Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-12 / 239. szám
2007. OKTÓBER 12., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET Adócsökkentéssel a döglött puma felélesztéséért WESSELY GÁBOR Nevekkel jellemzett korok hamar megtanultuk a Zuschlag nevet. Ilyen ismertség megszerzéséhez Magyarországon egy jó színésznek tíz, egy jó írónak száz év kell. De hát ez a kor erről szól. A negatív főhősök tündökléséről. Volt időszak a Kárpátok ölén, amit olyan nevek fémjeleztek, mint Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Batthyány, Jókai, Wesselényi. Most mások a sztárok. Tocsik Márta jogász és Ambrus Attila - foglalkozását tekintve whiskys rabló - alakja rémlik fel, ha a közelmúltba pillantunk. a velük készült beszélgetésekből kitűnik, hogy semmi bűntudatuk nincs, s ami még nagyobb baj: társadalmi megítélésük sem egyértelmű. A tocsik-ügy újratárgyalásakor egy ismerős diáklánnyal buszoztam hazafelé.- Mit szólsz a nyolcszázmilliós sikerdíjhoz? - kérdeztem.- Ki nem csinálta volna meg az ő helyében? - kérdezett vissza. szégyeltem, hogy ilyen maradi vagyok. Bizony, elég élhetetlen, aki nem lop a rendszerváltó Magyarországon. Navracsics Tibor PAKS - Amikor Gyurcsány Fé- renc nemrégiben közjogi javaslatokkal állt elő, nekem rögtön az jutott eszembe: ha egy szocialista miniszterelnök ilyet tesz, az általában rövid idővel a bukása előtt szokott történni - utalt Navracsics Tibor tegnapi paksi fórumán a 2004-es MSZP-s miniszterelnök-csere előzményeire. A Fidesz frakcióvezetője szerint már az SZDSZ is óvatosan egy lépéssel távolabb lépett Gyurcsány Ferenctől. A miniszterelnök-csere még hátravan - mondta -, de szombaton az MSZP-nek lesz egy frakcióülése, ami nem ígérkezik túl egyszerűnek - fogalmazott. A jobboldali politikus egyebekben élesen bírálta Gyurcsány Ferenc úgymond gyűlöletpolitikáját. A „döglött pannon puma” felélesztésére az ismert Fidesz-gyógyírt javasolta: a további zsugorodás felé nincs kiút, radikális adó- és járulékcsökkentés révén bővíteni kell a gazdaságot. ■ S. K. Mély nyomot hagyott Benes nemzetiség Az izményi asszonynak most is fájó az emlékezés Freckl Györgyné hatvan éve jött a megyébe, nem önszántából hagyta el szülőföldjét Freckl Györgyné nem szívesen emlékszik 1947. augusztus 17-re. Ekkor telepítették ki szülőfalujából. Rácz Tibor Freckl Györgyné felháborodott. A hetvenöt éves izményi nő szerint ami a médiában megjelent a Benes-dekrétumokról, az nem is lehet más, mint fölháborító. A reakciót - az első látásra és később is igen békésnek tűnő asszonyból - a szlovák kulturális miniszter nyilatkozata váltotta ki. A szomszéd ország politikusa szerint egyetlen magyart sem lakol- tattak ki, vagy telepítettek át Magyarországra csakis azért, mert magyar volt. Marek Madaric szavait több szlovákiai hírportál * idézte, aki a szlovák közszolgálati rádióban az Magyar Koalíció Pártjának elnökével, Csáky Pállal vitatkozva - a Benes-dekrétumok alapján meghurcolt és a szülőföldjükről kiűzött magyarokat okolta saját pokoljárásukért, amikor azt fejtegette, a felvidéki magyarok közül csak az árulókat i -s kollaboránsokat költöztették át Magyarországra. Emellett az is fölzaklatta, hogy a szlovák pai la ment a Benes-dekrétumot érint- S | heteüennek nyilvánította. Az asszony egyedül él egyszerű, de tiszta lakásában. Beteges, de mint mondta, jó emberek a szomszédai, nem marad segítség nélkül. Kis konyhájában mesélt 1947 augusztusáról.