Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

4 ALMANACH 2007 - 104 SZEKSZARD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT Ä § : K&OCSA ifÖLNA . SZEKSZÁRD m 1 BONYHÁD A szekszárdi víz jövőjéről döntöttek a képviselők Határozatot hozott a közgyű­lés annak érdekében, hogy közép és hosszú távon egészséges maradjon a vá­ros ivóvize. Levélben keresi meg a polgármester a kör­nyezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy folytatód­jon a kármentesítés a vízbá­zis körül, nehogy a diklór- etilén szennyeződés eljus­son a kutak közelébe. Két és félmillió forintból megkezdő­dik a keleti vízbázis további kutatása. A vízföldtani mo­dell elkészülte után pályáza­tot nyújt be Szekszárd uniós támogatásra. Jövőre is lesz Bursa Hungarica ösztöndíj Csatlakozik a megyeszék­hely jövőre is a Bursa Hun­garica ösztöndíj rendszer­hez. A kezdetektől részesül­hetnek a szekszárdi fiatalok ebben a támogatási formá­ban. Jövőre hatmillió forintot szán erre a célra a város. IDŐPONTOK A polgármester, a képviselők és a jegyző fogadóórái, valamint egyéb fontos időpontok a város honlapján ( www.szekszard.hu ) olvashatók. Ugyanott megtalál­hatók a bizottsági ülések és a közgyűlés napirendjei, utóbbi­nak az előterjesztései is. A polgármester Horváth István, az alpolgármesterek dr. Haág Éva és Ács Rezső. A képviselő­testület: dr. Balás Ákos, Csernus Péter, Csillagné Szántó Polixéna, Fajszi Lajos, dr HadházyÁkos, Kővári László, Máté Péter, Hor­váth Jánosné, dr. Horváth Kál­mán, Kerekes Csaba, dr. Tóth Gyula, a Fidesz-KDNP frakció tagjai; Halmai Gáborné, dr. Gaál Zsuzsanna, llosfai Gábor, Hor­váth László, Schoeck Károly és Tóthi János, az MSZP frakció tag­jai; Jobban Zoltán és Németh Zoltán, az SZDSZ; valamint Tóth Csaba Attila, a Szekszárdi Véd­egylet képviselője. A jegyző Dr. Kilián Orsolya. A német kisebbségi önkormányzat tagjai: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök, Hepp Ádám elnökhelyettes valamint ifjú Töttős Gábor, Heimann Zoltán, Heinek Ottó és Krémer György képviselők. ADATOK , Lélekszám: Óvodások száma: 34 989 1100 Általános Iskolások száma: 3400 Középiskolások száma ___________ a s aját Intézményekben: 1900 Költségvetés: 8,7 milliárd Ft Fejlesztési összeg: 936 millió Ft Munkanélküliségi ráta: 7,4 % AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST IHÁROSI IBOLYA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTT- VALD KÁROLY ÉS KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEG­JELENÉSÉT A SZEKSZÁRDI ÖN- KORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Szekszárd legismertebb idegenforgalmi, gasztronómiai és kulturális rendezvénye a szüreti napok évente viszatérő rendezvénysorozata Szekszárd a jövő városa program A megyeszékhely hazavárja az elszármazott fiatalokat Munkahelyteremtő, a komfortérzetet javító be­ruházások és együttmű­ködés Szekszárd érdeké­ben. Ez a jövő városa program lényege. Ihárosi Ibolya Az új, fiatal városvezetés rész­ben új koncepcióval és progra­mokkal indult, de folytatja a már megkezdett rekonstrukciós programot is. Gőzerővel folyik a Szekszárd a jövő városa néven meghirdetett fejlesztési elképze­Horváth István szerint fontos az együttmű­ködés lések előkészítése. Mint Hor­váth István polgármester el­mondta, ennek a része az ökocentrum amelyet a Duna- Dráva Nemzeti Parkkal közösen terveznek. Nem tagadva a bor jelentőségét, de ahhoz, hogy