Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 4 ALMANACH 2007 - 48 IZMÉNY 8 '' 8 ' ' ' WWHHM MH MMÍS'" WäMStäM MH8*"<* M ADATOK EszmmmM Felújította a település a viharvert iskolát Év elején egy szélvihar az iskola tetőszerkezetéből több mint száz négyzetmé­ternyit sodort el. Azóta az épületet helyreállították. Fá­bián Ferenc polgármestertől megtudtuk, nagy segítséget kaptak a szekszárdi hivatá­sos tűzoltóságtól: emelőszer­kezetes autót bocsátottak a rendelkezésükre, valamint egy izményi születésű, nyugdíjas hölgy, Lehr Anna százezer forinttal támogatta a helyreállítást. Most már nemcsak új teteje, hanem új nyílászárói is vannak az is­kolának, amit a nyáron fel­újított az önkormányzat. A munkára egy pályázaton nyertek 750 ezer forintot, amihez több, mint 500 ezer forint önerőt adott az önkormányzat. Tovább kell pályázniuk, hogy jobb utak legyenek fel kellene újítani a telepü­lés útjait, járdáit, azonban az önkormányzatnak egy­előre erre nincs elegendő pénze, a beadott pályázato­kon pedig nem nyertek. Legutóbb egy ötmillió forin­tos pályázatot nyújtott be a falu vezetése, amelynek ön­ereje két és fél millió forint lett volna, azonban a falu ezen a pályázaton sem nyert. Forráshiány miatt elutasították a pályázatot, így még mindig hiányzik két és fél millió forint ah­hoz, hogy az általános isko­lához vezető út minősége jobb legyen. Fábián Ferenc polgármester, Sebestyén Vince Attila alpolgár­mester, A képviselő-testület tagjai: Dá­vid István, Jakab Károly, Katona Imre és Kelemen Ferenc. Lakosság száma: _________525 Óv odások száma: 22 Vállalkozók száma: 16 Költségvetés: 50 821 000 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST RÁCZ TIBOR ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTET­TE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ IZMÉNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. komáromi lajos - Három­éves korom óta lakom Izményben, Szlovákiában születtem. Épp a napokban voltam egy megemlékezésen | a kitelepítés hatvanadik év­fordulóján. Az ismerőseim- j nek is elmondtam, én na­gyon örülök annak, hogy ide kerültem. Kedvesek, jószán- dékúak az emberek, gyönyö­rű a környezet, szeretek itt élni. Bonyhád könnyen meg- j közelíthető, a buszok sűrűn 1 járnak. Az ember pedig ha akar, talál munkát is. Csiszár Ambrusné, az Izményi Székely Népi Együttes művészeti vezetője a nemrég berendezett tájházban Küzdenek a napi gondokkal zsákfalu Izmény helyzete nehezebb, mint más kistelepüléseké Világhírűek az Izményi Népi Együttes táncosai Az Izményi Székely Népi Együttes 1971-ben alakult. Újdonsült veze­tője, Csiszér Elvira édesanyjától vette át a táncosok vezetését. Mint elmondta, a hagyományőrzők nagy múltra tekinthetnek vissza, hiszen többször ki­váló minősítést, illet­ve aranyfokozatot is szereztek. Közel har­minc évvel ezelőtt, 1978-ban az együttes a megyét képviselve megnyerte az országos Röpülj, Páva televíziós vetélkedőt Azóta francia, belga, dán, holland együttesek és családok mellett né­metországiak és erdélyiek is gya­kori vendégei a községnek. Hozzá­tette, édesajnya még művészeti ve­zetőként tevékenykedik az együt­tes mellett, ami az utóbbi években megfiatalodott Legutóbb a Bukovinai Széke­lyek Találkozóján léptek fel Kakasdon, de Pécsett és külföl­dön is válallnak több fellépést. De felléptek már többek közt Dániában, Len­gyelországban, és most Romániába ké­szülnek. - A felnőtt csoportban harmincnégyen va­gyunk, de sajnos a gyerekek lel­kesedése megcsappant. Míg a he­lyi általános iskolában tanítot­tam, együtt éltek a kicsik a tánc­cal, ugyanis testnevelés órákon sokat foglalkoztunk az évek so­rán megőrzött lépések gyakorlá­sával - tette hozzá Csiszér Elvira. ■ Az utóbbi évek­ben megfiatalo­dott az együttes, ■MII A polgármester munkaidőben fogadja az állampolgárokat a hét minden napján. Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra Nóra körjegyző ügyfélfogadási ideje: hétfőn és szerdán dél­után 14 és 15 óra között van. Dr. Klausz Irén helyettes házior­vos hétfőn, szerdán és pénte­ken fél tizenkettőtől, csütörtö­kön 17 órától rendel. Katolikus mise minden vasár­nap 8 órától van. mmmmm Hogy érzi magát Izményben? palkó Péter - Negyvenhét éve lakom a faluban, a fiam Mohácson lakik, ott találta meg élete párját, és mi taga­dás, könnyebben is boldogul ott, mint egy kis faluban. Könnyebben talál munkát Az élet nyugodt ebben a faluban, kivéve a péntek és szombat éjszakákat és szerintem erről nem estik én vélekedek így a településen. Már több, mint két éve nem változik a hely­zet a hétvégén bulizó fiatalok nem igazán csendesek. László Gábor - Hét éve ke­rültem el úgy a településről, hogy csak hétvégente járok haza. Most Pécsett lakom, ze­netanárként dolgozom, előtte pedig szintén a baranyai egyetemvárosban tanultam. Szerencsére azonban van ezen a településen egy olyan baráti kör, akikkel tartalma­sán el tudtam és el tudom töl­teni a hétvégi szabadidőmet. Az önkormányzat segített ab­ban, hogy legyen egy klubhe­lyiségünk, amit felszereltünk. Csak a mobilpostás autó jellegze­tes hangjátéka tudta felverni a település csöndjét ottjártunkor. Az amúgy sem zsibongó faluban ugyanis esős időben még keve­sebben vannak az utcán, mint Fábián Ferenc: Az utakat, jár­dákat fel kelle­ne újítani általában. A buszoknak meg kell fordulniuk a falu közepén lévő téren, mivel innen csak egy út vezet: vissza Győré felé. Izmény egyelőre még a zsák- települések közé tartozik, de mint megtudtuk, az önkormány­zat tervezi, hogy megszünteti a településnek ezt a jellegét Utat akarnak építeni Aparhantra eu­rópai uniós pályázati pénzből. Mindez összesen mintegy 150 millió forintba kerülne, amely­hez tíz százalék önrész kellene. De mint Fábián Ferenc polgár- mester mondta, a falu talán elő tudja majd teremteni a pénzt Az utak, utcák rendezettek. Egy utat ugyan még fel kellene újítani, az Iskola utcát, ám az arra beadott pályázatot forráshi­ány miatt elutasították, így ma­- nemrég a céda pályázaton nyert településünk az iskola felújítására 750 ezer forintot, amihez több mint 500 ezer forint önrészt adott az önkor­mányzat. Jelen pillanatban az utolsó simításokat végzik a szakemberek.Sikerült egy új, fából készült buszmegál­lót is felépítenünk, ami sok­kal szebb és kényelmesebb, rád még egy darabig a repede­ző betonburkolat Mindemellett kellemes érzés körbesétálni a faluban, hiszen mind a portá­kon, mind pedig az előttük lévő területeken látszik, hogy rend­ben tartják a helyiek. Virágokat ültettek az árok­partra, a íu szépen le van nyírva. Több utcában is szinte csak új, vagy pár éve épült házak állnak. A falu azzal marasztalja itt a fiatalo­kat, hogy ingyen adja minden­kinek a telket, aki a településen akar építkezni. Az itt lakók leg­többje Bonyhádra jár dolgozni, de földműveléssel, növényter­mesztéssel is foglalkoznak. Óvoda is működik a települé­sen, ahonnan a gyerekek a helyi mint a régi - mondta Fábián Ferenc. Hozzátette, hogy az utak, járdák viszont rossz ál­lapotban vannak, szükséges lenne felújítani őket. Munka­helyteremtésről egyelőre ál­modni sem mernek, ugyanis az egész térség nehéz helyzet­ben van ebből a szempontból. Aki tud, a falutól távolabb keres állást. alsó tagozatos általános iskolá­ba mehetnek tanulni. A felsősök Bonyhádra, az Arany János isko­lába járnak. Minden hétköznap iskolabusz gyűjti össze, és az is­kola bejáratánál rakja le őket. Fábián Ferenc polgármester elmondta, amellett hogy a falu gyönyö­rű környezetben fekszik, megvan­nak a mindenna­pos problémái, mint szinte min­den településnek a megyében. Egyre nehezebben sikerül hoz­záférniük a pályázatokhoz, nem­rég ötven százalékos, 2,5 millió forintos önerővel akartak pályáz­ni útfelújításra, de forráshiány miatt elutasítást kaptak. Mint mondta, költségvetésük talán azért nem hiányos, mert három évvel ezelőtt elébe men­tek azoknak a dolgoknak, amit sok település csak idén lépett meg. - Gondolok itt a körjegyző­ségbe, az iskolafenttartó társu­lásba történt belépésre. Nagyon nehéz döntések voltak, de ennek egyik pozitívuma, hogy a peda­gógusoknak maradt állásuk. Tudtuk, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt ez elkerülhe­tetlen. Úgy érezzük, hogy első­sorban a gyerekek és a szülők, de az önkormányzat szempont­jából is pozitívak a visszajelzé­sek a társulás hatásairól. Munkahelyteremtésről álmodni sem mernek ■ Az itteniek több­sége Bonyhádra jár dolgozni. Az időjárásra bízza magát vállalkozó Mihály Péter nem mert jósolni a termésről Izmény zsákfalu, és mint ilyen, talán még rosszabb helyzetben van, mint a többi kiste­lepülés. Az utakat, jár­dákat fel kellene újítani, de nem jutnak pénzhez. Rácz Tibor fiába szállítja tovább a marha­húst. Mint mondta, a húsmar­hákat tenyésztők nehéz helyzet­be kerültek, amikor Románia be­lépett az Európai Unióba, ugyan­is az ottani marhaárak lényege­sen alacsonyabbak, mint Ma­gyarországon. Ez lenyomta a ha­zai árakat is. Ezzel szemben a takarmánynövények ára sokat emelkedett, jórészt az egész nyá­ron át tartó aszály miatt. A szőlőterméssel kapcsolato­san nem mert jóslatokba bocsát­kozni, mint mondta, majd az idő­járás eldönti, milyen lesz az idei termés. Mindenesetre a szőlőt is eladja majd, nem készít belőle bort. A vállalkozás hat-hét falu­belinek ad munkát. Mihály Péter növénytermesztés­sel és álattenyésztéssel foglalko­zik, mint a Mihály-Bogyó Mező- gazdasági Kft. társtulajodonosa. Mintegy kettőszázötven hektá­ron gazdálkodik, ebből húsz hektár szőlő, a többi kukorica, árpa. Közel százhúsz hízómar­hát is tart, amit egy felvásárló­nak ad el, aki általában Ausztrá­Mihály Péter hízómarhát is tart. Rossz idők járnak az állattenyésztőkre

Next

/
Thumbnails
Contents