-Negyed, Nyitra megye, Csehszlovákia. Itt születtem, ezen a helyen laktam 15 éves koromig. Míg egyszer csak kaptak a szüleim egy levelet, amiben az állt, hogy hazaszállítanak Magyarországra. Csakhogy nekünk ott volt a hazánk, ahol születtünk, annak ellenére, hogy magyarságunkat sosem tagadtuk meg. Jól éltünk. Édesapám 14 hold földön gazdálkodott, lovaink, teheneink voltak. A helyi szlovák hivatalnokok olyan papírokat írattak velünk alá, amelyben lemondtunk házunkról, földjeinkről. Viszont az állatokat és személyes holminkat magunkkal hozhattuk, ugyanis Szekszárdig vagonokban utaztunk - mondta, s közben kirakta az asztalra a megsárgult, korabe- ü hivatalos okmányokat, amelyeket szlovák és magyar nyelven is leírtak a kitelepítetteknek. Még jóformán össze sem csomagoltak, máris beköltöztek házukba a lakosságcsere során helyükre került szlovákok. A négyezer fős Negyed lakosságának hetven százaléka vallotta magát magyarnak, mindannyiuknak át kellett települni hazánkba. - Voltak, akik úgymond szlovakizál- ták magukat, megtagadták magyarságukat, hogy ne jussanak a mi sorsunkra. Apám öccse is így tett, emiatt össze is veszett vele édesapám. A szlovákok akkoriban nagyon ellenségesek voltak a magyarokkal szemben. Mikor bejöttek a faluba, első dolguk az volt, hogy letépjék a magyar zászlót a templomban, és kitűzték a szlovákot helyette - idézte fel. Freckl Györgyné kicsit maga elé meredve néhány percig csendben volt, majd új emlékek jutottak eszébe: - Valósággal üvöltöttek az emberek fájdalmukban, amikor a vagonokból kinézve eltűnt a szemünk elől a falu három templomának tornya. Szörnyű élmény volt. A mai napig emlékszem azokra a percekre. Apám testvérei Csongrád megyébe kerültek, mondanom sem kell, újra kellett kezdeniük mindent, hisz az itteni házak közel sem voltak olyanok, mint amit nekünk ott kellett hagyni. Mi Kakasd mellé, Széptölgyesre kerültünk, majd néhány év múlva Izményben vettünk házat a férjemmel. A kitelepítés után kétszer volt Csehszlovákiában. Egyszer '49- ben, majd '51-ben. Első alkalommal megnézte a volt házukat, de először nem akarták beengedni az új tulajdonosok. Majd amikor mondta nekik, hogy itt lakott, itt minden a családjáé volt, beengedték. - A virágos kert is megvolt, amit én ápoltam. Letéptem egy szál jázmint, és többet nem mentem vissza a házhoz. Ha erre gondolok, még most is fáj - zárta történetét az asszony. Programokkal várja látogatóit a könyvtár bátaszék A megbocsátás hete van a könyvtárban. Ma a felnőtteket hangoskönyv bemutató is várja 15 órától, és kiderül, ki nyerte a könyvborító tervek rajzversenyét. A borítókból nyílt kiállítást november 12-ig nézhetik meg az érdeklődők, (bk) Könyvajánló pályázat általános iskolásoknak PAKS Általános iskolásoknak hirdetett pályázatot a Páko- litz István Könyvtár Olvasmányélményedet oszd meg másokkal is! címmel. Kedvenc könyvük ajánlatát küldhetik be a gyerekek 20 sorban egy illusztrációval. A beküldési határidő december 3. A legjobbakat naptárban jelentetik meg. (wg) Nyugdíjaskorban is aktív véradó siMOisrroRNYA Tarr Istvánná 110. alkalommal adott vért, ezzel ő a csúcstartó Simon- tornyán. Korábban Budapesten élt, nyolc éve költözött a városba. A Duna Cipőgyárban dolgozott 30 évet, ott adott először vért 18 éves korában. Elmondta, örül, hogy hatvanon túl is olyan egészséges, hogy rendszeresen segíthet embertársain, (vl) Film készül a megye mezőgazdaságáról tolna megye A lengyel köz- szolgálati televízió munkatársai október 14 és 20 között a megyében forgatnak filmet a mezőgazdaságról. A szőlőtermesztést, a borokat, a falusi turizmust, a népi kézművesség