Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-15 / 266. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Hat év fegyházra ítélte a bíróság nem jogerősen a postarablót Nem csak igével él az ember egyházi adó Ebből tartják fenn a plébániát és a templomot is A zöldhatóság várhatóan még az idén rábólint a bányanyitásra szekszárd Súlyos árat fizet a szekszárdi Sikora Zsolt azért, hogy a nyáron anyagi gondjaitól a nagydorogi posta kirablásával akart megszabadulni. Erre maga is rádöbbenhetett, ezért elfogása után egy szándékosan levert pohár szilánkjával öngyilkosságot akart elkövetni, de a nyakán csak felületi sérülést okozott. A vádlottat hat év fegyházbüntetésre ítélte tegnap nem jogerős ítéletében a Tolna megyei bíróság ezért, valamint ittas vezetés és az engedély nélkül tartott sörétes puska miatt. A büntetése akár húsz év is lehetett volna. Enyhítő körülményként vették figyelembe büntetlen előéletét, beismerő vallomását, valamint, hogy tettét igen megbánta. A vádlott több helyen is dolgozott, de kevesellte a keresetét, majd július elején felmondta munkaviszonyát, miközben havi 128 ezer forint fizetési kötelezettség terhelte. Ebből 54 ezer volt Yamaha motorjának a részlete. Baráti kölcsönökből jelentős tartozást halmozott fel, amikor július 10-én, a volt feleségétől kölcsönkért kocsival Nagy- dorogon megállva egy csekket akart befizetni. Ekkor merült fel benne a rablás gondolata. Másnap az engedéllyel tartott riasztópisztollyal, pormaszkkal, ■ Amikor a rendőrök leteperték, azt kiabálta: Oké, ti nyertetek! gumikesztyűvel, baseball sapkával, napszemüveggel felfegyverkezve indult, hogy végrehajtsa az eltervezett bűncselekményt. Motorja rendszámát részben sörösmatricákkal ragasztotta le. A fél négykor elkövetett rablásig több üveg sört és fél deciliter Unicumot ivott meg. A zsákmány több mint kétmillió forint volt. Az alkalmazottak nem nagyon ijedtek meg, hanem üzentek a rendőrőrsre. Már a rablás előtt az utcán gyanús lett két férfinak, akik telefonon úgyszólván közvetítették merre menekült a postarabló. A vádlott a csúszós úton elesett a motorral, majd gyalog próbált menekülni. Amikor a rendőrök leteperték azt kiabálta: Oké, ti nyertetek, mindent beismerek. ■ Ihárosi Ibolya Az idén emelkedett az egyházi hozzájárulás, népszerűbb nevén az egyházi adó. Kevesen tudják, még a hívők közül is, hogy a befolyt összegből tartja fenn magát a plébánia. Mauthner Ilona Újdombóvár katolikus plébánosa, Molnár Antal elmondta, papíron a körzetéhez ötezer körüli hívő tartozik, de jó ha a harmada fizeti az egyházi adót. Ennek összegét a Pécsi Püspökség állapította meg, így 2500 forint évente és fejenként a hozzájárulás. Ezt azonban egyik plébánia sem veszi szigorúan, hiszen előfordul, hogy a kis fizetésből élő családok, kevés nyugdíjjal rendelkező idősek ha ezer forintot fizetnek be, hát annyit fogadnak el tőlük. Az egyházközösségek egyébként ebből a pénzből, illetve az úgynevezett perselypénzből élnek, újítják fel a plébániát, templomot, fizetik a rezsit. Hozzájárulnak az egyházmegyei intézmények, a szeminárium, a papi otthon fenntartásához.