Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-14 / 265. szám

2007. NOVEMBER 14., SZERDA 7 GAZDASÁG Nincs egyezség az ötoártin: egyelőre marad a költségtérítés Nem folytatódnak a tárgyalások, mert nincs miről - ez a csalódott mondat Göndör István szocialis­ta frakcióvezető-helyettestől szár­mazik, miután eredménytelenül zárult a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések rendszeréről szóló tegnapi ötpárti tárgyalás. Egy a kormánypártok által támo­gatott - MSZP-s forrású - javas­lat szerint ugyanis adó- és járu­lékköteles körbe vonnák vala­mennyi képviselői javadalma­zást, ugyanakkor a fizetéseket a háromszorosára emelnék - ezt megvitatni ültek asztalhoz a pár­tok. A tárgyalási fiaskóval kap­csolatban Göndör azt mondta: „győzött az Orbán Viktor-i mutyi és szociális demagógia”. Répássy Róbert, a Fidesz frak­cióigazgatója a tárgyalást köve­tően közölte: egyetértenek a vál­toztatásra való igénnyel, de nem lehet egy rossz megoldást egy még rosszabb megoldással orvo­solni. Répássy szerint a közvéle­mény számára nemcsak a szám­la nélküli költségtérítés, de a tisz­teletdíjak háromszorosára eme­lése is elfogadhataüan. A politi­kus hozzátette: a Fidesz a jövő­ben is nyitott minden olyan tár­gyalásra, amely a képviselői java­dalmazást a közvélemény számá­ra is elfogadható módon rendezi. Répássy az MDF-es Hock Zol­tánnal közösen éppen ezért azt javasolta a tárgyalást követően: a kormány vonja vissza a be­nyújtott javaslatot. Hock közöl­te: csak ötpárti megegyezés el­fogadható az ügyben, így készek az újabb tárgyalásra. Jelenleg a viszonylag alacsony képviselői alapfizetés mellé ki­emelkedően magas költségtéríté­si átalány jár, amellyel semmi­lyen formában nem kell elszá­molniuk a honatyáknak. ■ Z. M. Meg sem nézzük, mit eszünk konyha Akár nyolcéves börtönbüntetésre ítélhetik a vétkes cukrászt A magyar vásárlók csak­nem fele sokszor meg sem nézi, mit tartalmaz az álta­la vásárolt élelmiszer, de a lejárati időt most már majd­nem mindenki ellenőrzi. Boda Veronika - Farkas Károly Ha a magyar vásárló egy élelmi­szerüzletben nézelődik, szinte mindig megnézi, hogy az élelmi­szerek szavatossága mikor jár le. Ellenben azt, hogy mit is tartal­maznak, már sokkal ritkábban - derül ki a Tárki és az Image Factory közvélemény-kutatásá­ból. Szemben a cseh vagy szlo­vák vásárlókkal, a magyaroknak és a lengyeleknek csak alig 53 százaléka ellenőrzi, milyen ösz- szetevőkből készült az általa vá­sárolt termék. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőr­zi, hogy az általa vásárolt élelmi­szer miből készül. „Ebben az is közrejátszik, hogy a vásárló, ha meg is nézi a termék összetevőit, túl sok információt abból sem szerez” - emelte ki lapunknak Dömölki Lívia, az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület mun­katársa. A szakértő szerint a tájé­koztatónak tartalmaznia kellene nemcsak az összetevőket, hanem azok arányát, pontos megnevezé­sét és tápértékét is. A magyarok esetében a kutatá­si eredmények megerősítették: a nők körültekintőbbek az élel­miszer-vásárlásnál: 82 százalé­kuk, szemben a férfiak 72 száza­lékával, ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt Az elmúlt évekhez képest gon­dosabban vásárolunk. A magya­rok 77, a csehek 76, a lengyelek és a szlovákok 75-75 százaléka több-kevesebb rendszerességgel megvizsgálja az élelmiszerek sza­vatossági idejét. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vá­sárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. Ennek hátterében valószínűleg az el­múlt néhány év sorozatban kirob­bant átcímkézési és élelmiszer­hamisítási botrányai állnak. Az elmúlt egy évben közel 3500 tonna lefoglalt és megsemmisí­tett, lejárt szavatosságú, megha­misított vagy egyszerűen csak egészségre veszélyes élelmiszer­Mire figyelünk élelmiszerek vásárlása közben? A magyarok szemében a termékek ára és minősége számít a legtöbbet, az, hogy miből készül, nem annyira fontos. A szakértő szerint ebben közrejátszik, hogy a csomagoláson sem derül ki, mit tartalmaz az áru. Jó minőségű legyen Megérje az árát Magyar eredetű legyen Mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen Mesterséges színezék nélküli legyen Tartósítószer nélküli legyen Olcsó legyen Ismert márkájú termék legyen Alacsony zsírtartalom Alacsony szénhidráttartalom Alacsony kalóriatartalom Vonzó csomagolás Biotermék legyen Külföldi eredetű legyen FORRÁS: GFK - EUROPRESS-G RAFIKA Botrányok az élelmiszerpiacon 2004. AUGUSZTUS 10. Dél- Amerikából származó, mérge­ző aflatoxinnal szennyezett fű- szerpaprikát találtak magyar készítményekben. 2005. július 28. Mérgező vegy­szerekkel kezelt ribizlit és egrest találtak több magyar élelmiszerboltban. 