megőrzését, a paprika és a szója termelését, a halászatot, illetve a mangalica tartását kívánják bemutatni, (mi) Csókay főorvos lesz a plébános vendége vásárosdombó Dr. Csókay András idegsebész lesz a vendége Kutas Attila plébánosnak a vásárosdombói általános iskola tornatermében. A vasárnap délután fél 4-kor kezdődő előadáson a főorvos életéről, munkájáról beszél, s hitéről tesz tanúságot, (fv) Szláv államot akartak magyarok nélkül etnikailag tiszta szláv államot akartak létrehozni 1945- ben Csehszlovákia akkori vezetői, elsősorban Edvard Benes. Benesék 1946-ban érték el, hogy Magyarország aláírja (egyes történészek szerint szovjet nyomás hatására) a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt, és ennek következményeként hatvan éve, 1947-ben kezdődött meg a felvidéki magyarok kitelepítése és a magyarországi szlovákok önkéntes kivándorlása. A történészek adatai szerint közel 90 000 magyart telepítettek ki. Tűnjenek el az előjogok az egészségügyben is! Az atomerőmű is importfüggő új energiapolitika A tervezet a kormány elé kerül majd szekszArd A szocialisták történelmet írnak. Céljuk a kiszámíthatóság, a nyugalom és a rend megteremtése. Ezt hangsúlyozta a kormányfő a tegnapi szekszárdi fórumon. Legtöbbet az egészségügy átalakításának nehézségéről beszélt Gyurcsány Ferenc. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy ne a kórház és az orvos legyen, akihez alkalmazkodni kell, hanem az ember kerüljön a folyamat közepére. Tűnjenek el az előjogok, állítsuk a feje tetejéről a talpára az egészségügyet! A patikusok se élvezzenek monopolhelyzetet egy-egy településen, legyen nekik is konkurenciájuk! Az emberek magatartása megváltozik - mondta -, ha a saját érdekük is az, hogy rendezettek legyenek körülöttük a viszonyok. Mióta a háromszáz forintos vizitdíj létezik, ráébredtek, hogy az egészségügyi szolgáltatás is fizetős, és jobban odafigyelnek, mit vesznek igénybe és mennyiért. S mellesleg ez egy átlagos háziorvosnak havi 186 ezer forint bevételt hoz. Példálózott azzal is, hogy némely orvos nem szeret pénzzel bánni, ám ha borítékot csúsztatnak neki, nem ellenkezik. Műiden ellenérzés dacára az egészségügy átalakítását végig kell vinni - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. ■ W. G. ■ Ne az orvoshoz kelljen alkalmazkodni! szekszArd Magyarország energiaszükségletének 80 százalékát importból fedezi. A települések 85 százalékán már ott a földgáz, ami az import miatt elég kiszolgáltatottakká teszi a felhasználókat. A GKM szaktanácsadója célszerűnek látná egy új fővezeték építését. Dr. Szerdahelyi György tegnap beszélt erről Szekszár- don. Ismertette a 2020-ig kidolgozott új energiapolitikát; a tervezet várhatóan még ez évben a kormány elé kerül. Két sarkalatos pontja van: a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése és az energiatakarékosság. Magyar- ország összes energiafelhasználásának mindössze 4 százaléka származik ma megújuló forrásokból. S ezt 2020-ig 20 százalékra kell feltornászni a tervezet szerint. Ez az uniós elvárás, s energiapolitikánk egyre inkább illeszkedik a közösségihez. Az előadó hangsúlyozta a paksi atomerőmű fontosságát. Bár hozzátette, hogy a legnagyobb hazai energiaszolgáltató is importfüggő, mivel a fűtőelemeket külföldről szerzi be. Gyakorlatilag az egész fórum az uniós irányelvekhez való igazodásról szólt. A szervező a Europe Direct Információs Hálózat Tolna megyei pontja volt ■ G. W. ■ Kevés a megújuló energia hazánkban. Dr. Szerdahelyi György szaktanácsadó l 4