- Egyébként az egyházi adó elsősorban nem anyagi kérdés, hanem hit és hozzáállás kérdése, amit abból is látunk, hogy általában azoknak okoz problémát a megfizetése, akiknek valójában nincsenek anyagi gondjaik - mondta az újdombóvári plébános, aki ma már nyugdíjas. Negyvenhét év munkaviszony után havonta 36 ezer forint nyugdíjat hoz neki a postás. A plébániának egy négyórás alkalmazottja van, aki a hivatali teendőket ellátja, ő több mint hatvanezer forintba kerül, járulékokkal együtt. A megye legnagyobb plébániája a szekszárdi. Vicze László intéző szerint ötezer családot érintene az egyházi adó. Azért a feltételes mód, mert ez nem kötelező, mindenki lelkiismerete szerint fizeti. Sokszor temetéskor vagy esküvő előtt derül ki, hogy a család még soha nem fizetett hozzájárulást. Ilyenkor három évre visszamenőleg kérik az egyházi adót, ha ragaszkodik a család a katolikus szertartáshoz. Az így befolyt összeg éppen hogy elég a plébánia és a templom fenntartásához. A szekszárdi Béla téri templom nyílászáróRajík Béla v H;f* katolikus hi- «K vő Szekszárdon. az újvárosi temp- l§| lomban. Nemcsak a perselypénz, az egyházi adó is lelkíismeret kérdése it szeretnék minél előbb kicserélni, illetve a toronyórát kellene megjavítani. A szentségek kiszolgáltatásáért egyébként nem szabad pénzt kérni, kivétel a házasságkötés, aminek van kántor vagy sekrestyési vonzata, vagyis azokat az embereket, akik ott szolgálatot tesznek, valamilyen formában juttatásban kell részesíteni. A temetés pedig - mint a leggyakoribb szentelmény - szintén sok vonzattal jár. Országosan meghatározott egységes díja van, ami többfelé oszlik, jut belőle a templomnak, a kántornak, a sekrestyésnek és a papnak - mondta Vicze László. A perselypénzből tulajdonképpen a templomfenntartást fedezi az egyházközség. A perselypénzek egy része ugyanakkor irányzott célgyűjtés, amely azonnal befizetésre kerül az egyház- megyei hivatalba, az egyházmegyei hivatal pedig továbbítja a megfelelő helyre. Vannak állandó gyűjtések, ilyen a karitász, a szeminárium, az iskolák javára szolgáló, valamint a péterfillér, a missziós és a szentföldi gyűjtés. Ezen kívül vannak egyéb, például a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére irányuló gyűjtések. Az elmúlt évben minden hónapra jutott egy ilyen központi gyűjtés Szekszárdon is. A minimálbért sem éri el a papok, lelkészek fizetése A HÍVEKET ÉS A NEM HÍVŐ embereket is érdekli, vajon ki fizeti a papot, illetve a lelkészt. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész elmondta, amit Molnár Ottó plébános is megerősített, fizetésüket a helybéli egyházközösségek befizetéseiből kapják. A KISEBB TELEPÜLÉSEKEN azonban a bevétel nem elegendő arra, hogy ki- gazdálkodják a központilag meghatározott papi fizetést, ami sokszor még a minimálbért sem éri el, mert a fenntartási költségek elviszik az ösz- szes bevételüket. NAGYMÁNYOK, VÁRALJA A ZÖldha- tóság várhatóan ez év végéig meghozza a határozatot, megadja az egységes környezethasználati engedélyt. így nyilatkozott Laki Zoltán, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője. Ő vezette a közmeghallgatással egybekapcsolt hatósági fórumot Nagymányokon és Váralján. Körülbelül félúton jár az engedélyeztetési eljárás. A bányanyitással kapcsolatos első testületi ülést egy éve tartották Nagymányokon. Az előzetes becslések szerint évi százezer tonna szén termelhető ki. A telephely kis mértékben áthúzódik Váraljára is. A hosszas procedúra során 21 engedélyező hatósággal kell egyeztetni, némelyikkel több körben is. A bányanyitásba a lakosságnak is bele kell egyezni. Kari Béla nagymányoki és Filczinger Ágnes váraljai polgármester tájékoztatása szerint határozott ellenvélemény nem volt a közmeghallgatásokon. Bizonyos mértékben tartanak az emberek a külszíni robbantás, fejtés és a megnövekvő forgalom, szállítás környezeti hatásaitól. A fórumokon részt vett, és észrevételeit írásban átadta a hatóság képviselőjének a harkányi Zöld Forrás környezetvédelmi egyesületet képviselő Ranga János. Mint mondta, ők a lakóházakat, az ivóvízbázist és az emberek egészségét is féltik. Egy másik felvetés szerint egy viszonylag ritka puhatestű