Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-20 / 220. szám
2 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Hét ország határa 100 mérföldön belül dombóvár Kandelábert állíttat rövidesen a Hamu- lyák közalapítvány a város központjába. Az oszlopon egy tábla fogja jelezni, hogy különleges földrajzi adottsággal rendelkezik Dombóvár. A világon az albániai Durres-en kívül ugyanis Dombóvár az egyetlen olyan város, amelynek közigazgatási határaitól legfeljebb 100 mérföldre hét ország határa helyezkedik el. (tgy) Görögországba utaztak az egyesület tagjai szekszárd Görögországban nyaralnak a héten a Vakok és Gyengén Látók Tolna Megyei Egyesületének tagjai és családtagjaik. Kovács Lászlóné, a szervezet elnöke elmondta, a hetedik alkalommal megszervezett nyaraláson az ötven fős csoport Sartiban tölthet el tíz napot. Az utazást a szervezet anyagilag is támogatta, (hé) Csapadékvíz-elvezető és új burkolat épül váralja Felújítja az önkormányzat a Béke utcában a csapadékvíz-elvezető rendszert. Filczinger Ágnes polgármester elmondta, a beruházás költsége egymillió forint Az utca egy szakasza új burkolatot is kap. Ezt a munkát az önkormányzat 640 ezer forintos önerejéből és egy regionális pályázaton nyert 760 ezer forintos összegből finanszírozza, (rt) Filczinger Ágnes polgármester @ TOVÁBBI hírek: www.tolnainepujsag.hu A szakképzésen áll a jövő pályakép Babai Zoltán igazgatóként minden változást megélt Babai Zoltán huszonhat éven át igazgatta a megyei fenntartású szekszárdi Ady Endre Középiskolát, illetve annak jogelődjét. Nyáron vonult nyugdíjba. Szeri Árpád hét sorra megszűntek a korábbi, hátországot jelentő nagyvállalatok - a rendszerváltás után is tartott, egészen 1996-ig. Ekkor már Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium volt az intézmény neve.- A kényszerű leépítések miatt 1996-ban sok kollégától el kellett köszönnünk. Ez okozta egész pályafutásom legnagyobb emberiszakmai traumáját. Nem lett könnyebb azóta sem, az elmúlt tíz esztendő a létért való mindennapos küzdelmet hozta számunkra. Illetve, azért hadd tegyem hozzá: az elmúlt évtized számos komoly eredményt is hozott. A világ megváltozott, benne a képzés szerkezete, jellege, mások lettek a követelmények, az igények, de az emberek, a diákok is: ehhez kellett és kell alkalmazkodnunk, néha sok fájdalommal. Az immár nyugdíjas igazgató úgy látja: a mai fiatalok nem jobbak, de semmivel sem rosszabbak, mint elődeik. Ela mégis gond van velük, akkor az okokat inkább a szülőknél kellene keresni. Ma sokkal többet várnak az iskolától, a pedagógustól, mint húsz évvel ezelőtt, ugyanakkor megbecsülésből és segítségből sokkal kevesebb jut a tanárnak.- Egy gyakori példa: ha manapság egy gyermek nem köszön a felnőtteknek, akkor a szülő ezt a pedagóguson kéri számon. Én viszont azt vallom, hogy a gyermeknek odahaza kellene megtanulni köszönni. Ami a szakképzést illeti: Babai Zoltán szerint ha a kormány - az önkormányzatokkal összefogva - odafigyel a szakképzésre, és a szavakon túl tesz is érte, akkor sikerül megalapozni a jövőt. Ám ha nem lesz jó szakképzés, akkor nemcsak a vállalkozók nem jönnek ide, hanem a fiatalok elmennek az országból. Gépészmérnökként kezdte Tolnán, a Pamuttextil Műveknél. Már ekkor, azaz a hetvenes évek elején belekóstolt a pedagógiába, hiszen oktatta a szövőtanulókat. Eredményes munkájára Kaszás Imre, a szekszárdi szakmunkásképző akkori igazgatója is felfigyelt: 1974-ben át is hívta az intézetbe. Babai Zoltán - pár év kitérőtől eltekintve - ettől kezdve egészen idei nyugdíjba vonulásáig ebben a középiskolában tevékenykedett.- Egy évig tanárként, majd négy évig az akkor elkészült korszerű tanműhely műszaki irányítójaként, később vezetőjeként dolgoztam - idézte fel a kezdeteket Babai Zoltán, aki nemrég vette át a Köz Szolgálatáért Érdemjel Bronz fokozatát. - 1979-ben a fenntartó a szekszárdi Rózsa Ferenc Szak- középiskola élére nevezett ki. Két év elteltével, 1981-ben visz- szatértem az 505. számú szakmunkásképzőbe, igazgatóként. Azóta 26 év telt el. A nyolcvanas évek elejét az iskola vezetője nyugalmas időszakként írja le, ám 1985/86-tól, az új oktatási törvény életbe lépésétől felgyorsultak az események. Az intézmény az országos fősodorba került többek között azzal, hogy megszervezte az Alkotó Pedagógusok találkozóit és a szakképző iskolák összejöveteleit. Az 505-ösben alakult meg a Magyar Szakképzési Társaság is. A felfelé ívelő szakasz - jólleAz érseki városban tölti a nyugdíjas éveit BABAI ZOLTÁN ELMONDTA: nyugdíjas éveit nem Szekszárdon tölti el. Jóllehet pályafutása Tolna megye székhelyén teljesedett ki, emberi kapcsolatai is itt épültek ki, rokonai, hozzátartozói nem élnek Szekszárdon. Gyermekei Budapesten dolgoznak. Feleségének édesapja ugyanakkor Esztergomban él, ezért ez a város lesz az új otthona a nyugalmazott igazgatónak.- egy hét múlva jön a kamion és indulunk - mondta, majd hozzátette: - Ha bármelyik ismerősünk arra jár, szeretettel látjuk őket. Babai Zoltán huszonhat évig vezette az Ady Endre Középiskolát és elődjét Dombóvár, Tamási és Nagydorog ugrásra kész összefogás A kistelepülések társulásokat hoznak létre a szennyvízhálózat-építésre Tolna megyében a 109 település közül 51-en van kiépített csatornahálózat, 27 helyen érdemben foglalkoznak az üggyel - például beszerezték már a vízjogi engedélyt -, és 31 kisebb falu még nem sokra jutott, forráshiány miatt. A megjelent új pályázati csomag is a legalább kétezer lelket számláló településeket részesíti előnyben. Persze a kisebbek összefogása is megengedett. Pályázni 2008 végéig lehet. Dombóvár részlegesen ellátott szennyvízcsatorna-hálózattal, míg Kapospulában, Kaposszek- csőn és Vásárosdombón teljes a kiépítettség - tudtuk meg Szűcs Istvántól, a dombóvári vízmű vezetőjétől. Dombóvár, Csorna, Szabadi, Döbrököz, Attala települések közösen pályáznának uniós támogatásra, ugyanakkor Kur- don és Csikóstőttősön is készülnek a tervek a csatornázáshoz. Tamásiban részleges szennyvízcsatorna-hálózat van - mondta Barkóczy Ferenc, a helyi szakcég ügyvezetője. Engedélyes terveik vannak a bővítésre. Az egyik Tamási nyugati városrészét érinti Párival és Nagykónyival együtt. A másik a délkeleti városrészt és Regölyt. Hőgyészen most építik a hálózatot. A beruházás teljes költsége közel 770 millió forint, amihez több mint félmilliárd forint céltámogatást nyertek a regionális fejlesztési tanács pályázatán. A bátaszéki vízműhöz tíz település tartozik. Ezek közül kettő, Alsónyék és Pörböly önkormányzatai várnak pályázati lehetőségre. A két sárközi település már a létesítési engedélyt is beszerezte. Gerjenben, Dunaszentgyör- gyön, Tengelicen, Pusztahencsén A NEMZEn CSATORNÁZÁSI PROGRAMBAN SZEREPLŐ TELEPÜLÉSEK: Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Felsőnána, Iregszemcse, Kéty, Nagydorog, Nagykónyi, Pincehely, Regöly, Zomba. Megjegyzés: Legkésőbb 2015-ig megvalósítandó és Nagydorogon a Dunaág Kft. szolgáltat. Utóbbi két helyen nincs csatorna. Nagydorog szeretne élni a lehetőséggel és pályázni a hálózat kiépítésére. A paksi kistérség települései közül Pálfa, Bikács, Györköny, Kajdacs és Sárszentlőrinc sem rendelkezik még szennyvíz-hálózattal. A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL MÁR RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK: Alsónyék, Attala, Csikóstőttős, Felsőnána, Iregszemcse, Kéty, Kistormás, Kötesd, Nagydorog, Nagykónyi, Ozora, Pári, Pörböly, Pusztahencse, Regöly, Zomba. Forrás: Kdktvf Bonyhád térségében Nagyvej- kén, Mucsfán, Kétyen, Felsőná- nán nincs kiépített csatornahálózat. A Mőcsényhez tartozó Pa- latincán csatorna ugyan van, de vezetékes ivóvíz nincs, Zsibri- ken, amely szintén Mőcsényhez tartozik közigazgatásilag, sem ivóvíz- sem csatornahálózat nincs kiépítve. A Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. 9 településen van jelen. Üzemeltetési területükön - Major József ügyvezető tájékoztatása szerint - csak Harcon és Kajdacson nincs szennyvízhálózat. Fejleszteni most érdemes, hisz az e célra szétosztandó keretösszeg 188 milliárd forint, Magyarországon. ■ TN-összeállítás A fejlesztéshez közel álló települések Tolnában JEGYZET SZERI ÁRPÁD Süllyedve is előrelépünk ahogy megállíthatatlanul megyünk beljebb, úgy süllyedünk egyre mélyebbre. Kovács Győző, az első magyar számítógép megalkotója, Szekszárd díszpolgára hasonlította egy mocsárhoz az információs társadalmat, mely egyébként nem a jövő, hanem a jelen. Sőt, már az ősember is információs társadalomban élt: éppen ezért lehet ugyan bírálni ennek a társadalomnak a kedvezőtlen jelenségeit, a „mellékhatásait”, de megmenekülni nem lehet a fősodortól. Igaz, nem is érdemes. Mert ez a mocsár - hogy maradjunk Kovács Győző hasonlatánál - sok bajunkra is gyógyírt kínál. amennyiben kellő ismeretekkel felvértezve kezeljük és okosan használjuk azt, amit nyújtani képes. Még a legifjabb korosztálynak is, melynek tagjai a kimutatások szerint alig olvasnak. Ám a megyében is a könyvtárosok a megmondhatói annak: a kisdiákok sokszor a közkedvelt számítógép révén fordulnak a könyvek felé. Megállapodást kötöttek a régió roma vezetői szekszárd Az országban egyedülálló módon együttműködési megállapodást írtak alá a Tolna, a Baranya valamint a Somogy megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok elnökei. Kalányos János, Hegedűs István és Berényi László elnökök elmondták, a megállapodás célja, hogy javítsák a régióban élő cigányok életkörülményeit, valamint erősítsék a munkaerőpiaci helyzetüket. Mindezzel a cigányság társadalomba való mielőbbi beilleszkedését kívánják felgyorsítani. A szerződéshez csatlakozott a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ is. Dr. Kékes Ferenc főigazgató-helyettes elmondta: a roma vezetők ezentúl tanácskozási jogged vehetnek részt a regionális munkaügyi tanácsüléseken, javaslatokat tehetnek arra, hogy milyen képzésekre van igény a hazai legnépesebb kisebbség körében. Kalányos János kiemelte, félretették a képviselők a pártpolitikát, mindent megtesznek azért, hogy a cigányság helyzete javuljon a régióban. ■ R. T. Kalányos János megyei elnök I Sok kollégától el kellett köszönni.
