Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-29 / 252. szám

3 2007. OKTÓBER 29., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET HARGITAI ÉVA Ott vagyunk, ahol szakad amit ma megtehetsz, ne ha­laszd holnapra - tartja a mondás, pedig nálunk in­kább a halogasd, amíg csak lehet elv érvényesül. Végül is a húrt egészen ad­dig lehet feszíteni, amíg el nem szakad. Miért is tá­mogatná az állam egy ve­szélyesen omladozó partfal megtámasztását, amíg az egész le nem dől, de leg­alábbis 2009-ig. Hiszen, ha arra nincsen pénz, hogy megelőzve a nagyobb gondot, még viszonylag jobb állapotban helyre hozzanak valamit, arra biztosan bőven jut, hogy a megtörtént baj után, jóval nagyobb energia- és pénz- befektetéssel helyrehozzák azt. Már ha lehet. Mert egy rossz állapotban levő partfal vagy egy omladozó pince életveszélyessé is válhat, de az is elég, ha egy élet munkáját, egy há­zat tesz teljesen tönkre. Ezek a károk pedig megfi­zethetetlenek. Akiket a probléma érint, azok csak bízhatnak abban, hogy nem lesz nagyobb gond, és a reményük egyben tartja az omlani készülő falakat. Egyezség nincs, tüntetni fognak a sertéstartók A hazai sertéságazat magára maradt - mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) titkára. A Sertéste­nyésztők Országos Választmá­nyának delegációja és Gráf Jó­zsef agrárminiszter a napok­ban tárgyalt sertéságazatban kialakult válsághelyzetről.- Azt tudtuk, hogy az Euró­pai Unió agrárpolitikája kö­zömbös az ágazat iránt, viszont azt reméltük, hogy a nemzeti ■ Az eddigi intézkedések a válsághelyzetet nem oldják meg. agrárpolitika nem nézi tétle­nül,,ahogy sertéstelepek tucat­jait zárják be, ahogy százak vesztik el állásukat - fogalma­zott Tóth István. - Az elmúlt száz évben még nem volt olyan alacsony az anyakocák száma, mint most. A MOSZ titkára hozzátette: eredmény, hogy a megbeszé­lés hatására néhány hónapok óta húzódó ügy intézése fel­gyorsul. így a 2007. április 30- ig vágóhídra vagy exportra szállított sertések után járó, ál­latjóléti többletvállaláshoz kö­tött 1800 forintos kompenzá­ciót még az idén kifizetik. Az eddig megismert minisztériu­mi intézkedések azonban a válsághelyzetet nem oldják meg. Ezért a Sertéstenyésztők Országos Választmánya úgy döntött, hogy november 15-re országos demonstrációt hir­det. ■ M. I A partfal adja a másikat pályázat Egyelőre nincs pénz az omlásveszély megelőzésére Héri Lászlóné Tevel polgármestere mutatja az omlásveszély helyét, ahová a partfal kellene. Ha leomlik, a vis maior keret talán segít Meg kell várni, míg leom­lanak a partfalak és a pincék a megyében: 2009-ig tolnai falvak, vá­rosok nem pályázhatnak a partfal- és pinceprog­ramban. Rácz Tibor Úgy fest, nem épül több partfal, és több pincét sem tömedékel- nek be a közeljövőben Tolna me­gyében. Nagy Gáborné, Duna- fóldvár polgármestere érdeklő­désünkre elmondta, a dél-du­nántúli régióban nem írtak ki pince- és partfalpályázatot, a te­lepüléseknek 2009-ig nincs te­hát lehetőségük arra, hogy meg­előzzék a bajt. Mint mondta, a problémák meg­oldására az egyetlen lehetőség, ha megvárják, míg a partfal vagy a pince olyan állapotba nem kerül, esetleg be- vagy le­omlik, hogy a központi vis maior keretből helyre tudják hozni. Hozzátette, Dunaföld- váron már több pince és partfal is leomlott. Az általuk okozott problémák elhárítására körül­belül 25 millió forintot költött az önkormányzat. Ezen költségek pótlására adott be a város vis maior pályázatot, de még nem tudják, megkapják-e. Kiemelte, forráshiányos költségvetésüket ezek a költségek igencsak meg­terhelik és csak tovább növelik a hiányt. - Emellett nem elha­nyagolható az a szempont sem, hogy a bajt sokkal kevesebbe ke­rül megelőzni. Miután már a pincék, partfalak leomlottak, drágább a helyreál­lításuk, és ami a leg­fontosabb, baleset- veszélyesek is - húzta alá. Héri Lászlóné, Tevel polgár- mestere is hasonló állásponton van. Mint mondta, a tavaszi esőzések idején állandó prob­lémát okoznak az omlásveszé­lyes partfalak a falubelieknek. A Dorogi utcában ugyan az egy- harmadát megépítették a tám­falnak, azonban a partfal nagy része még mindig veszélyes a közlekedésre, hiszen közvetle­nül az út mellett van. Emellett a fölötte álló házakat is veszé­lyezteti. - Idén már nem tudtunk erre pályázni. A májusi esőzések meggyen­gítették a partfalat, a helyreállításra 18 millió forin­tos vis maior kérelmet adtunk be, azonban még nem tudjuk, milyen eredménnyel, hiszen idáig semmilyen választ nem kaptunk - panaszolta. Krachun Elemér, Mőcsény polgármeste­re kérdésünkre elmondta, há­rom ütemben készült volna el a faluban a partfal a Béke utcá­ban. Azonban a harmadik ütemre beadott kérelmüket el­utasították. Idáig 18 millió fo­rintot nyertek pályázaton a partfal megerősítésére, amihez kétmillió forint önerőt kellett tenni az önkormányzatnak. - Amint lehet, azonnal beadjuk pályázatunkat a partfal befeje­zésére, addig azonban nem tu­dunk mit csinálni, az önkor­mányzatnak nincs arra pénze, hogy önerőből fejezze be a munkát. Ha nem tudunk pá­lyázni, megvárjuk, míg minden leszakad, aztán majd a vis ma­jor keretből helyreállítjuk - tet­te hozzá. 