a turista idejöjjön és itt is marad­jon ahhoz látványosságok és programok kellenek. A kistér­ségnek nagyon fontos a Ge­menc, de a program regionális, sőt nemzetközi jelentőségű. A volt Szarvas csárda környékére tervezik 20 hektáron az öko­centrumot. Azért éppen oda, mert ez a terület árvíz esetén sem kerül víz alá. A tervben sok interaktív látványosság szere­pel. A turista a lomb magasságá­ból nézheti az ártéri erdőt. Lát­vány- és hangelemekkel felele­veníthető a terület geológiai tör­ténete. Vagy éppen az áradás kö­zepén érezheti magát a látogató. A hódvár makettjébe is be lehet majd menni. A számítások sze­rint az ökocentrum évi 400 ezer látogatóra számíthat. Sok érték­kel rendelkezik a város, de eze­ket még nem aknázza ki igazán. Cél, hogy helyi vál­lalkozókkal teremt­senek új helyi érté­keket. Ennek példá­ja volt már az idei szüreti napok megrendezése. Tizenhét év küzdelem után ingyen tulajdonba kapta a város a volt Dózsa-pályát. Ez központ­ja lesz egy nagyszabású szóra­koztató és sportlétesítménynek. Oda tervezik a sport- és szabad­időközpontot, élményfürdőt, a korcsolyapályát és egy műfüves atlétikapályát. Több beruházó­■ Minőségi munkahelye­ket ígérnek. Az önkormányzatot is jó tulajdonosnak tartják- ÜJ alapelvek szerint végez­zük a munkát - mondta Hor­váth István polgármester. Igye­keznek visszavásárolni a váro­si vagyont, mert szerintük az önkormányzat is lehet jó tulaj­donos. Erősíteni szeretnék a kistérségi szerepet a községek­kel együtműködve. - Egy év ta­pasztalatai alapján mondom, nagyon fontos, hogy együtt tudjunk működni a város ér­dekében az ellenzéki frakció­val. A képviselőket nem azért küldték a választók, hogy egy­mást legyőzzék, hanem hogy a városért dolgozzanak. Ettől még meg lehet őrizni a politi­kai különbözőségeket - emelte ki a polgármester. val is folynak a tárgyalások épp­úgy, mint a száEodaépítésről és üzemeltetéséről. Az ökocentrumhoz hasonló­an ugyancsak a ROP keretében pályázik a város az Ipari Park fejlesztésére mintegy 400 mil­lió forint értékben, ennek fele az önerő. Közle­kedési csomópont épül az ipari park szívében, megépül a kerítés, a szer- vizutak. Már 10 hektár terület­re jelentkeztek vevők, köztük két osztrák cég, valamint helyi vállalkozók. A magánberuhá­zás értéke mintegy 4-6 milliárd forintra tehető. Várhatóan már­ciusban a Pollack-pálya terüle­tén kereskedő-szolgáltató köz­pont építése kezdődik. Szekszárd minőségi munka­helyeket szeretne. Ilyet igénylő fejlesztések lesznek német és olasz tulajdonú cégeknél jövő­re. A kvalifikált munkaerő- igényhez is kapcsolódik a Szek­szárd visszavár program, amely azt célozza meg, hogy a felsőok­tatásban tanulók és a már vég­zett fiatalok hazatérjenek. Az el­ső fecskékkel már folytattak megbeszéléseket. Januártól Bu­dapesten és a nagyvárosokban találkozókat szerveznek, ismer­tetve a lehetőségeket Köztük a tervezett lakásépítést. EH3SHSH3 Miért szereti ön a várost? baky Péter, festőművész:- Szekszárd csendes, zöld város, jó levegővel és kedves emberekkel. Ugyanakkor egyre kevésbé érzem ma­gam jól, mert az utóbbi években egyre inkább el­fogy az önkormányzat körül a levegő és a pénz. A kor­mányzati politika következ­ményeit a Művészetek Háza nagyon megérzi. Talán az emberek, a polgárság hozzá­állása lehetővé teszi, hogy a helyzeten úrrá legyünk. varga jenő, az Utánpótlás Kézüabda Sportegyesület elnöke: - Szeretem a kisvá­rosi miliőt, bár nyüzsgő tí­pus vagyok. 