Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-27 / 226. szám

2007. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 Titkok a lombok alatt ALIGHA TALÁLNÁNK olyan em­bert, akit ne érdekelne, kik voltak az ősei, hol éltek, mi­vel foglalkoztak. Ma már nem nagyon vannak olyan családi bibliák, amelyeknek utolsó oldalára több generá­cióra visszamenőleg felje­gyezték a születéseket, há­zasságokat. Aki többet akar tudni a nagyszülők vissza­emlékezéseinél, az csak egyet tehet: elkezdi kutatni a családfáját. ez pedig egyáltalán nem könnyű. A múlt századnál régebbi adatokhoz levéltá­rakban, egyházi anyaköny­vek feljegyzéseiből juthat hozzá a kitartó kutató. Szép és nemes feladat ez, egyfajta tisztelgés azok előtt az em­berek előtt, akik mindannyi­an valamilyen módon része­sei annak, hogy a családfa megrendelője a világon van. Egyben felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes felkutat­ni a gyökereinket. Persze az is előfordulhat, hogy az örömbe némi üröm vegyül. Elvégre nem biztos, hogy nagyon örül a kuncsaft, ha nem éppen makulátlan em­berek is befészkelték magu­kat a családfába. Nem fél a Posta a szabadpiaci versenytől szekszárd Partnertalálkozón látta vendégül ügyfeleit a Ma­gyar Posta Zrt. Szekszárdon. A tegnap délutáni rendezvényen Máté István, a szekszárdi pos­ta vezetője köszöntötte a ven­dégeket, majd Gulyás Ernő, a Magyar Posta Nyugat-Magyar­országi Területi Igazgatóságá­nak vezetője tartott rövid tájé­koztatót. Mint elmondta, a pos­ta készül a szabadpiaci nyitásá­ra, amely 2013-ban esedékes. Nagy meglepetés már nem ér­heti a céget, hiszen bevételük mintegy 60 százaléka már most is a szabadpiacról szár­mazik. Abban bíznak, hogy olyan uniós jogszabály születik, amely kizárja, hogy csak a kü­lönösen nyereséges üzlet kerül­jön idegen kézbe, s nekik ma­radjanak a veszteségesek. Mint elhangzott, félnivalójuk nincs, a szolgáltatás minősége szem­pontjából az uniós rangsorban a 6-7. helyen állnak. ■ V. M. Gulyás Ernő tartott tájékoztatót MEGYEI TŰKOR A kíváncsiságtól nő a fa családfakutatás Akinek nincs ideje, szakembert is felbérelhet íme egy igazi családfa. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója a Perczelek rokoni szálait kutatta fel Az elmúlt években a csa­ládfakutatás elterjedt lett, de sok akadályba ütköz­hetnek a keresgéló'k. A profik százezres össze­get is elkérhetnek egy- egy munkáért. Hargitai Éva - Kurz Patrik A Tolna Megyei Önkormányzat levéltárában a kutatások egyik legjelentősebb hányadát a csa­ládfa-feltérképezések teszik ki. Rúzsa Éva, a kutatószolgálat ve­zetője elmondta, az évi mintegy kétszáz kutatásból 50-55 eset­ben ez a cél. Előfordul, hogy fő­iskolások kapják szemináriumi dolgozat témául, hogy öt generá­cióig visszamenően keressék elő felmenőiket, de főként az idő­sebb, nyugdíjas korosztály szán időt az elődök adatainak kiderí­tésére. Az okok változóak lehet­nek, de előbb-utóbb mindenki számára fontossá válik, hogy tudja, honnan származik, ez egyfajta késői identitáskeresés. Azt azonban érdemes tudni, hogy a munka nem egyszerű, akár két-három évig is eltarthat folyamatos kutatás mellett. Kü­lönösen akkor igényel nagy idő- befektetést, ha nem csak az egyenesági felmenőket keresik, hanem szerteágazóbb képet sze­retnének festeni. Különféle aka­dályok tehetik nehezebbé a munkát. Az egyik a nevek kiol­vasása, vagy a névelírások. A XIX. századi felekezeti anya­könyvekbe a pap például hallás után jegyezte fel a neveket, így előfordult, hogy a Geiszhauerből Kaszauer lett. Arról nem is be­szélve, hogy az egyházfiak írása is hagyhatott maga után némi kívánnivalót az olvashatóság te­kintetében, pedig a régies betűk olvasását még akkor is nehéz megszokni, ha azokat szépen ke­rekítették. Mindezek ellenére volt olyan kitartó kutatójuk, aki a családfáját egészen a 17. száza­dig visszavezette, kiderítette, Né­metország mely részéről települ­tek be az ősei, és annak a telepü­lésnek az anyakönyveit is kikér­te magyarországi kutatóhelyre. Ehhez azonban már nagyon sok követ kellett megmozgatnia, és három-négy év alatt készült el. A kutatások megkezdése előtt figyelembe kell venni, hogy az adatvédelmi törvény értelmében a levéltár a születési anyaköny­veket csak 1916, a házassági anyakönyveket 1946, a halálozá­si anyakönyveket 1976 decem­ber 31-ig bezáróan adhatja ki. A pécsi Bogárdi János tíz éve foglalkozik családfa-kutatással, egy éve pedig hivatásszerűen űzi a mesterséget. Főleg az USA- ból és Ausztráliából érkeznek megrendelői, akik leszármazot- taikat keresik. Elmondása sze­rint az utóbbi években lendült fel igazán ez a szakma.- A legtöbb embert a kíváncsi­ság motiválja, de külföldön főleg örökségek és nemesi származású felmenők után kutatnak. A ne­mesi származás azonban nem szokott elveszni az évszázadok során sem, tehát aki nem tud a családjában ilyenről, annak való­színűleg nem is volt nemes őse - tette hozzá a szakember. Az árak­ról érdeklődve két tényezőt emelt ki, az egyik, hogy mennyi ideje van a felbérelt kutatónak, a má­sik pedig, hogy milyen tényezők bonyolítják a munkát. Sokat köl­töző, vagy gyakori vezetéknévvel rendelkező családok esetében ez rengeteg időt igénybe vehet. Há­romféle árszámítás van: vagy a talált adatok arányában kell fizet­ni, vagy órabért és utazási költsé­geket számítanak fel, iüetve van, aki fix összegért kutat - néhány tízezer forinttól a százezres nagy­ságrendekig is találkozhatunk a végső elszámolásnál. A bukovinai felmenők sem elérhetetlenek tolna megyében egyedülálló vállalkozásra adta a fejét a bátaszéki Rudolf László. A ku­tató 1991-ben kezdett el foglal­kozni a bukovinai székelyek­kel, ugyanis édesanyja is erről a területről, Józseffalváról származik. 1995-ben már be­került a magyar Rekordok könyvébe saját családfa-prog- mmjával. Az identitástudat ösztönözte, és mára már mint­egy 78 000 ember adatairól szerzett tudomást. Legrégebbi forrásai az istensegítsi anya­könyvek 1785-ből Elmondása szerint annyira belemerült a munkába, hogy már létezni sem bírna nélküle. Célja, hogy kötetekben foglalja össze a be­telepített bukovinai székelyek családfáit. Október elején már lehet készíteni a pályázatokat Hajót állítanának az ősöknek németek Nagyon jó itt, adjatok el mindent, és gyertek utánunk! Hamarosan turisztikai pályáza­tok jelennek meg a régióban. A Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács (DDRFT) tegna­pi, pécsi ülésén a pályázati út­mutatókat is véleményezte. Közel száz település részvételé­vel a térségben olyan konzorci­um alakult, mely a siker esélyé­vel nyújt be pályázatot az egész­séges ivóvíz feltételeinek megte­remtésére. Ezzel a fegyvertény­nyel nyitotta Wekler Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesz­tési tanács elnöke a DDRFT teg­napi ülése után tartott sajtótájé­koztatót. A mostani megalakulás­ból kimaradt újabb száz település a közeljövőben csatlakozik a szer­veződéshez, így lehetőség nyílik arra, hogy hamarosan a régió minden települése egészséges ivóvízhez jusson. A tanács a tár­sadalmi egyeztetés egyik résztve­vőjeként véleményt nyilvánított a pályázati útmutatókról. A pá­lyázatok - a valamivel később meghirdetendő szálláshelyfej­lesztés kiírás kivételével - idén október 4-én jelennek meg. Tegnaptól megszűnt Miszler Miklósnak, a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatójának a meg­bízatása. A feladatait átmeneti­leg a szervezet fejlesztési igazga­tója, Márton György látja el. Az új vezető megtalálására a tanács október 15-i határidővel pályá­zatot ír ki. ■ Szeri Á. Az Ulmer Schachtel nevű hajó má­sát szeretné elkészíttetni és felál­lítani Hőgyész központjában a he­lyi német kisebbségi önkormány­zat A vízijármű a Hőgyészen élő németajkú lakosság származásá­ra utalna. Elképzeléseiket pályáza­ti pénzek és szponzorok segítségé­vel szeretnék megvalósítani - mondta Homoródi Károlyné, a ki­sebbségi önkormányzat elnöke. A német iparosok, földműve­sek Mária Terézia ösztönzésére a Dunán ezzel a hajóval érkeztek Magyarországra a 18. században Ulm mellől, többségében Bochin- genből. Egy csoportjuk Hőgyé­szen, Mercy gróf birtokán telepe­dett le, és szorgalmas munkával felvirágoztatta a török megszállás után elnéptelenedett falut. A hőgyészi német kisebbségi önkor­mányzat tagjai ellátogattak Ulmba, jártak a Donau Schwäbi­sches Zentral Museumban, ahol a svábság történetéről, a Magyaror­szágra indult telepesek sorsáról átfogó képet kaptak. Ulm után a 800 fős Böchingen következett, ahol a temetőben a régi sírköve­ken több olyan névre leltek, amit hőgyészi lakosok is viselnek. Homoródiné Wesner Márta a bochingeni anyakönyvben meg­találta azt a Wesner nevű ősét, aki társaival elindult Magyarországra és Hőgyészen letelepedve azt írta otthon maradt rokonainak: Na­gyon jó itt, adjatok el mindent, és gyertek utánunk! ■ F. K. É. HÍRSÁV Gazdáknak ad tanácsot a Völgység-Hegyhát bonyhád Gazdafórum elne­vezéssel a mezőgazdaságban működő vállalkozóknak, gaz­dálkodóknak tart tájékozta­tót a finanszírozási lehetősé­gekről a Völgység-Hegyhát Takarék. Szeptember 27-én, 17 órakor Bonyhádon, az Ipartestület nagytermében várják az érdeklődőket. Ok­tóber 3-án ugyanebben az időpontban a Német Ház­ban, október 4-én pedig Sásdon, a művelődési ház­ban lesz gazdafórum, (vm) Gerjen is csatlakozna a körjegyzőséghez németkér A képviselő-testü- let tegnapi ülésén foglalko­zott a körjegyzőség kérdésé­vel. Dunaszentgyörggyel al­kotott a község közös jegyző- séget, s most a gerjeniek is csatlakoznának, hiszen jegy­ző nélkül maradt a falu. A németkérieknek nincs ki­fogásuk az új felállás ellen, de még egy közös testületi ülést kell tartani, ahol végle­ges döntés születhet, (vt) Ma kap mesterlevelet 11 szakma 88 új mestere szekszárd A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minden évben tart mesterle­vél-átadó ünnepséget. Az idei mesteravatásra ma ke­rül sor Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában, 10 órai kezdettel. Ezúttal 11 szakma 88 új mestere veheti át okle­velét. (wg) Az iparíízésiadó-bevételi terv is teljesülhet tolna Kommunális adóból az első félévre tervezetthez ké­pest mintegy kétmillióval több bevétel folyt be - derül ki az önkormányzat első fél­éves beszámolójából. A város­házán úgy számolnak, hogy ebből az adóból év végére a tervezetthez képest 10 száza­lékkal lesz nagyobb a bevétel. Az iparűzési adóból első fél­évben az egész éves terv 45 százaléka folyt be. Ennek el­lenére valószínűsítik, hogy év végére teljesül a 190 millió fo­rintos bevételi cél. (sk) @ TOVÁBBI HÍREK: WWW. TOLNAINEPTJJSAG. HU Homoródiné Wesner Márta

Next

/
Thumbnails
Contents