Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-24 / 248. szám
RIPORT 5 2007. OKTÓBER 24., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG portré Annak idején a Syrius volt számára a nagy szerelem, az általa vezetett Junior Stars-ra most gyermekeként vigyáz. A hét éve Szekszárdon élő muzsikus szerint a szaxofon a legemberibb hangszer: suttogni, sikítani és simogatni is képes A SZENVEDÉLYÉT NEM OPERÁLTÁK KI Zenészként a szaxofonnal, zeneszerzőként, hangszerelőként a kottával és a karmesteri pálcával is mesterien bánik. Molnár Ákos, a legendás Syrius együttes hajdani tagja Szekszárdon talált magának új feladatokat, zenekart és otthont. Steinbach Zsolt- Van egy előírt szájtartás, aztán jön a megfelelő légzés, végül az ujjak egymás utáni elrendezése a hangszeren. Két-három év játék után már nem nehéz. - Valahogy így lehet megtanulni szaxofonozni Molnár Ákos elmondása szerint. Ha valaki, akkor ő tudja, hiszen szaxofonosként tagja volt a ’60-70-es évek legendás zenekarának, a Syriusnak. Most pedig művészeti vezetője az egyik legjobb magyar amatőr big bandnek, a szekszárdi Junior Stars-nak. A szaxofon hangja Kezdeti lépései még nem feltétlenül ebbe az irányba tartottak. Zenebarát budapesti család sarjaként ugyan nem volt kérdés, hogy zeneiskolába járjon, de amikor beadták fuvolázni, akkor vagy a tanár vagy a hangszer nem tetszett neki. Emellett ott volt a futball és a kézilabda, mindkettőben ígéretes kapusnak számított. Később viszont az Operaház akkori első klarinétosának szárnyai alatt megtanult klariné- tozni. Ám a zene igazán akkor kezdte érdekelni, amikor az ’50- es években, a bátyjáékkal késő esténként dzsesszt hallgattak egy amerikai rádióadón. Akkor fedezte fel a szaxofon hangját.- Szenvedélyemmé vált a szaxofon, ez az egyik legemberibb hangszer. Tud suttogni, sikítani és simogatni is. Molnár Ákos pedig hódolt a szenvedélyének. 1962-ben zenésztársaival ők is zenekart alapítottak. Ez volt a Syrius. A nagy szerelem A Syriusban kisebb nagyobb megszakításokkal játszott, a legnagyobb sikert hozó hároméves korszakban nem. - Sajnos, vagy hála Istennek - mondja ő. Ekkor került be ugyanis a zeneművészeti főiskola dzsessz tanszakára. Elvégzése után, 1972-ben újra az együttes tagja lett, egészen a ’78-as búcsúig.- A Syriuson kívül főleg alkalmi összeállításokban, stúdiófelvételeknél, rádiózenekarban játszottam. Malajziától kezdve Chicagóig sok helyen megfordultam. De a Syrius volt a legjobb zenekarom és abban is szerettem a legjobban játszani. Mi egy olyan dologgal foglalkoztunk, ami nem fért bele az akkori magyar kultúrpolitikai koncepcióba. Ennek ellenére csináltuk. A névtelen tízezreknek játszottunk. És elsősorban önmagunknak. Hullámzó Németország A Syrius után nem sokkal a Magyar Rádiónál lett zenei rendező, nagy nevű kollégák körében izgalmas munkát végezhetett. Mégis váltott. 1986-ban Németországba ment dolgozni.- Éreztem, hogy fiatal vagyok, tele ötlettel. Feleségül vettem egy német hölgyet. A kezdet nem volt rossz, bekerültem a brémai rádió big band-jébe. Aztán megtanultam, hogy másként nézik az idegent, ha vendégként érkezik, mint amikor ő is kenyeret kér. Eléggé hullámos volt ez a pálya. Ott volt a feleségem két gyereke és az én saját fiam, Ákos. Mindent elvállaltam, dolgoztam még mentősofőrként is. És azért ott is voltak sikeres zenei produkcióim. A nyáron odajött hozzám valaki, és azt mondta: ahogy figyelte, hogyan muzsikálnak ezek a fiatalok, látta azt is, hogy milyen a színe a szívüknek. Na, hát erre mit lehet mondani? Ifjú csillagok Molnár Ákos Szekszárddal a Szekszárd Big Band-del való ismeretsége révén került kapcsolatba még a nyolcvanas évek elején. Külföldről is gyakran hazajárt, a szekszárdi kapcsolat sem szakadt meg. Aminek révén 2000-ben Németországból a tolnai megyeszékhelyre költözött. A zeneiskola dzsessz tanszakának vezetője lett, és egy növendékekből álló big bandet szervezett. A Junior Starst. Ez a banda ma már sikert sikerre halmoz, idehaza és Európában is. Ha Molnár Ákos a Syriust a nagy szerelemként őrzi a lelkében, akkor az „ifjú csillagok” sorsát a gyerekeiként vigyázza.