1994-ben kerül­tünk ide, és kerestem a kapcsolatokat. Úgy éreztem, hogy a kézilabdában tud­nék segíteni. Később ezt mások is így látták, volt bi­zalom. Amikor tíz év után megváltam az NN biztosító­tól, sem bennem, sem a csa­ládomban nem merült fel, hogy elköltözzünk innen. TÖLGYESI BALÁZS, az Alisca Terra Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója:- Azért jó itt élni, mert em­berléptékű, hangulatos, kedves kisváros. Tetszik a borvidék jellege, és termé­szetesen a jó borokat is sze­retem. Ráadásul izgalmas, szép a munkám, ami nagy kihívást jelent számomra. Lehet, hogy ez sokaknak még nem nyilvánvaló, de vonzó számomra a város előtt kirajzolódó jövőkép és fejlődés is. Generációk táncolnak negyven éve a Bartinában A Bartina együttes nem csupán tánccsoportokból áll, hanem kö­zösség, szellemi műhely is. A táncosok számára életforma. Tol­na az ország egyik leggazdagabb néphagyományokkal rendelkező vidéke. Az őstánccso- port 1966-ban ala­kult meg szekszárdi gimnazistákból. A táncosok kicsi gyermekkoruktól anyanyelvi szinten ismerkednek egy-egy vi­dék mozgáskincsével, dalaival, tánctípusaival és azt improvizatív módon, önállóan táncolják - so­rolta Matókné Kapási Julianna, az egyesület művészeti vezetője. Az egyesületet 1991-ben alapítot­ták. Feladata a Sárköz hagyomá­Negyven éve élő közösség a táncegyüttes nyainak megismerése, megóvá­sa, a Kárpát-medence kultúrájá­nak megismerése és színpadra- állítása. Négy éve a Liszt Ferenc Művészeti Iskola néptánc tagoza­ta gondoskodik a gyerekek kép­zéséről. Az autenti­kus táncstílust képvi­selik, az ország leg­jobb amatőr tánccso­portjai közé tartoz­nak, minősítésük kiváló. - Már alig van a városban olyan család, amelyik ne kapcsolódna valami­lyen módon a Bartinához, vagy ne lenne róla ismerete. Siker, ha tapsol a közönség, de mégis az legnagyobb eredmény, hogy már negyven éve él ez a közösség - fo­galmazott a művészeti vezető. Szép szőlőt szüreteltek idén marketing A jó bort is fel kell öltöztetni eladható ruhába- Majd tizenöt év múlva meg­mondom megérte-e a váltás - vá­laszolta kérdésünkre dr. Bodri István, a Bodri Pincészet egyik tulajdonosa. Eredeti foglalkozá­sát odahagyva, jogászból vált is­mert és elismert borásszá. Úgy vélekedik, hogy ebben a munkában a legnehezebb az ami nem rajtuk múlik, nevezete­sen, hogy milyen lesz az évjárat. A legszebb pedig maga a jó bor, vagy ahogy a hozzáértők mond­ják, a szép bor. A családi ültet­vény 10 százaléka fehér, a többi kék szőlő, utóbbinak a fele kék­frankos. Készülnek a gazdaság­ban fajtaborok és az úgynevezett háziasítottak, leginkább bikavér. Bodri István szerint egyre Dr. Bodri István szekszárdi borász jobb a szekszárdi bor híre, neve, de még mindig nincs a megérde­melt helyén. Azért küzdenek vállvetve a szekszárdi borászok, hogy mielőbb odakerüljön. Bodriék tagjai a Szekszárdi Bo­rászok Céhének és két szövetke­zetnek. Mint mondta, az a leg­fontosabb, hogy jó bort kell ké­szíteni, de azt fel is kell tudni öl­töztetni, ugyanis a jó bornak is kell cégér. Már látszik, hogy kitűnő évjárat lesz az idei. Szép szőlőt szüreteltek és szüretelnek is még. A Bodri Borház étterem és múzeum is egyben, egy 400 éves papi dézsmapincében, ahol gyertyatartók, kovácsoltvas ki­egészítők teszik teljessé a különleges hangulatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents