Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-06 / 208. szám
k 4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Megéri-e átadni a szaktudást? gyakorlat Minden költség elszámolható, de sok a bürokratikus kötelezettség é I 5. Komáromi Gábor ebben a tanévben vállalta fényképésztanulók gyakorlati oktatását. Lengi Orsolya (középen) és Hús Erika elméleti képzésre Pécsre jár Alsónánán patthelyzet alakult ki iskolaügyben Patthelyzet alakult ki Alsónánán. Lapunk szerdai számában arról számoltunk be, hogy a település képviselő-testülete úgy döntött, csatlakozni kíván egy esetleges bátaszéki pályázathoz, melynek segítségével integrált oktatási intézményt hoznának létre. Kiderült azonban, hogy nem született döntés a megbeszélésen, a képviselők fele, azaz négyen szavaztak igennel, a másik négy képviselő nemmel voksolt. Pap Péter Jegyző elmondta, egyelőre nem lehet tudni, a testület mikor dönt ebben a kérdésben. Báta viszont a várttal ellentétben valóban csatlakozna a pályázathoz. Sziebert György polgár- mestertől megtudtuk, ebben a tanévben a bátai iskola megőrizné önállóságát. A bátaszéki pályázathoz pedig azért csatlakoztak, mert minden pénz jól jön az intézménynek, és mert nem kívántak ők lenni a kizáró ok. A polgármester azt is elmondta, mivel esetükben két szomszédos településről van szó, és egyre több szállal kötődnek egymáshoz, például a tűzoltók révén is, a sors akarása, hogy Báta és Bátaszék között az eddiginél gyakrabban legyen párbeszéd. ■ B. K. i<UÍMU)>í Bonyhádhoz csatlakozott Kismányok is kismányok A bonyhádi körjegyzőséghez csatlakozik a kismá- nyoki önkormányzat 2008. január 1-jétől - mondta el Simon László polgármester. Hozzátette, a képviselő-testület legutóbbi, rendkívüli ülésén eldöntötte azt is, hogy intézményfenntartó társulásról köt megállapodást Bonyháddal, így iskolabusz szállítja a 25 kismányoki gyereket a három városi intézménybe. A szülőknek egyszeri juttatással próbálja megkönnyíteni az ön- kormányzat az iskolakezdést, az általános iskolás gyerekek után fejenként 3000 forintot, a közép- iskolás és felsőoktatási intézménybe járó diákok után fejenként 6000 forintot kapnak a szülők. ■ R. T. A szakmunkástanulók jelentős része csak az elméletet tanulja az iskolában, a gyakorlatot cégeknél, vállalkozásoknál szerzi meg. Utána jártunk: kifizetődő-e ez a vállalkozónak. Wessely Gábor A szakmunkásképzés valaha teljes egészében az iskolákban folyt: oktatótermekben és tanműhelyekben. A rendszerváltáskor változott a helyzet, sok intézmény kényszerből megvált a tanműhelyétől, s a gyakorlati képzést termelő vállalatokra, vállalkozókra bízta. Dombóváron nem így gondolkodtak. Mint dr. Urbánné Patkás Márta igazgatóhelyettes mondja, az 516. számú Ipari Szakképző Iskolában akkor kezdtek tanműhelye■ Gond az elfogult szülők elkényeztetett gyerekeivel van. két építeni, amikor más iskolák eladták azokat. És az idő a dombóváriakat igazolta. Az oktatási kormányzat elvárása ma az, hogy a hároméves szakképzés során az első évet iskolai tanműhelyben töltse a gyerek - elsajátítva az alapokat -, és másodikban, harmadikban kerüljön éles gyakorlatra vállalkozókhoz. Hangsúlyozza az igazgatóhelyettes, hogy ettől függetlenül kiváló a kapcsolatuk a szakképzésben résztvevő vállalkozókkal, legalább negyven külső tanműhellyel van szerződésük. A szekszárdi Szent László Szakképző Iskola más úton jár. Talabos Gáborné szakmai igazgatóhelyettes arról számol be, hogy a fenntartó, a megyei ön- kormányzat úgy ítélte meg a kilencvenes évek elején, hogy nem gazdaságos a gyakorlati képzés. Az iskolai tanműhelyeket oktatótermekké alakították, a külsőt, a TOTÉV telephelyen lévőt eladták. Létrejöttek a gyakorlati oktatásra specializálódott cégek: a Mester, a Szoki, a Tailor tanoda és a Bau-Paks Kft. A vonzáskörzet, a gyereklétszám nőtt, amin az új Duna-híd is sokat segített. A diákok zöme vállalkozóknál sajátítja el a szakmai fogásokat, összesen 234 képzőhelyen. A vállalkozók számára egy kicsit édes, egy kicsit savanyú a szakképzésben való részvétel. Egyesek attól tartanak, hogy saját konkurenseiket képzik ki. Másoknak meg sikerélményt jelent a tudás átadása. Vizdár Zsoltné szekszárdi mesterfodrász szerint aki spiccen van a szakmájában, azt egy kezdő nem körözheti le. Őt inkább a tanulók foglalkoztatásával járó, elképesztő mennyiségű bürokrácia és a rengeteg ellenőrizgetés zavarja. Az évek során már vagy negyven tanulója volt. Legtöbb gondot az elfogult szülők elkényeztetett gyerekei okozták. Némelyik még köszönni se tudott a fodrász szalonba lépő vendégnek, úgy megszokta, hogy körülötte forog a világ. Nemcsak a szakmát, a viselkedést is meg kellett neki tanítani. A mester- fodrász most már megválogatja tanulóit, mert tapasztalatai szerint akkora haszon nincs a szakképzésen, hogy bármit, bárkit elvállaljon. A maga szakmájában Komáromi Gábor is nagy név; 25 éve fényképész a megyeszékhelyen. A tanulóképzéssel ő is csínján bánik, mert nem látja egyértelműen, hogy a sok ügyintézés, anyag- és időráfordítás után nyereséggel zár-e. Most oktat három fiatalt, akik elméleti képzésre Pécsre járnak. A konkurenciától nem tart, mert a pályakezdők számára hosszú kifutási idő kell, míg bejáratnak egy műtermet. Egy korszerű fényképezőgép félmillió, egy digitális printer 15 millió körül mozog, egy belvárosi üzlet fenntartása havi százezer. Nehéz talpon maradni, s mint oly sok mindenben, a tanulóképzésben is érez a vállalkozó némi anyagi bizonytalanságot. Pedig nincs ok a kételkedésre, mert a tanulóképzés egyértelműen nyereséges. Ezt állítja Hága László, a megyei iparkamara szakképzési osztályvezetője. A vállalkozó kinevelheti saját munkatársait úgy, hogy egy fillérjébe se kerül. Az állam felé minden költség elszámolható - mondja az osztályvezető -, s nem szabad elfelejteni, hogy a kezdeti botladozások után belejön a munkába, és pénzt hoz, termel a tanuló. Emellett oktatói bér is elszámolható, és megnyílik az út a speciális, szakképzési pályázatok felé. Ezek segítségével 80-90 százalékos támogatással vásárolhat gépeket az egyéni vagy társas vállalkozás, amelyik kötelezettséget vállal arra, hogy legalább öt évig tanuló- képzéssel foglalkozik. Sok külső tanműhellyel van kapcsolatuk az iskoláknak A szakmunkástanulók többségének élete kéthetes periódusokból áll. Tíz munkanapból általában négyet töltenek az elméleti képzést adó iskolában, hatot a gyakorlati oktatóbázison. Tolna megye két nagy szakképző iskolája a szekszárdi és a dombóvári. A szekszárdi Szent László Középiskola 22 szakmában 868 tanulót képez. Összesen 234 külső gyakorlati képzőhellyel - cégekkel, vállalkozókkal - van kapcsolatuk. a dombóvári 516. számú Ipari Szakképző Iskolában, a felzárkóztató és a szakiskolai osztályokkal együtt 1111 gyerek tanul Képzést 23 szakmában kínálnak. A gyakorlati oktatást nagyrészt saját műhelyeikben tartják, de van kapcsolatuk körülbelül 40 külső képzőhellyel is. Mindkét iskola rendelkezik kollégiummal, növendékeik több megyéből érkeznek. LENGYEL JANOS TARCAJA Eayszervolt szerelem Ülök a vízparton. A sötétség már fogságba ejtette a fényt, a Hold nevető gyermekként játszik a gyengülő hullámokkal. Lassan, öregesen visszavonulót fúj a szél, elfogyott a hatalma. A halak vidám csobogása töri meg az éjszaka csendjét. Álmodozásra, ábrándozásra való idő. Itt-ott felvillan még egy-egy gyenge fény. Kitartó horgászok várják a nagy halat, halkan beszélgetnek, a kapásjelzőket figyelik. S miközben a csillagokat számolom, eszembe jut egy gyönyörű történet. Sok-sok