2006-ban Tolna megyében 12 település pályázott a pincerend­szerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhá­rítási munkálatainak támogatá­sára az Önkormányzati és Terü­letfejlesztési Minisztériumhoz. Közülük Dunaföldvárt és Mőcsényt már abban az évben is elutasították, forráshiányra való hivatkozással. ■ Pince- és partfalpályázatok (2006, millió Ft) DUNAFÖLDVÁR ELUTASÍTVA TEVEL S |JgJ 5 SZÁLKA 5,5 OZORA j 5,5 NAGYVEJKE : íi« K« ' ' " ' 7 MŐCSÉNY ELUTASÍTVA MÓRÁGY : / ,b KISVEJKE 5 HARC 5 ÉRTÉNY CIKÓ BÁTAAPÁTI lm | ! 8 5,5 C C ...........‘V5* FORRÁS: TPLGYŰrrtS ■ A régióban nem írtak ki pályázatot. Bogyiszlói! nem hal ki a népzene emlékeztek Gálaműsor a nagyszerű prímás és híres zenekara tiszteletére bogyiszió Ez a falu büszke lehet a népzenéjére, az itteni hagyo­mányok őrzése az egész ország­nak irányt mutat - hangoztatta Sebő Ferenc szombat este a bo­gyiszlói művelődési házban. A talán legismertebb ma élő ma­gyar népzenész, népzenekutató elárulta: a hetvenes években ők is tanulni jöttek Bogyiszlóra. Mindezt annak apropóján mondta, hogy a bogyiszlói ci­gány kisebbségi önkormányzat gálaműsort rendezett, amellyel a tíz éve elhunyt Orsós Kis János prímás és a már-már legendás Bogyiszlói Zenekar tagjai előtt tisztelegtek az utódok. Akik dél­után a temetőben felkeresték a zenészek sírját, majd emléktáb­Orsós Kis János unokája: Mihalovics Zsolt, a zenekar prímása lát avattak a művelődési ház elő­terében. Az esti program nyitányaként az 1970-és és a 90-es években rög­zített filmfelvéteket vetítettek a ze­nekarról. Tóth István polgármes­ter köszöntőjében arra mutatott rá, milyen nagy jelentősége van annak, hogy Bogyiszlón nem halt ki a népzene és nem is fog kihal­ni. Köszönhetően mások mellett az Orsós Kis János unokája, Mihalovics Zsolt által vezetett mai Bogyiszlói Zenekarnak. Ez az együttes újra megmutatta, hogy méltó az elődökhöz. Bogyiszlói, al­sónyéki és budapesti táncosokkal együtt nagyszerű hangulatot va­rázsoltak a zsúfolásig megtelt mű­velődési házba. ■ S. K. A kompetencia alapú oktatást segítik elő bogyiszló A napokban feje­ződnek be azok a képzések a bogyiszlói iskolában, me­lyek a kompetencia alapú oktatás bevezetését segítik elő - tudtuk meg Boda Zol­tán igazgatótól. Az őszi szü­netben informatikai képzé­sen vesznek részt a pedagó­gusok. A több mint harminc­órás képzés egy korábbi pá­lyázaton beszerzett interak­tív eszközök használatához nyújt ismereteket, és elektro­nikus tananyagok szerkesz­tését is lehetővé teszi, (sk) Mentik és használják a régi szép épületet györköny A falu megmenti a régi napközi épületét a pusztulástól. Ez a ház az egyike a fennmaradt sajátos polgári jellegű épületeknek. A felújítás a CÉDE pályázat segítségével kezdődött, emellett sokan részt vettek a faluban élők közül társa­dalmi munkában és támo­gatást ígért a testvértelepü­lés,‘Eckartsweier. Az idén az épület első harmadát újítják fel, jövőre pedig az épület középső részét. A munka összesen 2,3 milli­óba kerül, (vm) Színvonalas állományt mutattak be a tenyésztők őcsény Idén több mint negy­ven vizslát vonultattak fel a tenyésztők Dunaegyházán az őcsényi székhelyű Német Vizsla Klub főtenyészszem- léjén szombaton. A bírák megállapították, hogy a résztvevők kiemelkedően színvonalas állománnyal ne­veztek. A rangos rendez­vényt korábban a dunaföld- vári vár udvarán tartották, ám a felújítás óta erre nin­csen mód. így a szervezők áthelyezték a szemlét az Al­földre, ahol a továbbiakban is szívesen látják őket. (hé) Német vizslákat bíráltak Nagy volt az igény a bölcsődei csoportra szekszárd Profilt bővített a szekszárdi 2. számú óvoda. A Kadarka utcai épületben egy bölcsődei csoport is mű­ködik. Mint Horváth Erika igazgató elmondta: a bölcső­dei csoportban kétéves kor­tól fogadják a gyermekeket. Ha a kicsi beölti a 3. évét, de nem érett még az óvodára, további egy évig maradhat itt. Az új szolgáltatásra nagy igény volt, jelzi ezt az is, hogy a bölcsődei csoport né­hány nap alatt betelt, (vm) @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu l

Next

/
Thumbnails
Contents