2006. DECEMBER 4. A M.EG.A. cégcsoport raktáraiban lejárt szavatosságú külföldi árukra ragasztottak későbbi lejáratra szóló magyar címkét 2007. március 7. A szolnoki Treff Kft. telephelyén több tonna lejárt szavatosságú, de átcímkézett, védőgázos csoma­golású felvágottat, szalámit és virslit foglaltak le. 2007. AUGUSZTUS 6. Indiából származó guargumiban rák­keltő dioxint mutattak ki. 2007. augusztus 7. Illegáli­san működő baromfifeldol­gozó üzemet találtak Csákánydoroszlón. Becslések szerint a vágóhídon tavaly november óta 17 tonna húst dolgoztak fel. rel kapcsolatos botrány került az újságok címlapjára. Ételmérgezés is jut minden nyári szezonra. Augusztus elején Kiskundorozsmáról kellett több- tucatnyi embert kórházba szállí­tani. Tegnap pedig a Szombathe­lyi Városi Ügyészség több ember halálát okozó gondatlan veszé­lyeztetés miatt vádat emelt a séi cukrászüzem vezetője ellen. Az üzemből kikerült diós kocka miatt 2006-ban 418 ember került kórházba, közülük hat olyan sú­lyos állapotban, hogy már nem tudtak segíteni rajtuk. Ha bűnös­nek találják a cukrászdavezetőt, kettőtől nyolc évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethetik. HÍRSÁV Brüsszel vizsgálja a magyar „lex Mólt" az európai bizottság teg­nap közölte, hogy vizsgálat­nak veti alá a „lex Molt”: Brüsszel szerint a jogsza­bály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet. Brüsszel szerint aggályos lehet, hogy a különösen fontos magyar vállalatokról rendelkező törvény túlzó követelménye­ket állít az állami felvásár­lási kérelmek esetére, illet­ve az államnak lehetővé te­szi, hogy az energiacégek vezetésébe irányítási és el­lenőrzési joggal rendelkező tagot delegáljanak. Hetvenhét gyógyszer ára csökkent novemberben NOVEMBER ELSEJÉTŐL 77 gyógyszer ára csökkent átla­gosan 2,5 százalékkal, közölte az Egészségügyi Minisztérium. December 1-jétől további 47 termék kerül majd kevesebbe, átla­gosan 5,6 százalékkal. Az olcsóbb termékek közül 7, míg a decembertől keveseb­be kerülő gyógyszerek közül 10 terméknél több mint 10 százalékos az árcsökkenés. Elindult a kormányzati feljelentő honlap keddtől üzemel a www.anti-lop.gov.hu kor­rupcióellenes közérdekű honlap, amelyen bárki be­jelentést tehet, ha szabály­talanság, visszaélés jut a tu­domására az uniós támoga­tásokkal kapcsolatban - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Hozzátette: általában harminc nap alatt vizsgál­nak ki egy ügyet. Bajnai átláthatóságot ígért Nem az osztrákok miatt habzik a Rába szennyezés Vizsgálatot rendelt el a környezetvédelmi minisztérium Virágzik az agrobiznisz a minisztérium szerint Soron kívüli vizsgálatot végzett a környezetvédelmi miniszté­rium kedden a Rábán, hogy ki­derítsék, miért habzik újra a fo­lyó. Csaknem 200 kilométeres szakaszon, 12-15 nagyobb szennyvíz-kibo­csátású telephely­ről vesznek min­tát, azt ellenőrzik, hogy ők vezettek-e a Rábába szennyvizet. Az elsőd­leges vizsgálat is megerősítet­te, hogy ezúttal vélhetően nem az osztrák bőrgyárak miatt hab­zik újra a Rába. Szentgotthárdnál csak kisebb habpöttyök vannak, amelyek a szakemberek szerint messze nem összehasonlíthatók a ko­rábbi állapottal. A múlt pénte­ken vett három minta alapján készített elemzés szerint a folyó szerencsére most nem annyira szennyezett, mint a korábbi hab­záskor. Azt azonban továbbra sem tudni, honnan származhat a szeny- nyezés, az eredmé­nyek a hét végére ké­szülnek el. Korábban komoly diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett, hogy a szomszédos Ausztriában nagy mennyiségű szennyezőanyagot juttattak a folyóba. Akkor több burgenlandi bőrgyár és egy stá­jerországi geotermikus erőmű engedett hosszú időn keresztül szennyvizet a Rábába. ■ ■ Nem tudni, hon­nan származik a szennyezés. Diplomáciai vitát is okozott a Rába évekig tartó szennyezése Jó évet zárt tavaly a magyar me­zőgazdaság, részesedése a GDP- ből 3,7 százalék volt, míg a teljes agrobizniszé 12-13 százalék - je­lentette ki Gőgös Zoltán, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára kedden az agrárgazdaság helyzetéről szóló parlamenti beszá­molójában. Az államtitkár kiemelte: ta­valy a mezőgazdaság 429,6 mil­liárd forintos támogatási forrás­hoz jutott, ami több mint húsz­milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A magyar agrárgaz­daság kivitele 2006-ban elérte a 3,6 milliárd eurót (915 milliárd forintot). Ez 8,5 százalékkal volt több, mint 2005-ben. Gőgös utalt arra: Magyar- ország sikerrel kapcsolódott be az unió agrárpolitikai reformjába. Negatívumként értékelte ugyan­akkor azt, hogy az állattenyésztési ága­zatokban romlottak a pozíciók. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának fideszes elnöke sze­rint viszont a kormány a tsz-ala- pú tőkés nagybirtokrendszer épí­tését végzi gőzerővel, pedig inkább az Európai Unió közép­birtokon alapuló, családi gazda­ságok köré szerveződő modelljét kellene szem előtt tartania. ■ ■ 8,5 százalékkal nőtt az agrárter­mékek kivitele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents