Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-15 / 216. szám

2 HÍRSÁV Nemcsak a festmény, a festő is megtekinthető simontornya Nyílt napot tart Könyv Kata. A fiatal festőművész a tárlatlátoga­tók előtt alkot a Helytörté­net Házában, Simontor- nyán. A város, csatlakozva a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz ma és holnap több kiállításra várja a látogatókat. Grantner Jenő és Kelemen Kristóf szob­rászművész, valamint Reisz Tamás festőművész munká­in kívül most Könyv Kata 20-25 képe is látható a nyi­tott műteremben, (wg) Petőfi szellemisége a 21. századi grafikában Sárszentlőrincen nyílt ki­állítása tegnap a Pálfán élő Török Leventének. Az alko­tó grafikái Petőfi szellemisé­gét idézik, a harminc expresszív kép október 25- ig tekinthető meg a telepü­lés művelődési házának au­lájában. (wg) A nyári szünet után újra összegyűltek a madarászok szekszárd A nyári szünet után első taggyűlését tar­totta tegnap a Magyar Ma­dártani és Természetvédel­mi Egyesület szekszárdi csoportja. Az összejövete­len a nyári és őszi esemé­nyek megbeszélése mellett levetítették azt az ismeret- terjesztő, madárfelismerési programot, amellyel majd az óvodákban és iskolák­ban népszerűsítik az orni­tológiát. Az egyesület leg­közelebbi, október 7-i prog­ramja a Nemzetközi Madár- megfigyelő Napokhoz kap­csolódik. (hé) Népszerűsítik az ornitológiát @ TOVÁBBI HÍREK: www.tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Izek és színek vonzásában szüreti napok Színvonalas szórakozást talál magának mindenki Csak ügyészt és kétharmaddal választhassanak legfőbb ügyésszé Illusztris előadók tartottak elő­adást tegnap a szüreti napok kí­sérőrendezvényén, a 15. megyei jogásznapon, amelynek témája a reformok és a jövőkép volt. A Magyar Jogász Egylet Tolna Me­gyei Szervezetének rendezvé­nyén előadást tartott dr. Kiss László egyetemi tanár, alkot­mánybíró. Az ügyvédi hivatás jövőjéről dr. Bánáti János, a Ma­gyar Ügyvédi Kamara elnöke szólt. Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész kifejtette, megfelelő a szervezet alkotmányos jogállá­sa. Nem értene egyet az ügyész­ség kormány alá rendelésével, amelyre a rendszerváltást kö­vetően két kísérlet is történt. Idézte Varga Ferenc jogtudóst, későbbi koronaügyészt: „ Békés viszonyok között a miniszter rendelkezési joga a gyakorlat­■ A legfőbb ügyész nem tartozik politikai fele­lősséggel senkinek sem. ban alig érzékelhető, de mihelyt a társadalom szervezetének va­lamely részében a béke meg­bomlik, azonnal az ügyészsége­ket rántja elő a hatalom, s azzal akarja orvosolni a társadalom betegségét.” Az idézet dátuma 1907. Az ügyészség jövőképéről elmondta, a nemzeti jelleg meg­őrzése mellett egyre inkább eu­rópai ügyészséggé szeretnének válni. Ehhez szükséges az ide­gen nyelvű kommunikáció, s az uniós jog még jobb ismerete. Reményei közt szerepel az új ügyészségi törvény megalkotá­sa. Szeretné elérni, hogy az ügyészségről szóló törvények kétharmadosak legyenek, s a legfőbb ügyészt is ilyen arány­ban lehessen megválasztani. Megbízatása ne csak hat évre szóljon, kinevezésének feltétele legyen az ügyészi múlt. Semmi sem indokolja, hogy interpellál­ni lehet a legfőbb ügyészt, hisz az Alkotmánybíróság is ki­mondta, hogy nem tartozik po­litikai felelősséggel a parla­mentnek. Álláspontjának nincs semmi­féle személyes motívuma, hisz ő az első legfőbb ügyész a rend­szerváltás óta, aki kinevezése előtt is ügyész volt. Ráadásul kétharmadnál nagyobb arány­ban választotta meg a parla­ment. Életkora miatt három év múlva megbízatása lejár. ■ 1.1. Horváth István polgármester és Matókné Kapási Julianna, a szüreti napok főszervezője szekszárdi borral kívánt jó szórakozást a közönségnek Szekszárd legnagyobb, és bátran állíthatjuk, legköz­kedveltebb rendezvénye a szüreti napok, amely az idén is színes és változa­tos programot nyújt a kö­zönségnek. Ihárosi I. - Venter M. A Szekszárdi Szüreti Napok mindig is sok látogatót, vendéget vonzott, de immáron harmadik esztendeje annak, hogy minden rekordot megdönt a résztvevők száma. Három esztendeje an­nak, hogy tizenöt év után ismét a Babits Mihály Művelődési Ház vette át a szervezés feladatát, tár­sulva a Szekszárd Borvidék Kht.