faj, az ajtós csiga élőhelyét veszélyeztetné az egyik szállítási útvonal. ■ W. G. Felülvizsgálat: ötévente a hatósági fórumot levezető Laki Zoltán tapasztalatai szerint minden engedélyeztetési folyamat időigényes. Megvizsgálják a tervezett elkerülő út nyomvonalát, és azt is, hogy a bányaművelés során a helyiek életminősége miben romolhat. Persze - teszi hozzá az osztály- vezető -, ahol eddig nem volt ipar, nulla volt a környezetterhelés, ott egy kisebb változás is feltűnő. Az egységes környezethasználati engedélyt még az idén kiadják, de a bányaművelés mikéntjét és környezeti hatásait ötévente felülvizsgálják. Nyugaton a helyzet jobb: kétszer annyi lehet a fizetés munkaerőpiac A kereslet időszakos, visszatérően ugyanabban a munkakörben dolgozók tömegesen veszítik el állásukat Évek óta stabilan a vasas-forgácsoló, CNC-gépkezelő, hegesztő, fémmegmunkáló, fémfelületkezelő és lakatos szakmákban van munkaerőhiány Tolna megyében- tájékoztatta lapunkat Mátyás Tibor Attila a Dékiunántúli Regionális Munkaügyi Központ elemzési osztályának vezetője. A kereslet ezen részét elsősorban az autóipari alkatrészeket gyártó cégek gerjesztik. Vannak olyan munkakörök, amelyekben sokan dolgoznak, ezért nagy a létszámmozgás is. Ezekben az esetekben nem lehet hiányszakmákról beszélni, mivel a viszonylag jelentős kereslet mellett a kínálati oldalon- például a nyilvántartott álláskeresők körében - is sokan jelennek meg. Szinte minden kistérségre jellemzően ilyen szakma a bolti eladó, a tehergépkocsi-vezető, a kőműves és a szabó, varrónő. Hasonló a helyzet a takarítói, a vagyonőri, a piaci, utcai árusi, és a gyártósori betanított munkával.Egyes térségekben kelendőek az adminisztrátorok, a húsfeldolgozók, a pékek, a festők-mázolók. A hiányszakmákról azt feltételezzük, hogy nincs, vagy nagyon kevés az ilyen képesítéssel rendelkező munkanélküli. A valóság azonban az, hogy gyakran annak ellenére nem sikerül a munkáltatói igényeket kielégíteni, hogy jelentős számban szerepelnek a munkaügyi központ nyilvántartásában az adott képzettségű álláskeresők. Közülük sokan már régóta kiestek a munkaerőpiacról, megkopott szakmai tudásuk, esetleg megromlott egészségük. Jó felkészültségű szakmunkásokból általában kevés van. Ennek ellenére csak néhány cég hajlandó az átlagosnál jobb béreket adni. Az is gond, hogy ha a cégek felvennének valakit, elvárnák tőle, hogy több munkaterületen is otthonosan mozogjon. Bizonyos területeken a munkaerő-kereslet csak időszakos, azaz néhány hónap letelte után az ugyanazon munkakörben dolgozók tömegesen veszítik el az állásukat. A bérezésben is nagyok a különbségek. CNC-gépkezelőknek is sok helyen csak a minimálbért adják meg, Sopron környékén a nagyobb cégeknél 130-160 ezer forintot is kereshetnek. A nyugati határ mentén más szakmákban is többet fizetnek, és több ajánlattal várják a jelentkezőket. Míg megyénkben a munkáltatók nagyobb része minimálbért kínál, addig Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén az alacsonyabb szakmunkásfizetés is 80- 90 ezer forintnál kezdődik. ■ Hargitai Éva Nyilvántartott álláskeresők Tolna megyében (fő) Szekszárd Konyhád Dombóvár Paks lamási Állásajánlatok a kistérségekben SZEKSZÁRDI KIRENDELTSÉG: árufeltöltő (10), eladó (5), telefonos ügyintéző (3), BONYHÁDI KIRENDELTSÉG: Szabó, varrónő (5), sütő- és tésztaipari munkás (2), egyéb segédmunkás (2) DOMBÓVÁRI KIRENDELTSÉG: segédmunkás (10), biztosítási ügyintéző (5), lakatos (2) PAKSI KIRENDELTSÉG: gépkezelő (150), gumitermék összeszerelő (120), ruházatigép-kezelő (30) TAMÁSI KIRENDELTSÉG: gépkezelő (150), operátor (60), építőipari szak- és segédmunkás (30) 4 é