- A tehetség Isten ajándéka. Muzsikus vagyok és tanár, nekem a tehetség mellé emberi oldalról a szorgalmat kell kiharcolnom. Ennek az eredménye a Junior Stars. Ezek a srácok még mindig egy baráti társaság, nem csak egy munkaközösség. Elsősorban lelki feladat egy ilyen csapatot sínre tenni, ezért aztán ösztönösen csinálom - árulta el.- Amikor már Európában is neve van egy ilyen kis városból jött csapatnak, az azt jelenti, Molnár Ákos a műtét után már jól van, és azt mondta, a szenvedély is benne maradt hogy a léc magasra került. 2004 óta soha nem jöttünk le úgy a színpadról, hogy két-három ráadást ne kellett volna adnunk. Volt, hogy a zenészek már ronggyá fújták a szájukat, és kérték, hogy hagyjuk abba, mert fáj. Mondtam nekik: akkor tegyétek a fületekre, és úgy fújjátok, de a közönséget ki kell szolgálni. Műtét előtt Molnár Ákos 64 éves. Idén nyugdíjazták, már nem a szekszárdi dzsessz tanszak vezetője. Beszélgetésünk után néhány nappal koszorúérműtétre feküdt be a kórházba.- Hívő ember vagyok, elfogadom azt is, hogy az életemben hét évente vannak nehéz időszakok. Ilyen az idei évem is. Megszoktam, hogy egyszer fent, egyszer lent. Nem tudom, milyen állapotban leszek a műtét után. De azt tudom, hogy az én szenvedélyemet nem fogják tudni kioperálni belőlem. Fontos, hogy talpra álljak, mert a zenekar igényli, hogy velük legyek. Azt mondták, ha én elmennék, mezítláb is jönnének utánam. Műtét után A műtét sikeres volt. A tanár úr már szekszárdi otthonában lábadozik. Azt mondta, egész jól kap már levegőt. És a szenvedély is benne maradt. Príma primlssima A molnár Ákos által vezetett Junior Stars 2006-ban a legjobb magyar amatőr big band minősítést kapta. a banda decemberben a Príma Primissima díj átadásán, a budapesti Művészetek Palotájában ad koncertet. RÁCZ TIBOR M indenhol csak az idióta sorozatok! - mérgelődött Robi a televízió előtt Éjfél felé járt az idő, de még nem tudta álomra hajtani a fejét Pedig tisztában volt vele, a holnap is ugyanolyan nehéz lesz, mint mindegyik, amióta befejezte az egyetemet. A távkapcsolót nyomkodta, igaz, csak három csatorna közül válogathatott, amit a kis szobaantennával be tudott fogni, mivel egy hónapja kikapcsolták nála a kábelt. Szidta a két kereskedelmi csatornát: egyfolytában csak a szemetet ömlesztik az emberre, a jó, elgondolkodtató műsorokat meg hajnali kettő re rakják, amikor már senki sincs magánál. l\jem tudta, mikor aludt el. 1V Amikor reggel kinyomta a telefon ébresztőjét, hirtelen átfutott az agyán, hogy soha többé nem kel ki az ágyból, egyszeTARCA Furcsa reggel rűen megvárja, amíg a szobában elmúlik felette az idő. A gondolatmenetből barátnője zökkentette ki: - Ébredj, Édes! Menned kell lassan. Eszter utolsó éves az egyetemen, de nem ott tanul, ahova Robi járt. Olyan szép lány, gondolta magában a fiú, de ezt nem mondta ki. Eszter az utóbbi időben többször is jelezte durcásan, hogy míg régebben naponta többször is bókolt neki szavakkal, mostanában ez elmarad.