-val. Abból a szilárd meggyő­ződésből indultak ki, hogy az igényes szórakozás lehetősége igényes látogatókat vonz. A Bor­udvar a maga palackozott, minő­ségi boraival, üvegpoharaival megtalálta a maga közönségét. Korábban hallatszottak olyan hangok is, melyek azt állították: a látogatóknak felhőtlen szóra­kozásra van szükségük, olcsó borokkal és könnyen emészthe­tő muzsikával. Ez azonban nem lehet követendő példa - vallot­ták a szervezők, és az idő őket igazolta. Jót tett a szüreti napok­nak az is, hogy tavaly már egy új helyszínnel gazdagodhattak, a Garay térrel. Bebizonyosodott az is, hogy bóvli helyett szíveseb­ben nézik és vásárolják az igé­nyes kézműves tárgyakat, ruha­neműket a látogatók, és szívesen kóstolják a finom ételeket és a még finomabb borokat. Akiknek pedig koruknál fogva még nem ünnepi műsorral avatták fel tegnap a Babits Mihály Művelődési Ház homlokzatát díszítő üvegmozaikot, Jegenyés János művét. A háznak és a városnak is díszére váló alkotást Matókné Kapási Julianna, a művelődési ház igazgatója és Horváth István polgármester vette át. A művészt és alkotását Baky Péter festőművész, a Művészetek Háza vezetője ismertette. Mint elmondta, Jegenyés János a pécsi művészeti gimnázium után az Iparművészeti Főiskola ajánlott a borkóstolás, azok szü­leik kíséretében jól érezhetik magukat a vidámparkban, és még a vattacukorról sem kell le­mondaniuk. A szüreti napok hagyománya­ihoz tartoznak a kísérő rendez­vények. A szőlőről és a borról szól a Vásárok világa konferen­cia, a Humorkonferencia, a test­vérvárosi zenei találkozó és az újvárosi társaskör szüreti ren­dezvénye. A szüreti napok idején szilikát tanszékének üveg szakán végzett. Sajátos figurája az üvegművészeti szakmának. Tökéletesen tisztában van a klasszikus technika minden területével, ugyanakkor az üvegművészet egyik megújítója, üvegrejtélyek kutatója és megvalósítója. A Hullámzás című alkotása minden irányban részévé vált az organikus természeti környezetnek és az épület konstruktivitásának. A mű technikai megoldása kivételesen egyedi - tette hozzá Baky Péter. tartják a Örökség gyermektánc fesztivált és az első szekszárdi kertészeti vásárt. Mint ebből a korántsem teljes felsorolásból látható, ezen a hétvégén min­denki talál korának, ízlésének, no és pénztárcájának megfelelő szórakozást a megyeszékhelyen. Már csütörtökön este megtelt a Garay tér azokkal, akik a Bikini együttest, vagy később cigányze­nét szerettek volna hallgatni, vagy csak éppen egy-két pohár bort szerettek volna meginni. Tegnap már megmutatta kul­turális arcát is a rendezvénysoro­zat. A művelődési ház üvegter­mében megnyílt a dombóvár- -szőlőhegyi és kaposszekcsői hímző szakkör, valamint Szath- mári Tamás szekszárdi fazekas kiállítása. Volt Alisca Brass Band és könnyűzenei koncert. Megér­kezett vagy ötven vendég a test­vérmegyékből, koncertezett az aeleni szimfonikus zenekar. Ki­költöztek a térre a kézművesek, megnyílt a turisztikai informáci­ós iroda. Már lapzárta után lé­pett fel Fábry Sándor a művelő­dési házban, kezdődött a Csurgó zenekar táncháza a Garay téren és lépett fel a Muslinca Férfikar. A nap programját utcabál zárta. Felavatták a Babits üveg Hullámzását Kultúrafüggő a nevetés konferencia Öt nyelven tanácskoznak a humorról Komolyan beszélnek a humor­ról a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán. A szüreti napok kísérő- rendezvényeként az intézmény 30. születésnapja alkalmából rendeztek két tanácskozást is. A magyar nyelvű humorkonfe­rencián is több országból érke­zett előadók beszéltek a humor­ról több tudományterület ismert művelői. Az angol, német, fran­cia és az orosz nyelvű szimpózi­umra pedig 12 országból érkez­tek előadók. Pénteken Hidasi Judit, a Bu­dapesti Gazdasági Főiskola kül­kereskedelmi karának dékánja, egyetemi tanár tartott előadást arról, hogy miért nem nevetnek vicceinken a japánok. Saját ta­pasztalataival is fűszerezve ki­fejtette, hogy a viccek megérté­séhez kultúraspecifikus, szocio- kulturális és társadalmi, politi­kai háttérismeretek szüksége­sek. Az európai kultúrákban a ■ A japánoknak nincs is szavuk a viccre. szellemesség intellektuális és szociális erény. Hiánya a funkci­onális analfabetizmus egy fajtá­ja. Ezzel szemben Japánban a nevetés alantas, a zabolátlan vi­selkedés megnyilvánulása. A méltóság megőrzése, vagyis a komolyság hozzátartozik a ne­mesi viselkedéshez. Ugyanak­kor a humor lényegi eleme, hogy spontán, váratlan, szokat­lan, előre nem tervezett. Diver­gens gondolkodást, játékosságot tételez fel és absztrakciót igé­nyel. A japán mentalitás pedig rituális, formalizált, konvencio­nális, tervezett, uniformizált, a valóságra támaszkodó. A japá­noknak semmivel, így a szelle­mességgel sem illik kitűnni. Nincs is szavuk a viccre. Humo­rukat képregényekben, erotikus karikatúrákban, úgynevezett kis történetekben és szójátékok­ban fejezik ki. Szekszárd vendé­ge ma Toyoka Kubota, a Japán Nagykövetség kulturális taná­csosa, aki részt vesz a szüreti fel­vonuláson, és a humorkonferen­ciára is ellátogat. ■ 1.1. Parafadugó képék Két kiállítás is közvetlenül kapcsolódik a szüret tárgyköréhez. Az Obsitos házban boros- címkéket, a Babitsban pedig a budapesti Zalai Károly parafadugókból készült reliefjeit tekinthetik meg az érdeklődők. Képünkön Szabó Bernadett (jobbról) és Gál Anikó nézi a parafaképeket t 4 á

Next

/
Thumbnails
Contents