Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-05 / 257. szám
2007. NOVEMBER 5., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET VENTER MARIANNA Húsbavágó gondolatok ha száz évig élek, akkor sem fogom megérteni, hogyan lesz a háromszáz forintos húsból ezer forintos. Pedig próbálkozom. Végighallgattam már százféle érvelést, magyarázatot, indoklást, de még mindig nem világos. Nem értem, hogy miért veszik át a termelőtől olyan alacsony áron a sertéshúst, hogy ne érje meg neki sertést tenyésztem. Nem értem, miért lesz az nekem, a fogyasztói társadalom sertéshúst fogyasztó tagjának jó, ha a tenyésztők felszámolják a hizlaldáikat, ezáltal húshi- anyt teremtve. Azt meg végképp nem értem, hogy legyen akár túl sok, vagy túl kevés bármiből is, az ára csak felfelé tud kúszni. biztos bennem van a hiba, elvégre a gazdaságot, meg piacot, meg miegyebet hozzáértők irányítják megfelelő végzettséggel, gyakorlattal, előrelátással, termelők és fogyasztók iránti empátiával. Ugye, így van? Mert ha mégsem így lenne, akkor nem tudom, mit tehetek én, mint fogyasztó. Azon kívül, hogy kihúzom a családi étlapról a rántott sertésbordát. Túszmentéssel kezd a Neutron az orlandói vébén páks A Tolna Megyei rendőrfőkapitányság Neutron Bevetési Osztályának csapata ma kezdi meg a versenyzést a kommandós világbajnokságon Or- landóban. A paksi csapat kedden késő este érkezett meg az amerikai városba, ahol egy helyi csapat, a Légi Marsaitok várták őket, akikkel az előző években barátságot alakítottak ki. A paksi fiúk eddigi edzéseredményei megfelelnek a várakozásoknak. Az első versenynapon túszmentő feladat vár a kommandósokra. ■ V. T. Hátrányban a hazai pályán lemaradás Fejlesztésre nincs pénz, a cégek többsége nem hitelképes Miközben fizetni kell a béreket, közterheket, fejleszteni képtelen a legtöbb hazai kis- és közép- vállalkozás. Ezen szeretnének változtatni a kamarai vezetők. Wessely Gábor Gyakran invitálják a vállalkozókat olyan látványos, vetítéses előadásokra, amelyekről kiderül, hogy köszönő viszonyban sincsenek a gyakorlattal. Fodor Tibor sokkal hasznosabbnak tartja a közvetlen problémafeltárást és továbbítást. Ő az elnöke a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (TMKIK) vállalkozásfejlesztési és minőségirányítási bizottságának. Azt mondja: a vállalkozók ideje drága, tehát oda kell menni hozzájuk, és meg kell kérdezni tőlük, hogy milyen a piaci környezet, milyen fejlesztési lehetőségekre várnak, hol szeretnének több vagy kevesebb állami beavatkozást, szerepvállalást. S az ily módon összegyűjtött információt kell továbbítani az országos kamara vállalkozás- fejlesztési szakkollégiuma felé. Mert a döntéshozatalba beleszólásuk csak így lehet a vidéki kis- és középvállalkozóknak. Fodor Tibor is aktív vállalkozó, a rendszerváltás után, a nulláról indulva épített fel egy ma már igen jól prosperáló szekszárdi céget. Mérnök-közgazdászként a termelésben, finanszírozásban és értékesítésben is otthon van. Saját tapasztalataiból is merít, amikor a vállalkozók érdekeit képviseli. Nem csak a kamarában végez érdekképviseleti munkát; a Tolna Megyei Ipar- szövetség elnöki tisztét is ellátja 1981 óta. Súlyos hibának tartja Fodor Tibor, hogy a szakképzés nincs összhangban a vállalkozók igényeivel, továbbá, hogy egyre nagyobb a bürokratikus teher és egyre bonyolultabb az adórendszer. A vállalkozások forrásszegények, nincs pénz műszaki fejlesztésre, ami versenyhátrányt okoz. S nem csak arról van szó, hogy az Unió piacán nincs ugyanolyan sansza a magyar vállalkozónak, mint a nyugatinak, hanem arról, hogy a hazai pályán sincs előnye azokkal szemben, akik külföldről, kedvezőbb gazdasági közegből érkeznek. Sok a körbetartozás, nagy az eladósodás, a hazai vállalkozások mindössze 20-22 százaléka hitelképes. Brauer János is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a kis- és középvállalkozások megerősödjenek Magyarországon. A kamara szolgáltatói tagozatának vezetője, a bankok, biztosítók, könyvelők, könyvelési tanácsadók érdekeit képviseli a szervezetben és a hazai gazdasági életben. Meglátása szerint nagyon hirtelen rászabadult az országra a külföldi konkurencia; a magyar kis- és középvállalkozások még máig sem erősödtek meg annyira, hogy állják a versenyt. Adót, bért, közterheket fizetni s emellett még fejleszteni is a vállalkozást a jelenlegi gazdasági körülmények között szinte lehetetlen. Nincs megfelelő informatikai, nyelvi tudásuk, pénzügyi kultúrájuk a kisvállalkozóknak. Sokan egy az egyben átpasszolják a „papírmunkát” a könyvelőjüknek, még annyi fáradtságot se vesznek, hogy legalább nagyjából tisztában legyenek a saját cégük anyagi helyzetével. A TMKIK Brauer János és mások kezdeményezésére adózási tájékoztatókat, gazdasági fórumokat szervez. A tagozatvezető bizakodó. Azt mondja, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, de