Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-26 / 250. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. OKTÓBER 26., PÉNTEK A tárca lemondott az Esélyek Házáról, a megyének pedig nincs pénze Ugyanazért aggódnak, másképpen otthonszülés A várandós nő számára nem a győzelem a cél, hanem a biztonság szekszárd Bezárja kapuit november elsejével az Esélyek Háza, amelyet 2004. május 11-én Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter nyitott meg. Azóta a minisztériumot többször átszervezték. A megyei közgyűlés július elsejével törölte feladatai sorából az esélyegyenlőségi koordinációt válaszolva a minisztériumi levelére. Dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, ha a megye megtartja a feladatot, a finanszírozás is az övé. A jelen költségvetési helyzetben azonban lemondtak a nem kötelező feladat ellátásról. Tették ezt abban a hiszemben, hogy az Esélyek Háza megmarad, mert a feladat átkerül a Regionális Munkaügyi Központhoz. Dr. Brebán Valéria, a központ főigazgatója éppen ebben témában vett részt tegnap minisztériumi egyeztetésen. Mint mondta, még vannak tisztázatlan kérdések, például, hogy az ő alkalmazottaik köztisztviselők, míg az Esélyek Házában közalkalmazottak dolgoztak. A megyei közgyűlés szeptember végi ülésén a négy státust megszüntette, a felmentések november elsejétől érvényesek. A jövő héten kezdenek pakolni. Mátisné Orsós Julianna, az Esélyek Háza vezetője azért bent volt tegnap az irodájában. Nem könnyű három év munkáját a sutba dobni, fogalmazott Sajnálja a felépített információs rendszert, speciális tudást, adatbázist, tapasztalatokat, amelyeket mások, más formában alig hasznosíthatnak. Mint mondta, alapelvük volt, hogy az ügyeket nem bonyolítják, hanem megoldják. ■ Ihárosi Ibolya Nem bonyolították, megoldották az ügyeket hátrányos helyzetűek, kisebbségiek, nők, gyermekek, idősek jogvédelemének hatékonyabbá tétele. A felzárkózáshoz szükséges információkhoz, lehetőségekhez való hozzáférés segítése, a szaktanácsadás, akár egyéni ügyekben is. A civil szerveztek kezdeményezéseinek támogatása, koordinálása. készítettek pályázatokat, szervezetek programokat, koordináltak a civil szférában, valamint a civil, kormányzati és ön- kormányzati szervek között. A családi fészek melege az otthonszülés vonzereje ' A NAGYSZÉKELYBEN élő ElŰŐS Ildikónak öt gyermeke van, közülük négy otthon született. Ildikó bába és dúla segítségét kérte a gyerekek születésekor, és egy pillanatra sem bánta meg, hogy az otthonszülés mellett döntött. Mint mondta, azért ezt választotta, mert fontos neki, hogy gyermeke olyan körülmények között jöjjön a világra, amely számára a legjobb. Meggyőződése, hogy jobban tudtak így vig)'ázni rájuk, szülés közben és utána is. Nagyszékelyben nem tartják furcsának, hogy nem a kórházat választotta. EBBEN A FALUBAN még 1978- ban is szültek otthon, és ma is néhányan ezt a megoldást választják. Ildikó ágy gondolja, az ormsoknak is el kell fogadniuk, hogy a nők dönthessenek arról, hogyan és hol történjen a szülés. Az otthonszülés pártolói és ellenzői között ismét fellángolt a vita egy tragikus eset kapcsán. Az érintett kismamák leginkább azt sérelmezik, hogy senki sem kérdezi meg: ők miért nem a kórházat választják. Venter Marianna Megkérdeztük olvasóink véleményét A 290 lakosú Jágónakon tavaly Porció Zoltánná hozta világra az egyetlen újszülöttet. A saját ágyában. Ugyanis nem ért ki hozzájuk időben a mentő. A férje volt a bába. Barbara az ötödik gyermekük. Szerencsére komplikáció nélkül született, s később szakszerű ellátásban részesült. Porció Zoltánná nem esett kétségbe, tudta mi következik, mire számíthat. Az első gyermekét szülő nők többsége azonban ha elméletben tudja is, mi fog történni, nem biztos, hogy lelkileg is felkészült rá. Az országban nagy port kavart a kisbaba halálával végződő otthonszülés, és az azt követő polémia. A megyében élő kismamák közül sokan juttatták el szerkesztőségünkbe tapasztalataikat, véleményüket. A legtöbben azt kifogásolják, hogy gépiesen, egy szakmai rutint követve bánnak a vajúdó nőkkel, majd később a gyermekágyas kismamákkal. Nem veszik figyelembe kellőképpen a panaszaikat, nem tájékoztatják őket, hogy milyen eljárás miért szükséges. A szülés felfokozott érzelmi állapotában nagyon sokan érzik úgy, hogy megalázzák őket, fájdalmukat kényeskedésnek bélyegzik, kérdéseiket okvetetlenkedés- nek, panaszaikat eltúlzottnak tartják. Mint az egyik levélben olvasható: „Ahelyett, hogy elítélik, meg kellene érteni a döntésünk mögött húzódó tényleges okokat, hogy Magyarországon kulturáltabb, a másik embert sokkal inkább tiszteletben tartó és elfogadó szülészetek működhessenek. Ez nem pénz, kizárólag emberség kérdése, mert nem csak az orvosok és szülésznők túlterheltek, hanem a bábák