évezreddel ezelőtt Kronosz gyémántkeménységű kardjával bosszúból elválasztotta apja, Uranosz testét a heréitől. Uranosz vére a földre, nemző váladéka pedig a tengerbe hullott. Ezt aztán a hullámok habokká formálták, s belőle egyszer csak kiemelkedett a gyönyörűséges Aphrodité, a szerelem istennője. A mítosz szerint a kagylóhéj, amelyen Aphrodité egyensúlyozott, egyre kényelmetlenebbé vált. Amíg az égiek fentről a szépséges szűz bájait bámulták, ő csendben, kebleit hajával elfedve, szemeit szemérmesen lesütve kilépett a kagylóhéjból, és apró fehér lábait a szigetre tette. A habokból született hát a szerelem istennője, aki megannyi szépséget és legalább annyi keserűséget hozott az emberek közé. Már én is tudom: az igazán nagy szerelmek a víz partján kezdődnek. László, nevezzük így a sokat próbált ötvenest, alkotóerejének teljében volt. Mindent elért, ami az emberek többségének álmaiban szerepel. Márkás gépkocsik, minden igényt kielégítő luxuslakások, nyaraló, több diplomás, több nyelvet beszélő gyerekek, akiknek már szintén mindenük meg volt a nagybetűs élethez. Beosztásánál és ismertségénél fogva mindenhol ott volt, ahol valami fontos dolog történt. Jó volt vele mutatkozni, sokan keresték a társaságát, s ajánlották fel szolgálataikat. Az irodájában befolyásos barátai egymásnak adták a kilincset. Cégeinek eredményei azt mutatták, jól felkészült, kreatív csapata szakértőn teszi a dolgát. A főnök, bár mindig sokan voltak körülötte - igazából mégis magányos volt. Hiába beszélgetett volna szívesen akár érdektelennek látszó dolgokról, rendszerint nem volt kivel. Mert mindenki a kedvében akart járni, s azt mondta, amit szerinte az igazgató hallani akart. Ebből aztán rendszerint kialakult a süketek párbeszéde: senki sem figyelt senkire. László sok-sok kísérlet után letett arról, hogy megváltoztassa ezt a szokást. Úgy vélte, ez a mai menedzserek sorsa: kiszolgáltatottjai egy köréjük képzelt világnak. A sors nem bottal ver, hanem alázatossággal. Szinte a semmiből jött az új szerelem. Korábban nem tapasztalt érzés, lüktetés, mindent elsöprő, élénk szívdobogás. Lopott percek és órák, meghitt, kitárul- kozós beszélgetések, amelyek után egyre elviselhetetlenebb volt a másik hiánya. Néhány sms, és email-üzenet már előre vetítette a szerelem árnyékát.- Fokozatosan, szinte észrevétlenül alakult át a kapcsolatunk - mondta egy holdfényes éjszakán, amikor újra egy közös tóparti padra sodort bennünket a sors. - Eleinte zavart a korkülönbség, de egyre inkább fontosabb lett minden, ami hozzá köthető. Szinte állandóan kerestük egymást. Ürügyre sem volt szükségünk. Hihetetlen! Percek alatt képesek voltunk azonos hullámhosszra kerülni, olyan volt, mint a mesében, mintha ezer éve ismernénk egymást. A világ minden dolgát képesek voltunk úgy megbeszélni, ahogy azt addig és azóta senkivel. Még soha nem éreztem ilyet! Élveztük az együttlét minden pillanatát. Hülyéskedtünk és sziporkáztunk, nagyokat sétáltunk és beszélgettünk. Félelmetesen tökéletes összhang minden rezdülésben. így üzent a szerelem! Boldogok voltunk! Halk sóhaj futott át a vizen.- Már elmúlt a nyár, s nem tudom mi lesz! - folytatta. - Sok még a bizonytalanság. Talán egyszerűbb lett volna egy futó, egyéjszakás kaland, ahonnan mindenki megy tovább a maga útján? De kár lett volna ezért a csodálatos szerelemért! Ráadásul még nincs is vége! Az azonban kiderült: nem is olyan csábító az általam kínált új, menedzservilág. Lehet, hogy pompá- zóan kényelmes és a kívülálló számára irigylésre méltó, de mégsem olyan vonzó. Meghajlott az éj, későre jár. Holnap egy új nap, egy új világ kezdődik. Az elv azonban a régi marad! Soha, semmit nem adok fel! Harcolok mindhalálig, mert ebben a nagy ütközetben a szerelemnek győznie kell! * # L
