádárrendszer főbankárja vállalja a múltját, és abból nem csak azt, hogy anno közreműködésével léptünk be az IMF-be és a Világbankba, hanem azt is, hogy a kölcsönfelvétel önmagában nem baj, legföljebb ha rosszul fektetik be a pénzt. Egy több mint félezer oldalas könyvben mesél a nyugdíjas szakember, egykori képviselő, akit a fiatalabb újságolvasók esetleg csak a közelmúlt botrányából ismernek: igen rangos kitüntetése alkalmából nem fogott vele kezet a köztársaság elnöke. Azé a köztársaságé, amelyet 1989-ben kiáltottak ki, annak a Parlamentnek az ablakából, amelyben akkor még többségükben az 1985-ben megválasztott országgyűlési képviselők ültek a székekben. Köztük volt újságíró kollégánk, Sztrapák Ferenc, azóta többszörös főszerkesztő, ma már nyugdíjas. Az utolsó szocialista parlament tagja Magyar nyitány címmel jelentette meg kötetét Történelmi parlament - parlamenti történetek, illetve: Régi képviselők a T. Házból (1985-1990) címmel. Ki gondolta volna, hogy a rendszer megszűnik? A „régi” képviselők között egyaránt találunk ma már ismeretlen, és most is közismert embereket, mint például Avar Istvánt, Kállai Ferencet, de ott van Nyers Rezső, Pozsgay Imre és Tamás Gáspár Miklós is. Bánffy György kérdez vissza egyik válaszában: 1985-ben hány ember fejében fordult meg az, hogy ez a politikai rendszer megszűnik? A dunaszentgyörgyi születésű Debreczeni József a következő interjúban az okokkal is szolgál: a rendszerváltozás elsősorban és mindenek előtt a nemzetközi hatalmi erőviszonyok megváltozása okán ment végbe. Nagyjából hasonlóan vélekedik a többi interjú- alany is, legföljebb a hangsúly kerül egy kicsit odébb. Más kérdésekre adott válaszokban viszont nem is kicsit. Például Pozsgay Imre, aki vezető politikusként először mondta ki 1989 januárjában, hogy ’56 népfelkelés volt, ma már nagyon szégyelli, fatális tévedésnek nevezi a szomszéd megyénk lapjában az első évfordulók egyikén megjelent, az „ellenforradalmat” elítélő cikkét A kötet csaknem félszáz interjúban, visszaemlékezésben tárja fel az időszakot érdekes fotókkal, dokumentumokkal illusztrálva azokat Közli például a képviselők névsorát. Tolna megyéből a következő neveket olvashatjuk: Bozsó Jánosné 'ÄKSST «osKOSbor.R^Lasaané SarapSk Ferenc János, Gágyor Pál kátei Ferenc Kr<My Zolán MhKJ istién Tamto Gáspár Mfctos... (Simontornya), Kapinya Miklósné (Tolna), Kosár István (Bátaszék), Kovács Sándor (Dunaföldvár), Lép Ferenc (Dombóvár), Péter Szigfrid (Szekszárd), Simon Péter (Paks), Solymosi József (Bony- hád), Varga János (Tamási). Ma van a könyv országos sajtóbemutatója a budapesti Pallas Páholyban. Az Alexandra Kiadó könyvesboltjaiban és bizományosainál lehet megvásárolni. ■ Gyuricza Mihály