is, mégis ők megtanultak egy emberségesebb, elfogadóbb hozzáállást a szülő nőkhöz és az újszülöttekhez.” A kismamák egyike például arra panaszkoPorció Zoltánné karjában a kis Barbarával, a család ötödik gyermekével. A kislány otthon született, bár eredetileg nem így tervezték dott, hogy nem engedték meg, hogy egész nap mellette legyen az újszülött, nem tudta megvalósítani elképzelését, amely szerint akkor eteti, amikor a kicsinek érre szüksége van. Egy másik azt írta levelében, hogy a vajúdó nő nem választhatja meg a számára legkényelmesebb pozíciót szüléskor, nincs lehetőség az alternatív szülési formákra, mint például a vízben szülés. Dr. Répásy István, a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa úgy véli, hogy az otthonszülés feltételrendszerei nálunk még nem adottak, a szakmai kollégium most dolgozza ki ezzel kapcsolatos álláspontját Éppen ezért az a kismama, aki biztosra akar menni, az jobban teszi, ha kórházban hozza vüágra a gyermekét, ahol minden eshetőségre felkészült szakemberek vannak. A készülő központi szakmai állás- foglalás pontosan meghatározza majd, hogy melyek azok a szülések, amelynek lebonyolítása otthon engedélyezhető. Arra vonatkozóan is szigorú előírásokat tartalmaz majd, hogy milyen szakmai felkészültséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie azoknak a bábáknak, aki otthoni szülést levezethetnek. Dr. Répásy István elmondta, a szekszárdi kórház orvos- és nővérgárdája szakmai továbbképzéseken vesz részt, hogy a lehető legjobban végezhessék a munkájukat. A szülészeti épület rekonstrukciójára elkészültek a tervek, hogy megvalósulhasson a régi és jogos igény a baba-ma- mabarát berendezkedésre, ám a megvalósítását finanszírozási problémák akadályozzák. Tolna megyében hat kismama szülte meg gyermekét otthonában az utóbbi években Novák Julianna dúla információi szerint. A gyermekek világra segítésében közreműködő szakember szerint a nőknek joguk van megválasztani a szülés helyszínét, módját és segítőjét. Úgy tudja, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is hasonló állásponton van. Ahhoz azonban, hogy a nők ebben az ügyben felelősen dönthessenek, joguk van minden információt megismerni, az otthon szüléshez pedig meg kell teremteni a feltételeket. Az egészség- ügyi szakmának és a nőszervezeteknek meg kell hallgatniuk egymás véleményét és közelíteni az álláspontjaikat. Szülne-e otthon, vagy támogatná-e hozzátartozóját ebben? Nem gondolkodnék ezen, ha a kórházak Igen, mert otthon a legbensőségesebb, komfortosabb a szülés Nem, mert minden körülmények között a kórház a legbiztonságosabb A felmérés nem reprezentatív. További szavazások: www.toinainepujsag.hu Forrás: TN-gyűjtés Nem csak a lélek melegíti a családot sorsok Vállalkozó, magánember, képviselő és civil szervezet is segített Egy szálkai házaspártól kapott kályhát a Tengelic-Júliamajorban élő Pápai család. És még egyet kapnak majd egy szekszárdi vállalkozótól. Néhány hete Szabóné Laudon Ibolya, Pápai Istvánná testvére lapunk sms-rovatában kért segítséget rokonainak. Október 13-án még arról számoltunk be, hogy a nehéz körülmények között élő család egyik szeneskályhája kilyukadt, és nem tudnak másikat venni. Szabóné Laudon Ibolya újra megkeresett minket, ám most jó hírrel szolgált. Nem csak kályha került a júliamajori házba, de ruhák és egy ülőgarnitúra is. - Utóbbit itt Szekszárdon a lomtalanításnál tette ki valaki - mondta az asszony. Ruhaneműt egy szekszárdi kandallóüzlet tulajdonosától, egy szekszárdi nőszervezettől, illetve a Vöröskereszttől kaptak Pápaiék, de két szekszárdi ön- kormányzati képviselő is a család segítségére sietett. Szabóné Laudon Ibolyától megtudtuk, az egykor Szekszárdon, ma Tengelic-Júliamajorban élő ötgyermekes família a rendszerváltás után került nehéz helyzetbe. - Az is igaz, hogy a testvéremnek és nekem sohasem volt könnyű. Tizenegyen voltunk testvérek, édesanyánk akkor halt meg, amikor hatéves voltam. A tizen- egy gyereket szétszórták az országban mindenfelé, volt, akit örökbe fogadtak, és volt, akit Fótra vittek. Gyermekkorunkban senkinek nem voltunk fontosak. Szerencsére a család mindkettőnknek megadatott felnőttkorunkban, a baj csak az, hogy a testvérem, a lánya és gyerekek jövőjét bizonytalannak látom - mondta az asszony. Az viszont örömmel tölti el, hogy eddigi tapasztalataival ellentétben most ilyen sokan és önzetlenül segítettek. ■ Budavári Kata Szabóné Laudon Ibolya és férje, Szabó Lajos vitte ki a ruhákat Júliamajorba HIRDETÉS Emlékezzünk meg szeretteinkről! A Tolnai Népújság október 31-én megjelenő KEGYELET mellékletében 30 % kedvezménnyel jelentetheti meg hirdetését. 7100 SZEKSZÁRD. LISZT F. TÉR 3. További részletekről érdeklődjön a 74/511-534-es telefonszámon. Tolnai Népújság [ A hír velünk jár!