még semmi nem veszett el. A kamara dolga, hogy minden lehetséges eszközt latba vetve segítse egymásra találni a hazai termelőt, a hazai kereskedőt és a hazai fogyasztót. A CIKK MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TÁMOGATTA. Kutatás-fejlesztésre kevés az ember és a pénz Év Kutató- fejlesztő létszám Ebből cégeknél áll alkalmazásban Ráfordítás a GDP százalékában 1990 36.384 13.017 1,61 1995 19.585 5536 0,75 2000 23.534 6471 0,82 2005 23.239 7393 0,95 Forrás: KSH ■ Nehéz a helyzet, de még semmi nem veszett el. A világ piaca diktál a magyar sertéstartóknak tiltakozás A nagy kereskedőláncok és a felvásárlók magatartásában is kivetnivalót találnak a gazdák Tolnában 3 év alatt több mint 100 ezerrel csökkent a sertések száma A sertéstartók tiltakoznak a multinacionális kereskedőláncok magatartása ellen is. Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. vezér- igazgatója elmondta, a külföldről behozott harmadosztályú - ott állateledelként kínált - fagyasztott sertéshúst felengedik és akciózzák. Nincs senki, aki arra kényszerítené őket, hogy a vásárlókat tájékoztassák arról, mit is kínálnak és az honnan jött be az országba. Tiltakoznak a feldolgozók magatartása ellen is. A vezérigazgató szerint az importból behozott sertéshúsért inkább fizetnek többet, mint a hazai termékért, csak féken tudják tartani vele a magyar sertéstartókat. A kivezető út a magatartásváltás, az önmérséklet, a nyereséghányad átgondolása lehet. Soltész Gyula szerint tavaszra átrendeződik a termelői oldal, legalább harminc százalékkal tovább csökken a sertések száma. Várható, hogy sokan nem vállalják a további versenyt. Az ágazat akkor lesz majd eredményes, ha az élősertést kilónként legalább 350 forintért veszik át. A jelenlegi bolti árakba ez a felvásárlási ár is bőven belefér, mondta a vezérigazgató. Gyönkön, a Vádi Kft. felvásárlással is foglalkozik. Az ügyvezető, Blatt Ferenc ennek ellenére egyetért a sertéstartók tiltakozásával. - Én mindkét oldal gondjait látom, hiszen nem csak vágó- hidunk, de saját sertéstelepünk is van. Csak kukoricából öt kilót kell megetetni a disznóval, ahhoz hogy egy kiló súlygyarapodást elérjünk, ez pedig helyből 300 forint plusz költséget jelent a mai takarmányárakon. És nem számoltam a szóját, a többi takarmány-kiegészítőt, a munkabért, a közterheket, az állatorvosi díjat, a féléves vérvételi díjat, ami egy nagyobb telepen több mint százezer forint. Jelenleg mindenki szabadulni akar a disznótól, ezért nyomott az ára. Ha sokan tönkremennek, akkor annyira lecsökken a sertésszám, hogy a kereskedők behozzák a drágább uniós disznót, és egyből 2000 forint lesz a boltokban a comb és a karaj, taglalta a kilátásokat Blatt Ferenc. ■ M. I. Sertések száma Tolnában L\ Összes Anyakoca 2003 275 ezer 16 ezer 2004 220 ezer 15 ezer 2005 198 ezer 14 ezer 2006 170 ezer 13 ezer Forrás: KSH HIRSAV Napkollektoros aszalóra pályáznak belecska Napkollektoros aszalóberendezésre pályázik a belecskai önkormányzat a szociális földprogram keretében - tudtuk meg dr. Jakab Róbert polgármestertől. Erre a célra ez év januárban már nyert pályázati támogatást a község, ám a teljesíthetetlenül szoros kivitelezési határidő miatt vissza kellett adni a már elnyert pénzt. Akkor 1,4 millió forintos összegről volt szó, most 3,3 milliós beruházást terveznek, amelyből 300 ezer forint az önerő, (sk) Közösen emlékeztek az elhunyt szakályiakra szakály Az elhunyt szakályi lakosokra emlékezett a község képviselő-testülete november 1-jén a temetőben. A faluban ez hagyomány. A Kapos menti településen a búcsú is mindenszentek napjához kötődik. A búcsúbált szombaton a művelődési házban tartották, a talp- alávalót a bonyhádi Hangulat Zenekar húzta, (fké) Rászorulók segítésére gyűjtöttek Szekszárdon szekszárd A Béla téri katolikus templomban a múlt hét vasárnapján, a szentmise alatt kihelyezett ládikák- ba a szegény, rászoruló emberek részére gyűjtöttek pénzt. Bacsmai László plébános elmondta, a missziós vasárnapon közel nyolcvan- ezer forint gyűlt össze, amit minden adakozónak köszönnek. (mi) Bacsmai László plébános @ további hírek: www.tolnainefdjsag.hu Szerintük a túlkínálat az oka a nyomott árnak éder tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint azért alakult ki túlkínálat hazánkban, mert az uniós sertés is idetart. A dán és a német állattartók éveken keresztül a harmadik piacra, Távol-Keletre szállítottak. az amerikai termelők azonban alacsonyabb áraikkal ezt a lehetőséget az idén elvették tőlük, így beszorultak az uniós piacra. AZ unióban is esnek a felvásárlási árak, a bőrös félsertés kilójáért 1,4 eurót fizetnek. Éder Tamás szerint ugyanakkor a kinti boltokban jóval drágább a hús, mint nálunk, pedig Ausztriában és Németországban csak 7 százalékos az élelmiszerek áfája, míg nálunk 20.