- Félek, hogy már nem szeretsz. Van valakid? - kérdezte ezen a reggelen a lány. - Nincs senkim rajtad kívül, tudod nagyon jól - mondta Robi. Elvette a kávét, amit a lány nyújtott neki, majd kiült a konyhaablakba. Rágyújtott. Érezte, hogy mostanában sokkal több cigarettát szív. Idegesen elnyomta a csikket, majd fogott még egyet. Közben a lányt nézte. Eszter szendvicseket gyártott, csak délre kellett mennie előadásra. Hétfőnként fél kilenckor mindig visszafeküdt, ezért csak bugyiban és egy fehér trikóban kente a zsömléket.- Befizetted a csekkeket? - nézett rá kérdőn Eszter. A kérdés hidegzuhanyként hatott rá.- Bakker, hogyan fizettem volna be!? Nincs egy fillérem sem. Azt sem tudom, az albérletet miből csengetem ki! Na, megyek dolgozni - zárta rövidre Robi a vitát. Nem nagyon búcsúzko- dott, egy gyors csókot nyomott a lány szájára az ajtóban. Eszti még utánaszólt. - Mostanában annyira más vagy. Mi van veled? Nem ilyen voltál... lépcsőn lefelé még a lány szavai visszhangzottak Robi fejében. „Nem voltál ilyen. ” Na persze, mikor megismerkedtek, még más volt a helyzet. Akkor a cégnek jól ment, a főnö kök nem cseszegették halálra, volt pénze mindenre, még néhány cuccot is tudott vásárolni magának. Most semmit Az áramszolgáltató folyamatosan küldözgeti a felszólításokat, a kocsi egy havi részletével is el van maradva. Valóban nem volt ilyen. Most búskomor és feszült. Kedves volt az emberekkel, szeretett beszélgetni, szóba állt bárkivel Ha tetszett neki egy lány, rámosolygott, köszönt neki, és ha az nem vette rossz néven, azonnal megszólította. Bírták a munkahelyén is, most nem tudja, mi van a többiekkel, nem igazán dumálnak már. Mindenki be van feszülve, stresszelnek. obi már bánta, hogy nem mondta Esztinek, mennyire szereti. Elmosolyodott. Aztán rögtön bepöccent, amiért ilyen volt reggel. - Nem uralhat mindent a pénz, ilyen hülye nem lehetek - gondolta, és tárcsázta a lány mobilját. A lány álmos hangja gurgulázó nevetésbe váltott. - Én is imádlak, te kis hülye! Siess majd haza, kapsz tőlem valamit - tette hozzá sokat sejtető hangon. Ettől kapta el mindig Robit a harctéri ideg. Két éve, amikor először beszélt ilyen hangon hozzá a lány, úgy remegett a térde, mint 16 éves korában. Pedig akkor már az egyetemen egy pár lány tudta, kiiső valójában. rádióban a kilenc órás híreket mondták. Már elkésett.- Ez a barom úgy állt be a határ kocsijával, mintha az övé lenne a parkoló - bosszankodott. De abba is hagyta rögtön, mert útközben megfogadta, mától újra a régi lesz. Közben beért a középiskolába, ahol állást kapott a diploma után. Történelmet és kommunikációt oktatott. Az első óra után az igazgatónő magához hívatta. - Róbert, tudja az óraszámemelés - kezdte a diri sokat sejtetően. - Azokat nem küldhetem el, akik évtizedek óta tanítanak a gimiben. Nekik családjuk van, magának nincs - tette hozzá. Nem hosz- szabbították meg a szerződését. Z evegőre volt szüksége. Sétálni ment. Elszívott még néhány cigit gyors egymásutánban. „Nekik családjuk van” - ismételgette magában. - De nekem állás nélkül hogyan lesz családom? Közben egy barátja integetett az utca másik oldaláról Még visszainteni sem volt kedve, régebben biztos ittak volna egy sört és sztorizgattak volna. De csak az járt a fejében, hogy nem hosszabbítanák vele szerződést. Meg az, hogy az egész világ bekaphatja. Ezentúl valamit jobban kell csinálnia. Talán nem szabad a mondatokkal elkésnie, mint reggel. Es mi lesz a csekkekkel? Miből fizetem be őket? Kavargóit a fejében a sok megválaszolatlan kérdés. Egyben azonban biztos voll Az, hogy a gondolatait időben kimondja, nem kerül semmibe. Azokat nem kell halaszt- gatnia, mint a számlákat. Újra mosolyra görbült a szája. Úgy is mindig rádiózni akart. Ideje, hogy kipróbálja, és elfelejtse ezt a furcsa reggelt. *■ I